Kikötő Online

Terminátor: Megváltás

Mindenki érdemel egy második esélyt – hangzik el többször az új Terminátor moziban. Alighanem a film rendezője, McG utal ezzel a mondattal saját karrierjére. Hihetetlen ugyanis, hogy valaki, aki olyan mozgóképes spanyolcsizmákkal büntette a jónépet, mint a Charlie angyalai 1 és 2, ilyen nagy lehetőséget kapjon. Sajnos nem kellett csalódnunk: Joseph McGinty Nichol továbbra is csapnivaló filmrendező.

Ez önmagában nem lenne olyan nagy baj, de most éppen egy legendás franchise negyedik részét dirigálja, és teszi tönkre végleg. Már a T3 se volt nagy szám, de legalább működött, igaz elég nyögvenyelősen. A Megváltás viszont már köszönőviszonyban sincs James Cameron eredetijeivel, és toronymagasan a legrosszabb Terminátor film. Persze már az előjelek se voltak valami bíztatóak: Schwarzi nem akart szerepelni, a producerek pedig ragaszkodtak a PG-13-as besoroláshoz (csendben jegyzem meg: R besorolással se tudott volna ennél nagyobbat bukni a film). A végeredmény egy teljesen átlagos, bugyuta akciófilm lett, amit a jól ismert márkanév mögé rejtve próbálnak eladni.
A film történetét mindenki ismeri, aki látta a TV-ben, vagy a moziban az előzetest. A túlbuzgó marketingeseknek sikerült minden fordulatot elpuffogtatni a trailerekben, és akcióból is csak annyi van, amit a reklámokban láttunk. Azt is tudtunk, hogy Kalifornia kormányzója felbukkan majd, ha csak digitális változatban is. Meglepődni tehát nem fogunk. Marad az ámuldozás, hogy mi mindenre nem képes a számítógép így 2009 táján. Mert az akciók valóban szépen rajzoltak és kellően dinamikusak, kár hogy a józanész teljes kizárásával készültek. Az emberben már-már felmerül, hogy John Connor is gép, olyan lazán él túl helikopterbalesetet, zuhanásokat. Az a Connor, aki három rész után most statiszta lett a saját történetében. A forgatókönyvírók ugyanis elfelejtették, hogy kiről szól ez a mozi, így a film nagy részében Marcus a főhős (Sam Worthington alakításában). Nem mondom, jó karakter az övé, bár észből nem sokat programoztak belé (ahogy egyébként senkibe sem ebben a filmben). Na de akkor is; John Connor teljesen súlytalanul, és a játékidő nagy részében tétlenül téblábol a vásznon, és ez igencsak illúzióromboló az előzmények ismeretében. Főleg, hogy a Christian Bale által játszott megváltó kifejezetten unszimpatikus is. Hogy Bale egy tuskó, az kiderült a film forgatása alatt, de John Connorról egészen más kép él az emberben.
A film amúgy két részre osztható: az első egy poszt-apokaliptikus road-movie, a második egy Mátrix Forradalmak szerű totális háború a gépek városa ellen. Ami a közös a kettőben, hogy végig hihetetlen bárgyú párbeszédeket kell hallgatnunk, és hogy annyi a logikai bukfenc, mint digitális Arnieban a pixel. Szinte fáj, amikor ilyeneket mondanak a szereplők, hogy „minden gépen van egy gomb, amivel ki lehet kapcsolni”. Hogy ez eddig senkinek nem jutott eszébe!! Sarah Connor két részen át menekült a halálosztók ellen, pedig csak meg kellett volna keresnie az Off gombot. Az is érthetetlen, hogy a Skynet miért azzal az egy darab T800-assal akarja eltenni Connort láb alól, amivel már ’84-ben sem sikerült. Milyen mesterséges intelligencia az ilyen, amelyik ennyire nem tanul?
Biztos vagyok benne, hogy a legtöbb nézőnek hatalmas csalódás lesz a film, mert hiányzik belőle minden, ami a régi Terminátor filmeket klasszikussá tette. A szirupos-nyálas befejezéssel McG megadja a kegyelemdöfést a sorozatnak, és elnézve a bevételi eredményeket, folytatásokra se nagyon kell számítani. Ami se Sarah, se John Connornak nem sikerült, az sikerült McGinty-nek: végleg elpusztította a Terminátort.

Értékelés:

Hozzászólás ehhez:

Terminátor: Megváltás - filmkritika