Karc

Minden jó, ha vége jó

Mi lesz abból, ha egy kis kolonializmus keverünk egy néhol túl meseszerű történettel? Egy könnyed, egyszer nézhető film.

Disz iz tímvörk!

Pár napja volt a vetítés, de még mindig ott a kabátomon a kvázi belépőként kapott Avengers-kitűző. Eléggé szimpla, viszont valahogy jó érzés viselni. Mint ahogy ...

Oslo, augusztus - filmkritika

A Szerzők rendezője második filmjében újra előszedi az öngyilkossággal kacérkodó figuráját, aki időközben persze öregedett s ha lehet, még kevésbé ragaszkodik az élethez.

A fal - filmkritika

Címkék: mozi filmkritika

A Titanic fesztiválon látott A fal alapjául szolgáló Marlen Haushofer-regény sajnálatos módon a mai napig nem kapott magyar fordítást és került itthon forgalmazásba, így az ...

Csak az az üvöltés! - csak azt tudnám feledni...

Címkék: mozi filmkritika

A kiskorúak bántalmazása egyszerre lehet hálás és hálátlan téma. Hálás, mert ezzel szinte bárkit meg lehet szólítani, viszont hálátlan, mert nagyon nehéz elkerülni a ...

Egy komoly ember - filmkritika

2010-11-10 15:50:08 Hajdu Mariann

A testvérpárok közreműködéséből – normális esetben - csak vita és sértődés születhet. Ezért is elképesztő és már-már érthetetlen, hogy Ethan és Joel Coen képes már több, mint húsz éve teljes egyetértésben dolgozni közös filmjeiken. Legújabb (2009-es) munkájuk az Egy komoly ember csak most, de legalább eljutott a magyar nézőközönséghez is.

A Coen fivérek semmit sem bíznak a véletlenre: maguk írják (ha épp nem regény adaptációval dolgoznak), rendezik filmjeiket, és még a produceri munkákat sem hagyják másra. Ennek a tökéletes összhangnak és közös tapasztalatnak a gyümölcse például a Nagy Lebowski, a Fargo és a Nem vénnek való vidék, melyek nemcsak a közönség, hanem a kritikusok köreiben is taroltak (több díj mellett, három Oscar-t is magukénak tudhatnak). Színészeik szerint is, ha kérdésük van, mondjuk karakterükkel, vagy az eljátszandó jelenettel kapcsolatban, mindegy, hogy melyik testvérhez fordulnak, ugyanazt az instrukciót fogják kapni.

Az Egy komoly ember, egy teljesen hétköznapi és csak komolynak tűnni akaró ember története. 1967-ben járunk Minnesotában, ahol egy zsidó család életét láthatjuk a széthullás kezdeteitől beteljesülése előtti utolsó pillanatokig. A főhősnek, vagyis a „hősnek” kevésbé nevezhető, egészen visszafogott, unalmasnak is mondható Larry Gopnik egyetemi fizikai tanár, ennek minden pozitívumával, de legfőképp hátulütőivel. Nem elég, hogy egy diákja először megpróbálja megvesztegetni, majd fel akarja jelenteni, de felesége is megtalálta a tökéletes pillanatot, hogy bejelentse afférját Larry egyik legantipatikusabb munkatársával, majd érthető okokból, válási szándékát. A család többi tagjával sincs minden rendben; lánya látszólag állandóan hajat mos, testvére a nagy betűs csőd, aki már jó ideje náluk héderezik, fia pedig több kellemetlenségbe is belekeveri magát bar mitzvah-ja előtt. Larry teljesen elveszti azt a minimális irányítást is az élete felett, mellyel eddig rendelkezett, ezért három rabbihoz is bejelentkezik, hátha ők képesek lesznek egyenes utat mutatni a káoszban.

A film expozíciójának története a dybbuk megjelenéséről, és a lengyel zsidó családra szálló átokról, már egyértelműen előreutal a film hangulatával és plotjával kapcsolatban. Larry sosem tehet semmiről, mindig a körülmények vannak ellene, így kénytelen úszni az árral. A rabbik sem képesek útmutatást adni, a végül már vállalhatatlan állapotot pedig csak tetézik a film utolsó két percében történő események. Hiszen egyszer csak eljön az utolsó nagy vihar, mely mindent felkavar, és elpusztít, lényegtelen, hogy mi mit teszünk ellene.

Mindig érdekes tud lenni egy a vallást és a hit kérdését korrekten, mégsem „bibliai” módon feldolgozó film, de ez sajnos nálam nem érte el a kellő hatást. Egy tisztességes munka, minden tekintetben, de semmilyen pluszt sem nyújt a nézőnek a cselekményében és hangulatában sem. Egyszerűen csak szánni tudjuk Larry-t, akinek álmai néha valósággá mosódnak, de ennél többet nem csikar ki belőlünk.

A tökéletes utolsó tíz perc ellenére az Egy komoly ember egy, a maga módján értékes, de nem maradandó darab. Coenék ismét csináltak egy jó filmet, de azt a bizonyos varázslatot, vagy titkos hozzávalót kispórolták belőle.


Egy komoly ember (A Serious Man)
színes, feliratos, amerikai vígjáték, 106 perc, 2009
Rendezte: Joel és Ethan Coen
Főszereplők: Michael Stuhlbarg, Richard King, Sari lennick, Fred Melamed, Simon Helberg

 

 

Hozzászólás ehhez:

Egy komoly ember - filmkritika

Milyen nap van ma?

  • 1. lomax 2010-11-11 16:16:46

    Cefet nehéz film. Néha zseniális, néha kevésbé, mindenesetre számomra az egész egy nagy, gonosz, coen-es vicc. Az uccsó jelenet meg felejthetetlen.

  • 2. OtduVZubh 2011-10-20 17:16:10

    Hey, you're the goto expert. Thanks for hnangig out here.

A Nemzeti Kulturális alap támogatásával: