Gyarmati Zsolt munkái a digitális technika, az utcai művészet és a széles spektrumot felölelő festészeti eljárások találkozásából születnek.
A Bartók/Mikrokosmos tavalyi sikere után egy másik korai Anne Teresa De Keersmaeker-darab látogat el hozzánk, amiben a legendás táncos-koreográfus maga is fellép!
Vegyünk egy villamosjáratot. Mondjuk a négyeshatost. Válasszunk ki találomra egy szerelvényt. Most képzeljük el, hogy mindent hallunk, amit ezen a szerelvényen beszélnek.
A „Sezession Graz” művészcsoportot 1923-ban alapította a világhírű festő Wilhelm Thöny, továbbá Fritz Silberbauer és Alfred Wickenburg.
Május 5-én egy napra újra életre kel az Erzsébet téri Akváriumban a BANÁN KLUB, amely a kilencvenes években Budapest jellegzetes, sajátos arculatú helye volt.
Rippl-Rónai József, a magyar festészet első modern mestere 150 évvel ezelőtt, 1861.május 23-án született Kaposváron. Életútja és művészi pályaképe regénybeillő, mondhatni meseszerű: A történet hőse, akár a perzsa mesék Szindbádja, nem talált megnyugvást a csendes kikötőben. Küzdelmes kalandjait a sors megjutalmazta, ám megszerzett kincsei otthon értéktelennek bizonyultak. Emiatt próbatételt kellett kiállni. Amikor végre elismerték munkáját, egy vidéki kastély ura lett, ahol fényes vendégsereg gyülekezett körülötte. Ismét hajóra szállt és női szívekre vadászott. Szerelmekkel akarta elűzni magától a közelgő halált.
Csak be kell helyettesíteni a valós tényeket a mesés fordulatokba. A patikus fiatalember külföldre indul művészetet tanulni. Párizsban a világhírű Munkácsy Mihály felfogadja segédnek. Rájön, hogy a Mester utánzása tévútra vezeti. A „Próféták” – azaz Nabis festőcsoport befogadja az újszerű stílusával. Párizsban nevet szerez, miközben Magyarországon nem értik meg. Kaposvárra visszatérve olyan képeket fest, amelyek hazai talajba ágyazzák a modern szellemű művészetet. Így már megértik és erkölcsileg és anyagilag is elismerik. Győzelmét a magyar festészet korszakváltásaként tekintjük. Megvásárolja a Róma Villát és művészeti központtá alakítja. Azt követően Budapesten élvezi a sikereit.

A 150. születési évfordulóra a szülőváros nagy kiállítással készült. A kivételesen gazdag, 120 képből álló anyagot múzeumoktól és magángyűjtőktől válogatták. A tárlat a változatos összképet mutat. Az első periódus a párizsi szecessziós képek. Második a kaposvári otthon - ábrázolások, illetve enteriőrök. Harmadik korszak a mozaikos stílus, melyet a művész „kukoricásnak” nevezett, s a Róma Villában kísérletezett ki. Negyedik korszak a női pasztell arcképeké.
A négy festői korszak bemutatásakor a rendezés a két kaposvári korszakot emelte ki,
amelyek szemléltetik, hogy a nagyvilágot látott művész milyen szemmel tekintett a városra. De a kiállítás és a 250 oldalas katalógus választ keres többek között arra is, hogy
miért jött haza Párizsból, mit tudott nyújtani számára Párizs után Kaposvár, hogy
mit jelentett Rippl-Rónai a magyar festészetben, illetve arra, hogy mi lett a hagyatékával?
A kiállítás kurátora:
Horváth János
A kiállítás megtekintető: Együd
2011. augusztus 13 – december 31.
Árpád Művelődési Központ, Kaposvár