Kikötő Online

A szerelemnek jönnie kell

Őrült, dilis, szerelem. – filmkritika

A Glenn Ficarra és John Requa rendezőpáros két éve már belopta magát a vígjátékkedvelők szívébe a sajnos méltánytalanul kevés figyelmet kapó I Love You Phillip Morrissal. Korábbról pedig a Tapló télapó köthető a nevükhöz, igaz, ott még csak a forgatókönyvet írták. Második közös rendezésük, az Őrült, dilis, szerelem. talán az eddigi legjobb munkájuk: egy aranyos, szerethető vígjáték, néhány igazán fergeteges pillanattal.

Pedig a legnagyobb jóindulattal sem mondhatjuk azt, hogy a rendezőpáros felfedezte volna a kanálban a mélyedést. Sőt, az Őrült dilis, szerelem. tulajdonképpen a 40 éves szűz és az Igazából szerelem laza mixe. Előbbihez annyi köze van (túl azon, hogy Steve Carell a főszereplő), hogy egy középkorú, a lúzernél is lúzerebbb férfi nőszerzési kísérleteit követhetjük nyomon, aki – ha nem is szűz – de a feleségén kívül soha nem volt más nővel. Ezen kívül azonban még számos mellékszál is van a filmben, mind a szerelem témája körül forog – a’la Igazából szerelem. Az egyik ilyen történetecske főhőse Ryan Gosling, a falu bikája, aki csajozni tanítja főhősünket, Calt. Egy másikban egy fiatal lányt ismerünk meg, aki képes lenne hozzámenni idióta barátjához. Közben Cal tizenéves kisfia beleszeret a bébiszitterbe, aki viszont pont Calért rajong. A férfi ex-felesége pedig az egyik kollégájával kavar.

Dan Fogelman (Verdák 1-2, Volt, Aranyhaj és a nagy gubanc) remekbe szabott forgatókönyve igazi hús-vér figurákkal népesíti be a történetet. Mindenki akar valamit, vagy éppen nem akar, vannak vágyaik és céljaik. Sajnos, ezekről az alapvető dolgokról gyakran elfeledkeznek Hollywoodban, pedig ez lenne a lelke mindennek. De ami még ennél is fontosabb: az Őrült, dilis, szerelem. nem olcsó alpári humorral akar hatni, és az egyetlen poénforrás nem az, hogy megalázza szereplőit. Ehelyett remek beszólásokkal, tanítani való helyzetkomikummal és a műfaj kifigurázásával támad. Az alkotók is tudják, hogy romkomban újat alkotni képtelenség, úgyhogy nem félnek kinevetni a kötelezően felhasznált kliséket.

Az első osztályú színészcsapat szintén sokat emel a színvonalon. Nem elsősorban Steve Carellre gondolok, mert ő ugyanazt hozza, mint mindig, és ezt vagy szeretjük, vagy nem (inkább nem). Aki igazán nagyot alakít itt, az Ryan Gosling. A Blue Valentine lepukkant prolija után most vérbeli plakát-macsót játszik, méghozzá remekül. A figura olyan, mintha az Így jártam anyátokkal Barney-jának testvére lenne, Gosling pedig szemlátomást nagyon élvezi a tőle szokatlan szerepet. Julianne Moore, korunk legjobb színésznője szintén csodás és Kevin Bacon is meglepően jó. Még a gyerekszínészek, Analeigh Tipton (na jó, ő már nem gyerek, de azt játszik) és Jonah Bobo is kiválóak. Hozzájuk képest Marisa Tomei és Emma Stone elég gyengék – a ripacskodás nem egyenlő a humorral.

Az Őrüld, dilis, szerelem. végig magas színvonalon képes szórakoztatni, az egyetlen kifogásunk csak annyi lehet, hogy a hossza miatt be-becsúszik némi üresjárat, és a finálé a végtelenbe nyúlik. Viszont ahogy a forgatókönyv összehozza a különböző szálakat, az az utóbbi évek egyik legviccesebb jelenete. Glenn Ficarra és John Requa mozija dráma és humor ügyes ötvözete, ami utcahosszal veri az utóbbi idők silány romkom-felhozatalát.

Őrült, dilis, szerelem. (Crazy, Stupid, Love.)

Színes, magyarul beszélő, amerikai romantikus vígjáték, 118 perc, 2011

Rendező: John Requa, Glenn Ficarra

Szereplők: Steve Carell, Ryan Gosling, Julianne Moore, Emma Stone, Marisa Tomei, Kevin Bacon

A film megtekintését a Cinema City tette lehetővé.
 

Képgaléria

Hozzászólás ehhez:

Kritika | Őrült, dilis, szerelem. - filmkritika

• 1. EVATqSOonpmn 2011-11-26 08:56:26

  Normally I'm against killing but this article slahugetred my ignorance.