Kikötő Online

Hová tűnt Laura Palmer?

A tetovált lány

Egy családi összejövetelről eltűnik egy gyönyörű, karcsú tizenhat éves lány, Harriet Vanger, a milliárdos Vanger család egyik legifjabb tagja. Idős nagybátyja negyven évvel később nyomozást indít, halála előtt szeretné megtalálni imádott unokahúga gyilkosát. A nyomozás bestiális kegyetlenséggel elkövetett emberöléseket tár fel. A Stieg Larsson regényéből készült svéd-dán-német koprodukció, A tetovált lán, az utóbbi idők egyik legjobb thrillere.

„Az utóbbi idők egyik legjobb thrillere” vaskos zsurnalizmusát azzal érdemli ki, hogy története valóban fordulatos, nem fárasztóan kicsavart, hanem biztos kézzel felépített mesteri cselekményvezetés. Mikael Blomkvist gazdasági újságíró karrierje nem áll éppen a tetőpontján. Azt hitte, a nagy sztorit találta meg egy iparmágnás üzelmeiről, de valójában tőrbe csalták, cikkeit hamisított dokumentumokra építette, a sajtópert pedig elveszítette. Ekkor kapja az ajánlatot Henrik Vangertől eltűnt unokahúga gyilkosának felkutatására. Ahogy a kamera a film során többször is ráközelít a lány fényképére, az a Twin Peaks híres záróképét idézi. De ne féljünk, ez egy rendes műfaji film, a végére itt rendeződnek a dolgok, nem veszünk el a vörös szobában. Ennél többet a történetről nem árulhatunk el, ugyanis nem akarjuk megfosztani a nézőt az élménytől. Inkább szedjük össze, mitől is működik ez a film ennyire jól!

Először is, természetesen a színészektől. Nem elkopott, amerikai sztárokat látunk, hanem pontosan, finom eszközökkel, a jelenlétükkel dolgozó filmszínészeket. Mikael Blomkvist (Michael Niqvist), az idealista újságíró, ahogy barázdált arcával rója a nagyváros hideg fényekkel megvilágított utcáit, ahogy megérkezik a Vangerek isten háta mögötti szigetére, ahogy töpreng, nyomoz, gyötrődik, az professzionális munka. A néző abba a kényelmetlen helyzetbe kerül, hogy kénytelen elhinni neki, ez az ember tényleg szembeszáll egyedül a világgal, de legalábbis harcban áll az igazságért. És a Vangerek! Ezek az öreg, fáradt, romlott, olykor beteges milliomosarcok, ahogy elrejtenek mindent, amit el kell egy ennyire jó családban rejteni, az szintén zseniális.

Másrészt ez a film nem ad egyértelmű válaszokat, bármennyi műfaji elemet alkalmaz is, és éppen ettől zavarba ejtő. A gazdag milliomsokból álló beteg, elrothadt család, a meggyilkolt szőke lány, az elszánt oknyomozó riporter és még elszántabb segítője, ezek a műfaj kötelező kellékei, amelyek egyértelmű válaszokat vonnának maguk után, általában rámutatva valamilyen beteges, perverz titokra, sötét, múltbéli bűnre, de ez itt nem történik meg, illetve többszörösen is megtörténik, és éppen ez vonja vissza az egyértelmű válaszokat. A nők elleni elfojtott gyűlölet, a nőktől való félelem, a megtisztulás erőszakos, bigottan vallásos akarása, a nácizmus, az antiszemitizmus mind-mind egy lehetséges ok, de egyértelműen egyik sem nevezhető meg. A háttérben ugyanis ott működik egy társadalom, amelyben az embernek csak használati értéke van. Képességeit, lehetőségeit, érzéseit, szexualitását csereértéken kezeli a mindenkori hatalom, amely nem intézményekben, hanem magánemberekben, a hétköznapokban ölt testet. Nem a kormány a hatalom. Az apa, a gyám, a főnök, a megbízó, bármilyen magát fölérendeltnek gondoló ember lehet maga a hatalom. Vágyak, félelmek, szorongások járnak körbe a rendszer minden szintjén.

Egyetlen lehetőséget hagy ki a film, és ez a városképek, tér-képek használata. Az északi nagyváros hidegségével, a fémes, kék posztindusztriális környezettel, a havas tájjal, a magányosan álló, baljós szigettel sokkal többet lehetett volna arról mondani, mi is történt itt valójában. De erről most mi sem mondhatunk többet.
 

A tetovált lány (Män som hatar kvinnor, színes, feliratos, svéd-dán-német thriller, 152 perc, 2009)
Rendező: Niels Arden Oplev
Szereplők: Michael Nyqvist, Noomi Rapace, Lena Endre, Sven-Bertil Taube, Peter Haber
 

Hozzászólás ehhez:

A tetovált lány