Karc

A holló - filmkritika

Az amerikai irodalom gót-romantikus fenegyerekét, a 19. század underground-celeb rímforgatóját, Edgar Allan Poe-t sokféleképpen képzelhetjük magunk elé. Lehet ő egy az élet csikorgó fogaskerekei alatt ...

Minden jó, ha vége jó

Mi lesz abból, ha egy kis kolonializmus keverünk egy néhol túl meseszerű történettel? Egy könnyed, egyszer nézhető film.

Disz iz tímvörk!

Pár napja volt a vetítés, de még mindig ott a kabátomon a kvázi belépőként kapott Avengers-kitűző. Eléggé szimpla, viszont valahogy jó érzés viselni. Mint ahogy ...

Oslo, augusztus - filmkritika

A Szerzők rendezője második filmjében újra előszedi az öngyilkossággal kacérkodó figuráját, aki időközben persze öregedett s ha lehet, még kevésbé ragaszkodik az élethez.

A fal - filmkritika

Címkék: mozi filmkritika

A Titanic fesztiválon látott A fal alapjául szolgáló Marlen Haushofer-regény sajnálatos módon a mai napig nem kapott magyar fordítást és került itthon forgalmazásba, így az ...

Han Solo és Bond az UFO-k ellen

Cowboyok és űrlények - filmkritika

2011-08-29 10:00:00 Szelle Ákos

A Kígyók a fedélzeten állítólag forgatókönyv nélkül, pusztán a telitalálatnak vélt cím és ötlet miatt kapott zöld utat. Erős a gyanúm, hogy a Cowboyok és űrlények esetében is hasonló a helyzet: ugyan ki ne akarná látni, ahogy a vadnyugat hősei fenéken billentik az űrből jött rosszfiúkat? A gond mindössze annyi, hogy Jon Favreau rendező és az ötfős írócsapat a high-concept és a cím kiagyalása után kényelmesen hátradőlt és várta a pénzesőt.

Jake Lonergan sérülten, a kezén egy furcsa karpereccel ébred a sivatagban. Nem emlékszik semmire, még a nevére sem. Betér egy kisvárosba, ahol rögvest össze is akasztja a bajszát a helyi kiskirály-kereskedő-maffiózó, Dolarhyde fiacskájával. Kiderül, hogy amúgy is balhés ember hírében áll, akire egymilliós vérdíjat tűztek ki. Hősünket tehát láncra verik, és már vinnék is a bíróság elé, ha nem érkezne meg előbb a már említett fiú apja, majd rögtön utána az alienek űrhajói. Az idegenek nem sokat lacafacáznak, a fél várost elrabolják, köztük Dolarhyde trónörökösét is. A férfiak csapatot verbuválnak, és elindulnak felkutatni az idegenek bázisát.

Cowboyok és űrlények - filmkritika kép1

Favreau filmjéből sajnos az eredetiség írmagját is sikerült kiirtani, mintha direkt az lett volna a feladat, hogy csupa sablonból álljon össze a film. Ez esetben ugyan két műfaj kliséit gyúrták össze egy filmmé, csakhogy nagyon rossz arányban: a Cowboyok és űrlények nagyjából 80%-ban western és csak 20%-ban sci-fi/akció. Westernnek viszont akkora közhelyparádé, hogy a fal adja a másikat. Van itt minden: szótlan idegen, tesze-tosza seriff, bunyó az ivóban, rablóbanda, rézbőrűek, sőt, még a naplementébe ellovagoló hős is. Ezért aztán, ha éppen egyetlen UFO sem kóricál a vásznon, a film döbbenetesen ellaposodik és érdektelenné válik. Azt gondolnánk, hogy a Craig – Ford páros ilyenkor is képes elvinni a hátán a filmet, de sajnos nem. Craig faarccal, robot-üzemmódban letudja a játékidőt, Ford karaktere pedig annyira lapos és céltalan, hogy azzal nem lehet mit kezdeni. Várná az ember a jó öreg Han Solotól az „itt a világvége, de ki nem szarja le” típusú beköpéseket, de azok csak nem jönnek.

A humor hiánya amúgy is a legfájóbb és legérthetetlenebb része a Cowboyok és űrlényeknek. Nem mintha annyira hiányozna Favreau Vasemberben megismert fárasztó és erőltetett poénkodása, de bizony zamatos (ön)iróniával nem ártott volna nyakon önteni ezt a katyvaszt. Annál is inkább, mert komolyan venni bizony képtelenség: annyi sületlenséget, nagyképű okoskodást és eszement fordulatot pumpálta a filmbe, ami öt másikra is elég lett volna. Anélkül, hogy elspoilerezném a végét, az derül ki ebből a filmből, hogy a vadnyugati kocsmatöltelékeknél csak egy ostobább életforma létezik az univerzumban: a rájuk vadászó marslakó. Banális, hogy mit keresnek a Földön, közröhej, hogy miért rabolják el az embereket, és úgy harcolnak, mint egy csapat megveszett óvodás. De van még ennél lejjebb is: amikor Olivia Wilde karakteréről kiderül a meghökkentőnek szánt igazság, akkor a film menthetetlenül átzuhan ZS-kategóriába. Szerencsére ezzel az ötlettel a továbbiakban látványosan nem kezdenek semmit.

Cowboyok és űrlények - filmkritika kép2

A Cowboys & Aliens-t végső soron az teszi nézhetővé (és olykor mérsékelten szórakoztatóvá), hogy az inváziós film és a western még ilyen olcsó, unásig ismert formában is kellően hatásos műfaj. Az idegenek kinézete például elég jól sikerült: mintha a Kétéltű ember mutáns verziói lennének. A 160 millióból összetákolt akciók is megteszik a hatásukat – mondjuk az furcsa, hogy ennyi pénzből csak ilyen fapados, az ’50-es éveket idéző űrhajót sikerült terveztetni. Akad néhány frappáns ijesztgetés, Sam Rockwell kapott pár jópofa egysorost, és az egyik jelenetben Olivia Wilde megszabadul a ruháitól. Egy agyament, vérbő, vicces és komolytalan filmet vártunk, sajnos csak ennyit kaptunk.
 


Cowboyok és űrlények (Cowboys & Aliens)

Színes, magyarul beszélő, amerikai sci-fi, 118 perc, 2011

Rendező: Jon Favreau

Szereplők: Daniel Craig, Harrison Ford, Olivia Wilde, Sam Rockwell, Paul Dano, Clancy Brown

 

A film megtekintését a Cinema City tette lehetővé.
 

Hozzászólás ehhez:

Kritika | Cowboyok és űrlények - filmkritika

Milyen nap van ma?

  • 1. sz. 2011-09-03 22:07:09

    Csak nekem tűnt föl, hogy a préri-jelenetek 90%-ban ugyanaz a jellegzetes kidőlt fa tűnik fel egyfolytában? (hiába vándoroltak közben mérföldeket...)

  • 2. NrQoOrRtApINfHxS 2011-09-09 14:08:31

    Well done atcrlie that. I'll make sure to use it wisely.

A Nemzeti Kulturális alap támogatásával: