Kikötő Online

Az Angyalok városa ördögei

Szigorúan bizalmas – filmkritika, filmajánló

Vannak könyvek, amikre azt szokták mondani, hogy üvöltenek a megfilmesítésért. James Ellroy Szigorúan bizalmas című regénye garantáltan nem ez a kategória: már-már követhetetlen, több szálon futó cselekményével, kismillió egyenrangú figurájával és hiper-realista megközelítésével szinte az ellentéte mindannak, amit Hollywoodban eladhatónak tartanak. Curtis Hanson mégis megcsinálta – lecsupaszította (de nem lebutította) a regényt, megtalálta a tökéletes színészeket, összedobta a ’90-es évek egyik legjobb forgatókönyvét, a végeredmény pedig minden idők egyik legpöpecebb zsarufilmje.

Az ötvenes években járunk, Los Angelesben. Tömeggyilkosság történik az Éjjeli bagoly nevű, kétes hírű csehóban. Az áldozatok közt van egy korábbi rendőr és egy luxusprosti is. A rendőrség hatalmas erőkkel kezdi meg a nyomozást: Jack Vincennes a kapcsolataival akarja megoldani az ügyet, Bud White az öklével, míg Ed Exley leginkább a szamárlétrán szeretne felkapaszkodni. Hanson számára maga a nyomozás és annak megoldása nem is annyira fontos, segítségével azonban olyan mélyre ás a bűn Los Angelesi mocsarában és hősei lelkében, ami egészen elképesztő. Jeannine Claudia Oppewall osztályon felüli díszletei és a nagyszerű Dante Spinotti képei egy döbbenetesen hihető, veszélyes és durva világot tárnak elénk, ahol csak az nem mocskolja be a kezét, akinek már átvágták a torkát. És bár Ellroy történetét óhatatlanul megkurtították, a sztori így is bámulatosan összetett, csavaros és intelligens.

Érdemes egyébként ezt a filmet összevetni Brian De Palma 2006-os, szintén Ellroy-t feldolgozó Fekete dáliájával. Míg Hanson telibe trafálta az ellroy-i hangulatot, addig De Palma egy műanyag, hamis világot teremtett – leginkább azért, hogy saját (vélt) zsenialitását tolja előtérbe. Hiába összehasonlíthatatlanul egyszerűbb a Fekete dália története, a film mégsem áll össze igazán – ezzel szemben a Szigorúan bizalmas kerek egész, ahol minden szál a helyén van. De ami a legfontosabb: De Palma botrányosan elcseszte a castingot (Josh Hartnett mint Bucky Bleichert – viccnek is rossz), Hanson viszont telibe talált minden döntésével. Jack Vincennes-t senki más nem játszotta volna ilyen elegánsan és okosan, mint Kevin Spacey, senki más nem lett volna annyira tenyérbe mászó Exley, mint Guy Pearce, és nem tudok színészt, aki nagyobb energiával bújt volna Bud White szerepébe, mint Russell Crowe. David Strathairn, Danny DeVito és James Cromwell játéka már tényleg csak hab a tortán. Furcsa mód egyiküket sem jelölték Oscar-ra, Kim Basinger viszont meg is kapta a lestrapált prosti megformálásáért. Ez több, mint érthetetlen, hiszen Basinger nagyon keveset szerepel, és akkor is halovány. Az egykori szex szimbólumon azonban már a kegyelem-Oscar sem segített: a Szigorúan bizalmas a mai napig az utolsó említésre méltó mozija.

Sajnos ugyanez elmondható Curtis Hansonról is, aki se az L.A. Confidential előtt, se utána nem tudott hasonló színvonalon alkotni. Talán egyszer majd újra Ellroy-hoz nyúl (lenne még ott mit filmre vinni), addig viszont nézzük meg újra és újra a három fekete srác kihallgatását, mert az a jelenet az egyik legerősebb, legdöbbenetesebb, amit valaha celluloidra égettek.

Szigorúan bizalmas (L. A. Confidential)
Színes, magyarul beszélő, amerikai krimi, 136 perc, 1997
Rendező: Curtis Hanson
Szereplők: Kevin Spacey, Russell Crowe, Guy Pearce, James Cromwell, Kim Basinger, Danny DeVito
Film+, 2011. június 25., 21:25
 

Képgaléria

Hozzászólás ehhez:

Filmajánló | Szigorúan bizalmas - Film+, 2011. június 25., 21:25