Kikötő Online

Redneckek a maffia ellen

A vér szava – filmkritika

1989-ben nem nagyon volt nagyobb sztár a földön Patrick Swayze-nél. Két évvel járunk a Piszkos tánc után és eggyel a Ghost előtt. John Irvin rendező neve szintén nem csengett rosszul ekkortájt, bár nem éppen az elmélyült filmjeiről volt híres. A vér szava (avagy Amerikai vérbosszú) ennek megfelelően tipikus ’80-as évekbeli, kőbalta egyszerűségű bosszúfilm, tele sok-sok ígéretes, fiatal színésszel.

A történet Chicagóban játszódik, ahol a helyi olasz maffia végez egy kamionsofőrrel. Ez errefelé nem számít különösebben nagy dolognak, a sofőr egyik bátyja azonban helyi zsaru, a többi testvére pedig északi hegyi ember, akik bosszút esküsznek fivérük haláláért. Míg Truman (beszél-e ez a név?) a rend és törvény segítségével venne elégtételt, addig a heves vérmérsékletű Briar (és ez?) – a családi hagyományoknak megfelelően – a szemet szemért, fogat fogért elvet vallja.

Van valami bája ezeknek a filmeknek, ami miatt az ember újra és újra leül megnézni őket. Hiszen nem jó alkotások ezek, - a Vér szava sem az - mert fából faragottak a párbeszédek, a végtelenségig eltúlzottak a figurák és egy percre sem lehet elhinni az egészből semmit, de amikor a film végén a temetőben egymásnak esik a két család, gigantikus puskákkal és nyilakkal, akkor egy kicsit könnybe lábad az ember szeme. Ma már ilyen mozit nem lehet csinálni. Irvin a létező legnagyobb természetességgel áll a vérbosszú jogossága mellé; hiába, ez még a politikailag bunkó korszaka Hollywoodnak. Az akciójelenetekre viszont abszolút nem lehet panasz, és becsülendő az a karakánság is, hogy a film semmivel sem akarja magát többnek mutatni, mint ami.

Amiért igazán megéri leülni a Next of Kin elé, az az, hogy lássuk, miből lett a cserebogár. Swayze-t hagyjuk, ő egyetlen arckifejezéssel és egy botrányos séróval letudja az egész filmet. Nem úgy Liam Neeson Briar-ként; eleinte szokni kell, hogy tanyasi tahót játszik, de az már itt is tisztán látszik, hogy nem akármilyen színész ő. Helen Hunt szintén remek aggódó feleségként, és még Adam Baldwinra sem lehet panasz véreskezű maffiózóként. Az akkoriban még teljesen ismeretlen Ben Stiller ezzel szemben nevetségesen rossz gyáva gengszter – mentségére szóljon, hogy ez a figura amúgy is teljesen felesleges. Nyúlfarknyi szerepben feltűnik még Bill Paxton, valamit a Monkból ismerős Stottlemeyer kapitány, azaz Ted Levine is.

A Vér szava két óra agyatlan kikapcsolódás, ahol nem kell agyalnunk a miérteken és hogyanokon. Néhány dögös akciójelenet, túlcsorduló tesztoszteron – ez a film ennyit tud, de ezt legalább üzembiztosan. Ha Seagal vagy Van Damme játszana benne, süllyesztőbe való színészek társaságában, akkor nyugodt szívvel át lehetne lépni felette, így viszont egyszeri megtekintésre bevállalható.


A vér szava (Next of Kin)
színes, amerikai akciófilm, 108 perc, 1989
Rendező: John Irvin
Szereplők: Patrick Swayze, Liam Neeson, Adam Baldwin, Helen Hunt, Bill Paxton, Ben Stiller
Filmmúzeum, 2011. március 11., 21:00

Hozzászólás ehhez:

Kritika | A vér szava – filmkritika, filmajánló