Bolhapiac

„Az ember, aki meglátta az angyalt.”

Címkék: Tarkovszkij

„Az ember, aki meglátta az angyalt.”- ez áll a nyolcvan éve született és1986-ban, 54 éves koréban elhunyt Andrej Tarkovszkij franciaországi sírkövén. Életét és páratlan stílusteremtő ...

Idol a képernyőn

Fehér szmoking, ballonkabát, cigaretta a szája sarkában. Ki ne ismerné Hamphry Bogart szívfájdítóan charme-os alakját a világ egyik idollá vált filmjében, a Kertész Mihály rendezte ...

Így írtok ti

Karinthy legismertebb, legnépszerűbb műve mindmáig az Így írtok ti. Ez a mű hozta meg számára az ismertséget, ezzel a könyvével aratta első igazi, nagy sikerét.

Tolkien: Szilmarilok - könyvajánló

Az Európa Kiadó először 2002-ben jelentette meg Tolkien Gyűrűk Urá-nak előtörténetét A szilmariloka. A rajongók által kedvelt Tolkien-világ az Európa Kiadó immár negyedik kiadásában ismét ...

Vladimir Nabokov: Lolita - könyvajánló

A Lolita hallatlan világsikerét -- két film is készült belőle (Stanley Kubrick, illetve Adrian Lyne rendezésében), és a világirodalom legtöbbet elemzett művei közé tartozik -- ...

AZ ILLÚZIÓ GYÓGYEREJE

Houdini, a halál mágusa - filmkritika, filmajánló

2011-07-22 09:38:33 Kemény Bella

Nem csak 2006-2007 tájékán vibrált a levegő, amikor közel egy időben három film is, A mágus, A tökéletes trükk és a Houdini, a halál mágusa a szemfényvesztők ingoványos talajára tévedt. Az 1800-as évek második és az 1900-as évek első fele forradalmi változásokat hoztak az emberiség történetébe, tudományos és művészeti eredményeinek és irányzatainak köszönhetően nem csak huszadik századunkat indították el a rohamos fejlődés útján, de az említett három alkotásnak is remek táptalajnak bizonyultak.

A korszak valósággal adja magát; mintha egy régóta várt találkozópontja lenne tudósnak, feltalálónak, művésznek, és bizonyos értelemben egy új időszámítás kezdete mindannyiunknak. Érdekes, mi foglalkoztatta akkoriban az embereket, hiába mutatott fel a világ számos tudományos, technológiai előrelépést az elektromosságtól és mágnesességtől kezdve, a rádió, filmfelvevő készülék és még rengeteg dolog feltalálásán át, szinte mindenkit kivétel nélkül megcsapott az okkultizmus szele.

 Houdini, a halál mágusa filmajánló kép1

Harry Houdini valósággal tűntetett a jelenség és annak különböző formái, főként a szellemidézés ellen – állítólag Sir Arthur Conan Doyle barátságát is egy ilyen szeánsz miatt vesztette el –, sőt, radikális hozzáállása végül leleplező lépések sorához vezetett. Furcsa, kettősségre utaló viselkedés ez a nagy szabadulóművész részéről, amelyre a film tulajdonképpen az elejétől a végéig igyekszik is erőteljesen építeni. Elutasító reakciója az okkultizmussal, kiváltképp a spiritualizmussal szemben azért annyira nem vakította el, hogy ne legyen tisztában azzal, mennyire nagy mértékben része hivatásának ez a terület, milyen grandiózus hatást gyakorol mindez közönségére.

A történet során Houdini (Guy Pearce) szájából egyszer sem hangzik el utalás arra vonatkozóan – ahogy a valóságban a hírhedt illúzionista maga sem állította soha –, hogy produkcióit természetfeletti képességek segítségével hajtaná végre, mégis az emberek halált megvető tettei – innen az eredeti Death Defying Acts cím – és veszélyes mutatványai miatt tulajdonképpen istennek tekintik. Még a kis Benji (Saoirse Ronan) is őszinte ámulattal néz fel rá, pedig ha valaki, ő tudja, a varázslatok mögött milyen kiábrándító kis trükkök lapulnak meg, lévén, hogy maga is szakmabelinek nevezhető. Rajongásában igencsak köztrejátszik, hogy még gyermeki szemmel képes rácsodálkozni a világra, nem úgy, mint édesanyja és egyben színpadi társa, Mary (Catherine Zeta-Jones), aki szilárdan két lábbal áll a földön, és akivel együtt közösen szórakoztatják a publikumot mindenféle olcsó, néha aljas trükkel. Legfőbb attrakciójuk közé a halottakkal való kommunikálás tartozik, ahol Mary egyfajta köztes kapocsként – médiumként – jelenik meg elhunyt és szerettei között.

Persze, hogy történetünk során a három személy találkozik, hiszen a két pólusnak, a halált megvető bátorságnak és az elbűvölő beleérzőképességnek, acélozott testnek és kifinomult léleknek valahol össze kell mérnie erejét. Bár anya és lánya csupán a kisstílű színpadi zsonglőrök szintjét ütik meg, mégis annyira biztosak abban, hogy képesek kihívójukat is átejteni, hogy elfogadják igen szép nyereménnyel kecsegtető ajánlatát: technikai berendezésekkel biztosított körülmények között, a csalás lehetőségét is kizárva megpróbálják közvetíteni Houdini elhunyt édesanyjának utolsó szavait.

Houdini, a halál mágusa filmajánló kép2

Mary a kis Benji közreműködésével mindent bevet, hogy rátaláljon a szabadulóművész legbensőbb titkaira és az emberre, aki a mutatványos mögött lakozik, csak azzal nem számol, hogy menet közben bele is szeret, és ez az a pont, ahol a Houdini, a halál mágusa hasonlóságot mutat A mágussal. Gillian Armstrong misztikus drámája, igaz lassabb ütemben és később, de szintén átkapcsol romantikus üzemmódba, mégis A mágussal ellentétben végig összpontosítani tudja a néző figyelmét a felszín alatti tartalomra, a mutatványok, megérzések, és a varázslatos jelenségek mögött meghúzódó erőkre, hiszen már az, hogy egy olyan elszánt és vakmerő személy létezett, mint Houdini, maga is egy csoda.

Bár nagyon valószínű, hogy a rengeteg életrajzi egybeesés ellenére a valóságban nem egészen úgy végződött a címszereplő élete, ahogy ez a filmben megtörténik, az nagyon is elképzelhető, hogy még egy ilyen nagy bűvész is csak arra vágyott, amire mindenki más, hogy őt is elvarázsolják. Harry Houdini perforált vakbeles szövődményeibe halt bele, állítólag utolsó kívánsága az volt, hogy halálának évfordulóján tartsanak szeánszot.
 

Houdini, a halál mágusa (Death Defying Acts)

Színes, magyarul beszélő, angol-ausztrál romantikus, misztikus filmdráma, 97 perc, 2007


Rendező: Gillian Armstrong


Szereplők: Catherine Zeta-Jones, Guy Pearce, Timothy Spall, Saoirse Ronan

FILM+, 2011. július 22., 13:25

 

Hozzászólás ehhez:

Ajánló | Houdini, a halál mágusa - filmajánló, filmkritika

Milyen nap van ma?