„Az ember, aki meglátta az angyalt.”- ez áll a nyolcvan éve született és1986-ban, 54 éves koréban elhunyt Andrej Tarkovszkij franciaországi sírkövén. Életét és páratlan stílusteremtő ...
Fehér szmoking, ballonkabát, cigaretta a szája sarkában. Ki ne ismerné Hamphry Bogart szívfájdítóan charme-os alakját a világ egyik idollá vált filmjében, a Kertész Mihály rendezte ...
Karinthy legismertebb, legnépszerűbb műve mindmáig az Így írtok ti. Ez a mű hozta meg számára az ismertséget, ezzel a könyvével aratta első igazi, nagy sikerét.
Az Európa Kiadó először 2002-ben jelentette meg Tolkien Gyűrűk Urá-nak előtörténetét A szilmariloka. A rajongók által kedvelt Tolkien-világ az Európa Kiadó immár negyedik kiadásában ismét ...
A Lolita hallatlan világsikerét -- két film is készült belőle (Stanley Kubrick, illetve Adrian Lyne rendezésében), és a világirodalom legtöbbet elemzett művei közé tartozik -- ...
Van, amikor egészen kis dolgok szítják fel az indulatokat. Tulajdonképpen az, hogy egy színház nyitó előadása melyik darab legyen, nem kellene, hogy alapjaiban rengesse meg egy város életét. ( Az olasz maffiózó világ és a közelmúlt magyar valósága itt-ott mutat rokon elemeket. Elég csak a mi Nemzeti Színházunk körül fel-fellángoló indulatokra gondolnunk. Még szerencse, hogy nálunk – jó esetben – az ágy alatt, cipő helyett, ritkán akadunk revolverbe…)
Szóval, a prefektus kitalálja, hogy márpedig A prestoni serfőző című darab lesz a bemutató előadás. Alaphelyzetben sem szeretjük, amikor dirigálnak nekünk. Azt meg különösen nem szeretjük, hogy azt mondják meg, mi tetsszen nekünk. Hiába áll a maffiavezér a prefektus mellé, és tesz ígéretet arra, hogy minden rendben lesz a bemutató körül, és hathatós lépésekkel ezt előmozdítani is igyekszik, a városka lakói megmakacsolják magukat. Vigatában nem akarják ezt a darabot. A helyi asztalosnak, aki valami rejtélyes oknál fogva komoly zenei műveltséggel és tehetséggel bír, nem tetszik a darab. A helyieknek nem tetszik a prefektus döntése.
Az ellenállás ki is merülne a nemtetszés kinyilvánításban, az előadás érdektelenségbe fulladna, a nézőtéren az éppen aktuális hírek cserélnek gazdát, ha sok kis dolog nem jönne össze. Ha az asztalost nem tartóztatnák le lopás hamis vádjával, ha a városban nem tartózkodna éppen egy ellenálló, aki szeret gyújtogatni, ha a színház mellett lakó özvegy nem éppen ezen az estén szervezne légyottot, ha a helyi orvos beletörődne abba, hogy az előadást végig kell néznie, ha a szopránnak nem bicsaklana meg a hangja. De az a sok kis dolog tragédiát okoz: az előadás estéjén hárman vesztik életüket, és a színház porrá ég. A szerelmeskedő pár a tűzben leli halálát, az orvost egy túlbuzgó katona lövi le, amikor a színházból keresi a kiutat. Aztán lesznek még itt halottak, az indulatok vesztét okozzák a rendőrbiztosnak, a gyújtogatónak, a maffiavezérnek.
Az Olvasónak szokni kell a könyv stílusát. A szerző az olasz köznyelvet erősen keveri a szicíliai dialektussal, ami miatt jó lenne eredetiben olvasni a könyvet. A fordítónak nehéz feladata van, a magyarosítás kissé zötyögőssé teszi az olvasást, de például színpadon, élőbeszédben azt hiszem, megállná a helyét.
A történet igazán a könyv végére áll össze, amit addig esetlegességnek érzünk – az idősíkok össze-vissza kavarognak – a végén válik rendszerré. Márpedig éppen az estlegesség rendszerévé. Akinek ideje, türelme és kedve van, számtalanszor végigolvashatja a könyvet, mindig újabb és újabb dramaturgiában. Merthogy a fejezetek egymással szabadon felcserélhetők. A játék, és ebből fakadóan az értelmezés lehetőségei végtelenek.
Andrea Camilleri: A prestoni serfőző
Kiadó: BASTEI Budapest Kft,2002
Fordította: Lukácsi Margit
Oldalak száma: 238