Kikötő Online

AZ ILLÚZIÓ TÁMADÓEREJE

A MÁGUS - FILMKRITIKA, FILMAJÁNLÓ

Valami lehetett a levegőben négy-öt évvel ezelőtt, mivel hárman is megkísérelték a bűvészek oly izgalmas és rejtvényekkel teli világát a vászonra varázsolni. Az igyekezetek végül a 2006-os és 2007-es év kisebb-nagyobb tapssal jutalmazott “mutatványait” eredményezték: A mágust, A tökéletes trükköt és a Houdini, a halál mágusát.

Hiába azonos a téma, az eredmények nagyon különbözőek, és bár mindhárom darab a színfalak mögé invitál, mégis valami másról igyekszik lerántani a leplet. Ez a filmkészítés igazán nagy trükkje! Eredetileg nem egy összehasonlító tanulmánynak indult ez a cikk, a felszínen található rétegeket lehántva mégis érdemes kiemelni; messze A tökéletes trükk viszi a prímet, és míg Gillian Armstrong drámájában Houdini kisebb mértékben ugyan, de nem csak a halállal, a nézővel is kacérkodik, addig hármójuk közül A mágus lebbenti fel legkevésbé a fátylat.

Tömören összefoglalva Neil Burger produkciója egyszer üt úgy igazán, bár erőteljes képi atmoszférája – 2007-ben Dick Pope-ot jelölték a legjobb operatőri díjra – valamint a megfejtés birtoklásának melengető érzése rávehet minket egy következő megtekintésre.
Talán a témához képest túlságosan szerény ambíció az, mely élmény és utóhatás szempontjából rövidtávúvá teszi. Hiába törnek felszínre olykor bölcs gondolatok és éles meglátások főként a hatalom és az irányítás kérdéskörét illetően, azok szervesen nem képezik részét, és nem is emelik magasabb szintre a lényegében uralkodó romantikus szálat.

Eisenheim (Edward Norton) bűvészkedéssel keresi kenyerét, így válik az 1900-as évek elején Bécs egyik legtehetségesebb és legfelkapottabb mutatványosává. Elsöprő sikereire még a királyi ház is felfigyel, ennek köszönhetően találkozik újra gyerekkori szerelmével, akit akarata ellenére a trónörökös Leopold herceg (Rufus Sewell) szándékozik elvenni feleségül. A mágus minden erejét beveti, hogy szíve választottját (Jessica Biel) kimenekítse kényszerhelyzetéből.

Trükk és mutatványos, egyik sem létezik a másik nélkül. Eisenheim nem egyszerűen betanulja és előadja, egyben maga találja ki és építi fel a számokat. A szegénységből jött bűvész gyakorlatias és realista, kézügyességét és műszaki oldalát tudatosan fejleszti, mégis valahol dédelgeti vágyát, hogy kaput nyisson a természetfelettibe, hogy igazi varázslatot hajtson végre. Norton szuggesztív, ám kissé megtört mágusa azt a látszatot kelti inkább, mintha még nem találta volna meg, amit oly elszántan keres, aki "csupán" a halandó illuzionisták eszközeivel bír: technikai érzékkel, kézügyességgel és remek előadásmóddal rendelkezik, ráadásul Thomas Mann Cipollája hozzá képest elsőáldozó a manipuláció és hipnotizálás terén.

Kár, hogy a szemfényvesztésnek ez utóbbi módszerét nem lovagolja meg erőteljesebben a film, mert nagyon érdekes lehetett volna. Azért az alkotóknak a varázslás és bűvészkedés között ide-oda dobálózva még így is sikerül a nézőt hipnotizálnia. Egyszer! Talán, ha a fő attrakción belüli kisebb trükkök picivel reálisabbak és hihetőbbek lennének, ha nem éreznénk azt, hogy ez csak a kinematográfiai szakemberek varázslata, nem a bűvészé – mert az igen csak felmerülhet bennünk, hogy egy részük reprodukálható-e egyáltalán a valóságban, bár David Copperfield-nek biztosan lenne ehhez egy-két szava –, akkor esetleg túllépne a mutatványok elsődleges célján, a szórakoztatáson.

Nem érdemes a technikai oldalt és az egyszerű, ám frappáns megoldásokat túlságosan számon kérni, sokkal jobban járunk, ha átengedjük magunkat az illúziók egy esztétikusabb változatának. A legtöbb trükk kis hazugságokon alapszik, de van, hogy csak az igazságot takarja. De mi is az igazság?

A mágus (The Illusionist)
Színes, magyarul beszélő, cseh-amerikai misztikus filmdráma, 110 perc, 2006

Rendező: Neil Burger

Szereplők: Edward Norton, Paul Giamatti, Jessica Biel, Rufus Sewell

FILM+2, 2011. július 19., 12:15

Képgaléria

Hozzászólás ehhez:

Ajánló | A mágus - filmkritika, filmajánló