Kikötő Online

Zöld zóna - filmkritika

Paul Greengrass és Matt Damon kooperálásából már született két kiváló film, nevezetesen a Bourne-csapda illetve –ultimátum. A BAFTA-díjas rendező ezúttal kényes témához, az iraki háborúhoz nyúlt, és ha ez alkalommal nem is sikerült igazán kiemelkedőt, vagy maradandót alkotni, azért a Zöld zóna így is egy élvezetes akció-krimi. Kár, hogy a sekélyes, elcsépelt mondanivaló miatt nem több.

2003-ban járunk, az ostrom alatt tartott Bagdadban. Roy Miller maroknyi csapatával lázasan keresi Szaddám Huszein tömegpusztító fegyvereit, de nem talál mást, csak néhány WC-csészét. A magas igazságérzettel megáldott katonában felmerül a – jogos – kérdés, hogy ha sehol egy atombomba, vagy egy kis ideggáz, akkor mi célja van valójában ennek a háborúnak. Végül úgy dönt, egyedül jár a dolgok végére, és nem is sejti, hogy a szálak a legmagasabb körökhöz vezetnek.

A legnagyobb baj Greengrass filmjével, hogy legalább öt évet késett; 2010-ben már nem számít nagy felfedezésnek, hogy nem voltak TPF-ek Irakban, és hogy az egész hadműveletnek más okai voltak, mint amit a propaganda hirdetett. Így aztán kicsit elvész az izgalom a filmből, hiszen aki nem barlangban töltötte az elmúlt éveket, az tudja, hova fut ki a történet. Greengrass nem akar mélyre ásni a témában, hiszen filmje valójában akciófilm, nem pedig politikai dráma. Ennek – az elcsépelt mondanivaló mellett- van még egy negatív hozadéka; kárba vész a remek színészcsapat. Matt Damon karaktere igencsak kidolgozatlan, nem derül ki például, miért olyan fontos egy átlagos katonának, hogy a feje fölött hogy működik a nagypolitika. Damon amúgy derekasan helytáll a szerepben, de mivel a játékidő nagy részében rohangálni és lövöldözni kell, drámai alakítást ne várjunk.

A akciódömpingnek a többi színész is áldozatul esik, hiszen nincs idő kidolgozni egyik karaktert se. Azért szomorú ez, mert Greg Kinnear vagy Brendan Gleeson piszok jó színészek, akik ennél sokkal többet tudnak. A leghálásabb és legjobb szerep egyébként az iraki tolmácsot alakító Khalid Abdalla-nak jutott. Az ő figuráján keresztül bepillantást nyerünk az iraki emberek gondolkodásába is, szerencsére nem olyan bugyuta és leegyszerűsítő módon, mint például a Bombák földjén esetében.

Greengrass mindent alárendelt az intenzív és élethű akció-szcénáknak, és ezekben nem is csalódunk. Kevés rendező tudja jól használni ezt az áldokus, kameracibálós stílust, a brit viszont mestere ennek. A Bourne filmekkel ellentétben itt nem tágas tereken és autópályákon, hanem szűk utcákon járunk, és ebben a közegben talán még jobban is működik ez a képi világ. Mintha együtt rohannánk a katonákkal, állandó veszélynek kitéve. Barry Ackroyd operatőr szándékosan rontott beállításokkal és zajos képekkel teszi még érzékletesebbé a zűrzavart. Ugyan a végén, a fináléban már átesnek az alkotók a ló túlsó oldalára, és a villámgyors vágás és fékevesztett kamera miatt nehéz követni az eseményeket, de ez semmit se von le a film értékeiből.

A Zöld zóna a remek látványvilág miatt igazi mozi élmény, de ahhoz, hogy igazán emlékezetes maradjon, erősebb történetre lett volna szükség. Greengrass csak megpiszkálja a problémák felszínét, de elmélyülés helyett akcióval oldja fel őket. Filmje azonban egy pillanatra se válik olyan hamis, propaganda-ízű dicshimnusszá, mint a már említett Bombák földjén. A Zöld zóna rendben van: nem nagyon, kicsit.


Értékelés:


Zöld Zóna (Green Zone)
színes, feliratos, francia-amerikai-spanyol-angol akciófilm, 115 perc, 2010
Rendező: Paul Greengrass
Szereplők: Matt Damon, Greg Kinnear, Amy Ryan, Brendan Gleeson, Khalid Abdalla



A film megtekintését a Cinema City tette lehetővé.

Hozzászólás ehhez:

Zöld zóna - filmkritika