Karc

A holló - filmkritika

Az amerikai irodalom gót-romantikus fenegyerekét, a 19. század underground-celeb rímforgatóját, Edgar Allan Poe-t sokféleképpen képzelhetjük magunk elé. Lehet ő egy az élet csikorgó fogaskerekei alatt ...

Minden jó, ha vége jó

Mi lesz abból, ha egy kis kolonializmus keverünk egy néhol túl meseszerű történettel? Egy könnyed, egyszer nézhető film.

Disz iz tímvörk!

Pár napja volt a vetítés, de még mindig ott a kabátomon a kvázi belépőként kapott Avengers-kitűző. Eléggé szimpla, viszont valahogy jó érzés viselni. Mint ahogy ...

Oslo, augusztus - filmkritika

A Szerzők rendezője második filmjében újra előszedi az öngyilkossággal kacérkodó figuráját, aki időközben persze öregedett s ha lehet, még kevésbé ragaszkodik az élethez.

A fal - filmkritika

Címkék: mozi filmkritika

A Titanic fesztiválon látott A fal alapjául szolgáló Marlen Haushofer-regény sajnálatos módon a mai napig nem kapott magyar fordítást és került itthon forgalmazásba, így az ...

Woody Allen álomba ringat

Férfit látok álmaidban – filmkritika

2011-05-06 09:43:01 Szelle Ákos

A kapuzárásai pániktól rettegő idős milliomos egy fiatal lányban keresi az ifjúságát, egy boldogtalan házaspár férfi tagja a csinos szomszédlánnyal, a feleség pedig a főnökével kezdene új életet, az öreg, kidobott feleség pedig az okkultizmustól várja a megváltást – ugyan ki az, aki nem látta már legalább egy tucatszor ezeket a történeteket mozivásznon? A kérdés azonban nem is ez, hanem hogy Woody Allen vajh’ mit látott ezekben a témákban?

Semmit – kapjuk meg a választ végül, amikor a narrátor (sose derül ki, hogy ki az) összefoglalja a filmet, aminek „értelme nincsen”. Jobb lett volna ezt már rögtön az elején közölni a nézővel, az úgy fair-play, így viszont emberkínzás. A You Will Meet a Tall Dark Stranger csupa olcsó és unalmas kliséből felépített romkom, drámai vagy vicces pillanatok nélkül – hogy őszinteségről és eredetiségről már ne is beszéljünk. Régóta lehet olyan érzésünk, hogy a jó öreg Woody-t már nem érdeklik a régi témái, új témákat viszont nem igen talál, ezért rutinból, megfáradtan ír és rendez. Újabban Európát preferálja New York helyett (Barcelona után ezúttal London a helyszín), de ez sem tűnik elég nagy inspirációnak. És ami a legrosszabb: a 75 éves mester menthetetlenül szentimentális lett, és bár a Férfit látok álmaidban közel sem akkora giccses melodráma, mint a Vicky Cristina Barcelona, azért cinizmusnak vagy maró gúnynak így is jócskán híján vagyunk.

Az továbbra is tény, hogy Woody Allen képes jó párbeszédeket írni, ebben a filmben is van nem egy, nem kettő, csak éppen drámát nem képes gerjeszteni és érzelmeket nem képes kicsikarni a nézőből. A céltalan és súlytalan forgatókönyv olyan bátran és mélyen merül el a közhelyekben, hogy ezt akár kikacsintásnak is vélhetnénk – lehet, hogy az is, de attól még nem lesz élvezhetőbb a film. Az egyetlen érdekes történetszál Roy-é, az íróé, aki megannyi sikertelen írói próbálkozás után kómában fekvő barátja könyvét adja ki sajátjakét, és aratja le a babérokat – bőven elég lett volna az ő karakterére koncentrálni. Persze úgy nehéz lett volna újra összetrombitálni egy all-star csapatot – a film szereposztására ugyanis abszolút nem lehet panasz, hovatovább, ők mentik a menthetőt.

Anthony Hopkins-t dicsérni unalmas dolog, de a fickó akkora zseni, hogy az hihetetlen. Neki nem kell jól megírt szerep, eredeti cselekmény, mély figura, mert ő Mágenheim dokiban is megtalálná a shakespeare-i drámát. Méltó partnere Gemma Jones, a feleség szerepében, de a fiatalok is kitesznek magukért: Naomi Watts vagy Josh Brolin (akit szerencsére megkíméltek a mímelt londoni akcentustól) is kiválóak, Freida Pinto pedig meseszép – a lányoknak meg ott van Banderas. Ez a díszes kompánia ezerszer jobb filmet érdemelt volna, de nyilván nincs színész a földön, aki nemet mondana Woody Allen felkérésére – talán csak ő maga, merthogy ismét nem szerepel.

A You Will Meet a Tall Dark Stranger-en csak nyomokban lehet felfedezni Allen keze nyomát, valójában egy teljesen átlagosan középszerű film, amit – némi túlzással – akárki rendezhetett volna. Az okkultista rizsa egy idő után már borzasztó fárasztó, a békebeli jazz pedig annyira illik ide, mint prostira a Cartier nyaklánc. Zsigmond Vilmos visszafogott fényképezése és a színészek pompás teljesítménye miatt talán nem látjuk majd az igazságot: nevezetesen, hogy Woody Allen új filmje csak egy ócska szappanopera.

 


 

Férfit látok álmaidban (You Will Meet a Tall Dark Stranger)
színes, feliratos, amerikai-spanyol romantikus vígjáték, 98 perc, 2010.
 

Rendező: Woody Allen
Szereplők: Josh Brolin, Anthony Hopkins, Gemma Jones, Freida Pinto, Naomi Watts, Antonio Banderas

 

Hozzászólás ehhez:

Kritika | Férfit látok álmaidban - filmkritika

Milyen nap van ma?

  • 1. Nemo 2012-01-08 07:23:58

    Én meglátom a filmben a mester "new yorki történetek" típusú alkotásainak hangulatát. Véleményem szerint egészen jó.

A Nemzeti Kulturális alap támogatásával: