Karc

A holló - filmkritika

Az amerikai irodalom gót-romantikus fenegyerekét, a 19. század underground-celeb rímforgatóját, Edgar Allan Poe-t sokféleképpen képzelhetjük magunk elé. Lehet ő egy az élet csikorgó fogaskerekei alatt ...

Minden jó, ha vége jó

Mi lesz abból, ha egy kis kolonializmus keverünk egy néhol túl meseszerű történettel? Egy könnyed, egyszer nézhető film.

Disz iz tímvörk!

Pár napja volt a vetítés, de még mindig ott a kabátomon a kvázi belépőként kapott Avengers-kitűző. Eléggé szimpla, viszont valahogy jó érzés viselni. Mint ahogy ...

Oslo, augusztus - filmkritika

A Szerzők rendezője második filmjében újra előszedi az öngyilkossággal kacérkodó figuráját, aki időközben persze öregedett s ha lehet, még kevésbé ragaszkodik az élethez.

A fal - filmkritika

Címkék: mozi filmkritika

A Titanic fesztiválon látott A fal alapjául szolgáló Marlen Haushofer-regény sajnálatos módon a mai napig nem kapott magyar fordítást és került itthon forgalmazásba, így az ...

Fel! - filmkritika

2009-11-03 14:29:41 Szelle Ákos

Pixar filmről írni mindig kemény dió. Mit lehet még évről évre újat mondani? Hogy zseniális, hogy tökéletes, hogy egyedi? Hogy a Pixar külön ligában játszik, ahol rajtuk kívül senki más nincs? Mert mindez bizony igaz az új filmjükre, a Fel-re is, még úgy is, ha a legjobb alkotásaik színvonalát most nem érik el.

A lámpás cég nagyon elkényeztetett minket az elmúlt években. A L’ecsónál azt gondoltuk, hogy elérték a csúcsot, hogy ez a film már überelhetetlen. Egy évvel később mégis sikerült a csoda; a Wall-E-vel rátettek még egy lapáttal. Ezek után beül az ember a Fel-re, és nem hisz a szemének. Az első fél óra maga a csoda, a Pixar legemberibb, legmeghatóbb harminc percét látja. Megismerjük Carl Fredricksen-t, ahogy gyerekkorában találkozik egy kislánnyal, akit később feleségül vesz. Nagy kalandokra készülnek, de a pénzügyi gondok, majd a szeretett feleség halála keresztül húzza a számításaikat. Házasságtól a halálig tíz percben, egyetlen mondat nélkül, hihetetlen vizuális bravúrokkal. Fenomenális, mesteri, elképesztő, futkos az ember hátán a hideg. Az érzékenyebbek pedig már itt nyúlhatnak a zsepiért. Borzasztó bátrak az alkotók, hiszen gyerekek számára talán nem is nagyon érthető, hogy mi történik, ráadásul még vér(!) is van a sztoriban.

Aztán elkezdődik a valódi történet, Fredricksen magányos, megsavanyodott öregember, aki – hogy a szeretetotthontól megmeneküljön – egyedül vág neki élete kalandjának. Lufikat köt a házára és elindul Dél- Amerikába. Vele utazik azonban egy potyautas, a nyolc éves Russel, aki alaposan felkavarja a vénember életét és terveit. A hibátlan első fél órát tehát egy kalandos egy óra követi, sok-sok poénnal és akcióval. Fredricksen és a gyerek tökéletes páros; mindenben egymás ellentétei, ez pedig ősidők óta kiváló humorforrás. A Pixar bevet mindent a szórakoztatásunkért: beszélő kutyák, kihaltnak vélt színes madarak, látványos helyszínek. És közben azért az egész történet valahol nagyon szomorú és mélyen emberi. Rengeteg dolgot suvasztottak tehát 96 percbe, a film mégis gördülékeny, kiváló tempójú. Biztos vagyok benne, hogy más alkotók keze között egy őrült zagyvaság vált volna a Fel-ből, de Pete Docter (a Wall-e írója, a Szörny Rt. rendezője) és Bob Peterson (egy zseni: a L’ecsó és a Némó nyomában írója) rendezők már számtalanszor tanúbizonyságát tették, hogy jó ízléssel vannak megáldva. Bár Pixar filmhez képest sok a gusztustalan jelenet, de ezek sem zavaróak. Ahogy a történet ezer kérdőjele sem (a fő gonosznak minimum 120 évesnek kéne lennie), mert a Fel egy igazi, színes-szagos kalandfilm, a szórakoztatás olyan magasiskolája, amire manapság a Pixar-on kívül ember nem képes.

Természetesen technikailag is remek a Fel, az egzotikus helyszínek ragyognak, de még a New Yorkban játszódó első fél óra is tartogat meglepetéseket. Például az indulásnál Carl milliónyi lufiján átszűrődő fény kifesti egy kislány szobáját. A 3D-vel is ügyesen bánnak az alkotók. Sehol nem tolakodó a jelenléte, de például a magasban játszódó jeleneteknél a frászt hozza az emberre, hogy tényleg van mélysége a képnek. A figurák is ötletesek a maguk nagyon kifejező egyszerűségükben. Carl és Russel ellentéte vizuálisan is megjelenik: az első inkább kockákból, a másik inkább gömbökből áll.

Bár a legnagyobb Pixar ötös (Toy Story 2, Némó nyomában, Hihetetlen család, Wall-e, L’ecsó) színvonalát most nem sikerült megugrani, és a Wall-e után hangyányi visszalépés (vagy csak új irány?) a Fel, mégis ez a semmiből indult, mára ikonná váló cég kenterbe veri a teljes hollywood-i szórakoztatóipart. Jövőre Toy Story 3, utána Verdák 2,  majd 2012-ben a Newt. Belegondolni is öröm, milyen csodákkal lepnek még meg minket az Emeryville-i srácok.


Értékelés:



Fel! (Up!, USA, 2009, 96 perc)
Rendező: Pete Docter, Bob Peterson

Hozzászólás ehhez:

Fel! - filmkritika

Milyen nap van ma?

  • 1. CVFIBYAplPSMNIJWI 2011-10-20 06:19:57

    I could watch Schindler's List and still be happy after rdeiang this.

A Nemzeti Kulturális alap támogatásával: