Gyarmati Zsolt munkái a digitális technika, az utcai művészet és a széles spektrumot felölelő festészeti eljárások találkozásából születnek.
A Bartók/Mikrokosmos tavalyi sikere után egy másik korai Anne Teresa De Keersmaeker-darab látogat el hozzánk, amiben a legendás táncos-koreográfus maga is fellép!
Vegyünk egy villamosjáratot. Mondjuk a négyeshatost. Válasszunk ki találomra egy szerelvényt. Most képzeljük el, hogy mindent hallunk, amit ezen a szerelvényen beszélnek.
A „Sezession Graz” művészcsoportot 1923-ban alapította a világhírű festő Wilhelm Thöny, továbbá Fritz Silberbauer és Alfred Wickenburg.
Május 5-én egy napra újra életre kel az Erzsébet téri Akváriumban a BANÁN KLUB, amely a kilencvenes években Budapest jellegzetes, sajátos arculatú helye volt.
Kerekded és buja formák, jellegzetesen egyszerű, ám mégis kifejező alakok, emberek, állatok és tárgyak uralják a kolumbiai születésű művész, Fernando Botero műveit. A 20.század második felének és a 21. századnak szokatlan alakábrázolásai épp az ellenkezőjét formálják meg mint ami a magazinok oldalairól kiabáló testkép-propaganda. De vajon elég a kövérség a népszerűséghez? A Szépművészeti Múzeum Múzeum + programsorozatának soron következő estjén erről folyik majd a szó a február 20.-ig meghosszabbított kiállítás kapcsán.
A kiállításon közel hatvan festményt és szobrot mutat be csendéleteket, ismert képek parafrázisait, a latin-amerikai mindennapokat.
Botero festészeti stílusának előzménye többek között abban a tényben keresendő, hogy festészeti tanulmányait Madridban folytatta, ahol megismerkedhetett és tanulmányozhatta. európai mesterek műveit. Ugyanakkor Botero festészetére hatást gyakorolt a latin-amerikai festészet több ikonográfiai típusa és műfaja is. Képeit szemlélve nem nehéz felfedezni a ragyogó színek, a kompozíciók szerkezete mögött a mexikói festők, így Diego Rivera, José Clemente Orozco hatását. Az említett muralista festők tevékenysége, tekintettel az óriási írástudatlanságra, népművelés célját is szolgálta. Botero festészetének sajátossága, az egyszerű, tiszta képi kompozíció innen is eredeztethető. Az ő történetei egyszerűek. Hősei a mindennapi emberek, hétköznapi utcák, családok, kocsmák, a bikaviadal vagy az európai festészetben is népszerű téma, a cirkusz. Újraértelmezi az őt ért megannyi művészeti hatást és azok esszenciája kerül a vásznára.
A tárlat bemutatja a latin-amerikai festészet egyik híressé vált képviselőjének legújabb munkáit, miközben felhívja a figyelmet azok előzményeire is, és betekintést enged a nálunk kevésbé ismert, modern latin-amerikai művészetbe.

A csütörtöki Múzeum + program különlegessége a kiállítás apropóján 18 órától rendezett beszélgetés, Elég-e a kövérség a népszerűséghez? címmel.
A beszélgetés résztvevői: Topor Tünde, az Art Magazin főszerkesztője, Mélyi József, az AICA elnöke és Dragon Zoltán kurátor. A beszélgetést vezeti: Martos Gábor, a MúzeumCafé főszerkesztője.
A Múzeum + program ezenkívül egy klasszikus és egy jazz koncerttel, valamint megannyi tárlatvezetéssel és interaktív programmal várja a művészetbarátokat.