Az amerikai irodalom gót-romantikus fenegyerekét, a 19. század underground-celeb rímforgatóját, Edgar Allan Poe-t sokféleképpen képzelhetjük magunk elé. Lehet ő egy az élet csikorgó fogaskerekei alatt ...
Mi lesz abból, ha egy kis kolonializmus keverünk egy néhol túl meseszerű történettel? Egy könnyed, egyszer nézhető film.
Pár napja volt a vetítés, de még mindig ott a kabátomon a kvázi belépőként kapott Avengers-kitűző. Eléggé szimpla, viszont valahogy jó érzés viselni. Mint ahogy ...
A Szerzők rendezője második filmjében újra előszedi az öngyilkossággal kacérkodó figuráját, aki időközben persze öregedett s ha lehet, még kevésbé ragaszkodik az élethez.
A Titanic fesztiválon látott A fal alapjául szolgáló Marlen Haushofer-regény sajnálatos módon a mai napig nem kapott magyar fordítást és került itthon forgalmazásba, így az ...
Vegyük alapnak az ABBA-dalokat, adjunk hozzá egy nagy adag görög, kék-fehér házas, sziklás tengerpartot, szórjuk meg egy ötletes, de szimpla történettel, öntsünk hozzá egy kis musicales ripacskodást és önfeledt mulatozást, és végül fűszerezzük Meryl Streeppel! Bár az összetevők nem feltétlenül tűnnek jó kombinációnak, az eredmény mégis lenyűgöző.
A Mamma Mia! a 2008-as év első számú zenés filmje, a tavalyi Hajlakkhoz hasonlóan ez a történet is egy nagysikerű Broadway musicalen alapszik, amit már évek óta töretlen népszerűséggel játszanak a világ színházaiban (Madonna nyolcszor látta). A siker nem véletlen. A világhírű svéd együttes nótái máig fülbemászóan dallamosak, így a hibázásra nem adnak sok lehetőséget. Az azonban sokkal meglepőbb, hogy az általában egyszerű érzéseket felszínesen megragadó balladák tökéletesen felfűzhetők egy szívmelengető történet fűzérére.
| Minden készen áll az esküvőre. Csak az apa hiányzik. |
Márpedig a sztori tényleg kedves és bájos, és musicalhez illően egy mondatban összefoglalható. A 20 éves Sophie-t anyukája nevelte fel, és a lány úgy dönt, hogy közelgő esküvőjére titokban meghívja anyja egykori szeretőit, akik közül valamelyik az ő apukája, de melyik... Természetesen a vicces alaptörténet számos kalamajkához vezet, és a forgatókönyvírók kihozzák a lehetőségben rejlő maximumot.
Na de nemcsak ők tesznek meg mindent a film sikeréért, a színészek végtelen lelkesedéssel és élvezettel lubickolnak szerepeikben. A Mamma Mia!-t elsősorban az teszi élvezhető és szórakoztató musicallé, hogy a szereplők nem veszik túl komolyan saját karaktereiket, és önfeledten, parodisztikusan parádéznak az idilli, görög környezetben.
| Meryl Streep tiniket megszégyenítő formában játszik. |
Közülük is kiemelkedik a tizennégyszeres Oscar-jelölt, Meryl Streep, aki ismét bizonyítja, hogy nincs olyan műfaj, amiben ne lenne profi és nincs olyan karakter, akit ne tudna tökéletesen életre kelteni. Az 59 éves csillag hiteles és impulzív a spárgázó, táncoló hippi anyuka szerepében, a hangjával pedig sok hivatalos énekesnőt megszégyeníthetne. Neki még az is jól áll, amikor gigantikus gesztusokkal és karmozgással, szélborzolta hajjal és ruhával teátrálisan énekli a The Winner Takes It All-t. Bárki más csinálná, banálisnak tűnne, de ő megtalálja a musical engedte túljátszott szerep és a sipítozó, klimaxos vénlány közötti pengeélen az egyensúlyt, és alakítása sosem csap át túlzó sallangokba.
Mellette üde színfolt az eddig csak ostoba szőke csitriket játszó Amanda Seyfried alakítása, aki Meryl filmbeli lányát, a váratlan eseményeket elindító Sophie-t alakítja. Ugyan szerepe nem ad túl sok lehetőséget a kibontakozásra, és leginkább csak sikítoznia, nevetgélnie és énekelnie kell, de azt meggyőző profizmussal hajtja végre, hangja pedig kiemelkedően erőteljes. Az apajelölteket három szívtipró, az egykori James Bond, Pierce Brosnan, a mindig sármos Colin Firth és a laza, skandináv Stellan Skarsgaard keltik életre a vásznon. Közülük talán Skarsgaard kap leginkább lehetőséget emlékezetes karakterformálásra, a többiek leginkább bájosan képzetlen hangjukkal okoznak vidám pillanatokat.
| Nosztalgia a barátnőkkel (középen Meryl Streep) |
A film legtöbb poénját azonban nem ők, hanem a két női mellékszereplő nyúlja le. Az Oscar-jelölt Julie Walters (Billy Elliot) és Christine Baranski (A Grincs) gúnyos és megmosolyogtató alakítása heves nevetést eredményez a mozikban. Minden jelenetben dinamikusak és szellemesek, még akkor is mosolygunk rajtuk, mikor a háttérben állnak és pusztán pofákat vágnak.
A rendező, Phyllida Lloyd, nem irányít, hagyja szabadon áramlani az összetevőket, de ettől még jó szakács. Pontosan tudja, hogy a dalok, a koreográfiák, az alapsztori és a briliáns színészek garantálják a minőséget. A nézők pedig csak ülnek, mosolyognak, és önkéntelenül is megindul a lábmozgás, a fejbillentgetés, a halkan éneklés, valamint a dalok utáni ösztönös, de azért gyorsan elfojtott tapsolás. Éppen ezért senki nem fog csalódni ebben a filmben, mert pontosan azt kapjuk, amire számíthatunk egy ABBA-dalokból felépített musicaltől. Mulatságos, vicces, dallamos másfél órát, ami egy kicsit feldob, egy kicsit elandalít, és nagyon hosszú időre a fülünkbe mászik.
Mamma Mia! (USA, 108 perc)
Rendezte: Phyllida Lloyd
Szereplők: Meryl Streep, Pierce Brosnan, Colin Firth, Stellan Skarsgaard, Amanda Seyfried, Julie Walters, Christine Baranski, Dominic Cooper
Szombaton megnéztem a családdal a MammarnMia filmet.Mindannyian jól éreztük magunkat.Az ABBA számokat szeretjük .Ennyi. rn Üdv Réka
vau-vau
A barátnőmmel és a tesómmal megnéztük a Mamma Mia filmet és nagyon jól éreztük magunkat az Abba zenéke különösen szeretjuk . EnnyirnUdv. Kata
Imádom Merly Streep - et!!!!!!!rnrnMindjárt itt a suli készüljetek Mindszenty - sek
Kb.:7-szer láttam a Mamma Miát . Nagyon tetszett . Különösen, hogy az Abbát is szeretem!
Aki írta a cikket üzenem,hogy elég furcsa amit az elejére írt . Küldje el az email címét nekem aki a Mindszenty honlapot készítti.rnSzeretnék kérdezni tőle valamit.rnmerylstreep04@googlemail.com