„Az ember, aki meglátta az angyalt.”- ez áll a nyolcvan éve született és1986-ban, 54 éves koréban elhunyt Andrej Tarkovszkij franciaországi sírkövén. Életét és páratlan stílusteremtő ...
Fehér szmoking, ballonkabát, cigaretta a szája sarkában. Ki ne ismerné Hamphry Bogart szívfájdítóan charme-os alakját a világ egyik idollá vált filmjében, a Kertész Mihály rendezte ...
Karinthy legismertebb, legnépszerűbb műve mindmáig az Így írtok ti. Ez a mű hozta meg számára az ismertséget, ezzel a könyvével aratta első igazi, nagy sikerét.
Az Európa Kiadó először 2002-ben jelentette meg Tolkien Gyűrűk Urá-nak előtörténetét A szilmariloka. A rajongók által kedvelt Tolkien-világ az Európa Kiadó immár negyedik kiadásában ismét ...
A Lolita hallatlan világsikerét -- két film is készült belőle (Stanley Kubrick, illetve Adrian Lyne rendezésében), és a világirodalom legtöbbet elemzett művei közé tartozik -- ...
Martin Scorsese 1988-as alkotása, a Krisztus utolsó megkísértése, azzal együtt, hogy kivívta a katolikus egyház ellenszenvét, beírta magát a filmtörténelembe. Az eredetileg Nikosz Kazantzakisz regényéből táplálkozó alkotás hírnév tekintetében bőven felülmúlta forrását, és máig megosztja az embereket.
Aki látta már a filmet, tudja, hogy miről van szó. Jézus Krisztus személye a maga titokzatosságában már sokakat megihletett a történelem folyamán. Mindenki igyekezett őt a saját képére formálni, de valljuk be: csak keveseknek sikerült ezt közfelháborodás nélkül megejtenie. A Krisztus utolsó megkísértése dobogós helyet érdemel a botránylistán. Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember volt – a keresztény hit szerint. Azonban attól a pillanattól, hogy elhagyjuk a hitet, mindenfajta elképzelés bajossá válik. Ábrázolni szeretnék, megragadni, ám számolnunk kell azzal, hogy minden interpretáció hiányos marad. És minél nagyobb a hiány, annál hangosabb a felháborodás.
A történet váza az evangéliumokon alapul, ám inkább az apokrif Júdás-evangéliumát idézi, mint a szentírásbelieket. Az ábrázolt Jézus (Willem Dafoe) bizonytalan és szeszélyes, maximálisan emberi tulajdonságokkal rendelkezik. Zsidó léte ellenére a rómaiaknak gyárt kereszteket, melyekkel zsidó társait segíti a halálba. Júdás (Harvey Keitel) a szeretett tanítvány, aki mindig Jézus mellett áll, és akit Jézus maga kér arra, hogy árulja el őt, hogy beteljesedjék az Írás. Mária Magdolna (Barbara Hershey) szerelmes Jézusba, ám mivel a férfi nem lehet az övé, prostitúcióból él. Jézust folyamatosan kételyek és vágyak gyötrik, és többek között ennek lesz az eredménye az az utópia-kép, mely leginkább szembe megy a keresztény tanítással. Jézus ugyanis a kereszten függve elképzeli (???), milyen lenne emberként (tovább)élni. Leszáll a keresztről, és előbb Mária Magdolnával, majd annak halála után Lázár nővérével él együtt, gyerekei lesznek, és békében megöregszik. Utolsó napjaiban Pállal (Harry Dean Stanton) és Júdással is szembe kerül, ami végül megérteti vele, hogy nincs más lehetősége, maga választja kereszthalálát.

A film bővelkedik olyan képi hatásokban, melyek igencsak misztifikálják a történetet. A pusztai vándorlás során látomásokban oroszlán, fa, asszonnyá változó kígyó jelenik meg (egészen bizarr környezetben), majd visszatérve onnan Jézus saját szívét tépi ki és adja tanítványinak. Az is feltűnő, hogy a Jézust játszó Willem Defoe a keleti napbarnított bőrű emberek közül kitűnik szőkeségével és nyugati vonásaival. Ezt leszámítva azonban minden részlet tökéletesen illeszkedik az akkori keleti miliőbe, már-már sok az egy jelenetre jutó lélegzetállító táj és a korhű zene. Túlzásokkal tűzdelt misztikus akció-horror az, amit kapunk, mely már nem biztos, hogy mindenki számára emészthető. Scorsese nagyon merészen vágott bele a filmbe, a kezdeti nehézségek ellenére is. A rendező-zseni több helyen nyilatkozik vallásosságáról, katolikus papnak készült gyermekkorában, így sokkal inkább tudható be egyfajta speciális üzenetnek a film, mint támadásnak. A könyv képi eszközökkel való megjelenítése sokkal direktebbé teszi a történetet, ami így bombaként robbant a nyolcvanas évek végén a nagynyilvánosság elé. Több országban betiltották, és a megtűrt helyeken is igencsak korlátozták a vetítést. Hazánkban is már többször megvétózták a filmet.
Az egyházak állásfoglalása az ügyben vitathatatlanul szükséges, de az ilyen erős tiltakozás a művészi szabadság oldaláról nézve talán túlzásnak hat. Nincs egyértelmű álláspont a filmmel kapcsolatban. Az óriási médiabotránynak köszönhetően a film beírta magát a történelembe. De sikeressége vitatott. Scorsese zsenialitása kétségtelen, ám ez az alkotása túl sok sebből vérzik ahhoz, hogy egyöntetűen pozitív értékelést adhassunk. Ennek ellenére hatásos film. Senkit nem hagy szó nélkül. Érdemes megtekinteni.
Krisztus utolsó megkísértése (The Last Temptation of Christ)
színes, amerikai dráma, 158 perc, 1988
Rendező: Martin Scorsese
Szereplők: Willem Dafoe, Barbara Hershey, Harvey Keitel, Harry Dean Stanton, Verna Bloom
Cinemax, 2011. március 5. 22h