A Sorstalanság sorsa

Közelgő, november kilencedikei, 80. születésnapjához igazodva múlt héten a Szegedi Tudományegyetem adományozott ezüst emlékérmet Kertész Imrének, hétfőn pedig a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia választotta rendes tagjai közé a Nobel- díjas magyar írót. „Megtiszteltetés számunkra, hogy Kertész Imre Nobel-díjas író elfogadta a Széchenyi Akadémia tagságát” – mutatott rá az esemény jelentőségére beszédében Dobszay László, a szervezet elnöke. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dísztermében rendezett ünnepségen Kertész Imrét köszöntötte Pálinkás József, az MTA elnöke és Szörényi László, az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója is. Szörényi László, az írót és műveit méltató beszédében többek közt hangsúlyozta: „tévednénk, ha (…) az igazságos bírót, nem pedig az alázatos írót látnánk a Széchenyi Akadémia új tagjában. Hiszen azt mondja: „A művészet, ezt hamar megtanultam, nem arra való, hogy elítélje az embereket, hanem hogy újjá teremtse a pillanatot.”

Az ünnepségen fellépett Kulka János színművész és Schiff András zongoraművész, székfoglaló előadásaként pedig Kertész Imre Európa nyomasztó öröksége című esszéjét olvasta fel. Az írás szerepel abban az újonnan megjelenő kötetben is, melyet az író 80. születésnapja alkalmából jelentet meg a Vigília Kiadó. A Hafner Zoltán irodalomtörténész által összeállított, „A megfogalmazás kalandja” címet viselő könyv egy példányát az akadémiai rendezvényen átadták a Nobel-díjas írónak. A kötet esszéket tartalmaz Kertész Imrétől és vele készült interjúkat. 


A megjelenő új Kertész-könyvről az azt összeállító irodalomtörténész a Roma Sajtóközpontnak (RSK) elmondta: három fejezetre tagolódik: az első rész sajátos kollázs, mely eredetileg egy hangoskönyv számára készült, és egyben felvezetésül szolgál mindazon témákhoz, amelyeket a következő rész beszélgetéseiben részletesebben is kifejt, illetve kommentál a szerző. A könyvben szereplő öt interjú közül kettő most jelenik meg kötetben először, a Sorstalanság keletkezéstörténetéről szóló beszélgetés pedig eddig publikálatlan volt. Végül a könyv harmadik fejezete két esszét és egy nyilatkozatot tartalmaz, amelyeket a Vigília folyóirat közölt a Nobel-díjas írótól.

Hafner Zoltán szerint tartogat kuriózumokat a kötet, amelynek valamennyi darabja ma is rendkívül aktuális, a zsidó-keresztény tradíció és párbeszéd esélyeit latolgatja kivételes empátiával. Az irodalomtörténész úgy véli: Kertész ebben a könyvben talán még közelebb kerülhet olvasóihoz, hisz „kíméletlen pontossága a beszélgetések során mindig nyitottsággal és megnyerő közvetlenséggel párosul.” A kötet összeállítója hozzátette: a kiadvány megjelentetésének külön érdekessége, hogy Kertész maga ajánlotta fel írásait a Vigília számára, a katolikus folyóirat esszékötet-sorozata iránti rokonszenve jeléül.

forrás:
Tóth Andrea, Roma Sajtóközpont

 

Az új könyv tartalma

Kertész Imre: A megfogalmazás kalandja [Esszék, beszélgetések]
(Vigilia, Bp. 2009. 139 oldal)

ESSZÉMOZAIK
Részletek a Táborok maradandósága, a Hosszú, sötét árnyék, A Holocaust mint kultúra, A boldogtalan 20. század, A fölösleges értelmiségi, a Haza, otthon, ország és A száműzött nyelv c. esszékből

ÖT BESZÉLGETÉS
Az eltökélt pesszimizmus (Víg Mónika)
A demokrácia: kultúra (Vickó Árpád)
A haláltudat mint vitális erő (Szántó T. Gábor)
A megfogalmazás kalandja (Ferch Magda)
A folyamatos jelenlét prózája (Hafner Zoltán)

„… HOGY VÉGRE ELFOGADJUK…”
Egy kiállítás képei
Európa nyomasztó öröksége
„… hogy végre elfogadjuk, szabadok vagyunk”