Karc

Jelenetek egy házasságból

Kétségkívül Hollywood egyik legfényesebben csillogó sztárpárja Angelina Jolie és Brad Pitt, akik már 10 éve leforgatták a Mr. és Mrs. Smith című komédiát, amelyre csak ...

Ínyenc falatok

Az Ételművész című film nemcsak ínyenceknek szól. Nem más, mint egy kellőképpen szórakoztató és érzelmes történet az ételkészítés művészetéről, az emberi kapcsolatokról, a szeretet erejéről ...

James Bond újratöltve

James Bond immár 53 éve bukkan fel a mozivásznon és még mindig tud meglepetést okozni. Előző kalandja, amely a Skyfall címet viseli, minden idők legsikeresebb ...

Vérben írt szerelem

Szakadó hó, jeges fuvallat, ám mégis vérvörös táj és egy omladozó kastély. Ha csak elképzeljük mindezt, már akkor átjár minket a rémület. Azonban ekkor még ...

Felhőkkel táncoló

Az emberek sokféle életcélt kitűzhetnek maguknak. A legáltalánosabb vágyaink közé tartozhat akár egy boldog család víziója, szenvedélyes szerelem, megbízható munkahely, gazdagság, hírnév, világkörüli utazás és ...

Rém hangosan és irtó közel - filmkritika

2012-03-14 11:45:07 Hanula Zsolt

Minél többet látok az Oscar-jelölt filmek közül, annál inkább undorodom ettől az egész koktélos, frakkos pereputtytól, mert ennyi szentimentális mesét összeszedni az utolsó fordulóra gyomrot próbáló tett. Épp ezért meglepő, hogy olyan folyóba léptem, amibe eddig sosem, történetesen, hogy egy a legtöbbek által leübergiccsezett filmet kicsit magányosan ugyan, de annál jobb kedvvel emeljek fel jól látható magasságba, hadd lássák meg minél többen. Mert szerintem meg remek.

A szeptember 11. utáni sokkot feldolgozó, sőt valahol magáról a feldolgozásról értekező regény már 2005-ben megjelent és – természetesen – vitték is, mintha ingyen volna. Az adaptáció problémáira – úgy általában – most nem térek ki, mert tényleg minek. Felteszem azonban, a könyv olvasása még nagyobb élményt jelentene, mint a mozi. A filmet nem a két sztár, Tom Hanks és Sandra Bullock helyezi igen előkelő pozícióba az én saját külön bejáratú értékrendemben, de még csak nem is kizárólag Max von Sydow a játékidő alig egyharmadában való jelenléte – noha az már önmagában frenetikus, ebben azért még a film iránt amúgy fanyalgók is nagyrészt egyetértenek.

Tény ugyanakkor, hogy a gyerekszínész a feladatra való meg nem érettsége, valamint Stephen Daldry rendező egy-egy filmjében tényleg az elviselhetetlenség határát súroló szenvelgése csak súlyosbítani tudná a helyzetet, de engem az alapanyag, mindaz ami abból megmaradt, ami így a szöveget egyébként nem ismerve is kitapinthatóan jelen van a filmen, szóval az egész elmesélni való sokkal inkább magával ragadott, mint az idei Oscar-jelöltek bármelyikének mondandója. Volt ott szebb, volt profibb, elvontabb és egyértelműbb, nekem azonban mégis ennek a tízéves kölyöknek a meséje tűnik a legérdekesebbnek. Nem egy néhány sorban elmesélhető rezümére gondolok itt (fiú talál egy kulcsot, amit a WTC alatt maradt apja hagyott rá és keresi hozzá a zárat, közben megismeri sosem látott nagypapáját), hanem arra a krimire, kutatásra, annak hozadékaira, a karakter egyébként megszokott, de azonosulásra nem mindig alkalmas személyiségfejlődésére, amik így együtt szerintem egy briliáns alkotót engednek feltételezni.

Még egyszer tehát, ez alatt Jonathan Safran Foer írót értem, aki korábbról a Minden vilángol (Everything Is Illuminated) c. könyvet is jegyzi. Megértem azt is, ha valakinek ugyanakkor sok az a sírás-rívás, ami beborítja és rossz értelemben hollywoodivá teszi a filmet, én azt gondolom, ezúttal ez megbocsátható.

 

Rém hangosan és irtó közel (Extremely Loud and Incredibly Close)
dráma, 129 perc.

r.: Stephen Daldry,
fsz.: Thomas Horn, Max von Sydow, Tom Hanks, Sandra Bullock;

Hozzászólás ehhez:

Filmkritika | Rém hangosan és irtó közel

Milyen nap van ma?