Karc

Éjszakai merengés egy POSZT-darab okán

Sokan sokat fanyalogtak már az idei POSZT miatt. Nem hallottam meg őket. Ahogy zárva a fülem a Vidnyánszky-Alföldi vitára, Kerényi buzizására, az L.Simon-félék ügyeire és ...

Álarcosbál – álarc nélkül

1792. március 16-án a stockholmi Operaházban álarcosbált rendeztek. A királyt többen is óva intették a maszkabálon való részvételtől, de hiába, III. Gusztáv Essen gróffal együtt ...

„A pillantását keresgéled folyton

November 10-e: késve érkezem a Trafó „Különórájára”, ráadásul még jegyem sincs az előadásra. De valami véletlen szerencse folytán Rényi András esztéta különórája/bevezetője még nem kezdődött ...

Merre tovább, melyik úton?

Széttagoltság, feszültségek, megbékélés, az álláspontok közeledése, s ezekhez hasonló szóhasználatok csengnek ki a 12. Pécsi Országos Színházi Találkozó kapcsán a résztvevők, szervezők nyilatkozataiból.

(Ha fáj az élet:) Aszpirin! – Mr. Vonnegut ajánlásával

Csendes környéken visz az út a KOMA Bázisra, ahol a bemutató másnapján újra az Áldja meg az Isten Mr. Vonnegut című darabot játsszák. Belépve Petőfi ...

A Harmadik Birodalomba vezető út megfélemlítéssel van kikövezve

Poszt - Bertolt Brecht - Félelem és macskajaj a Harmadik Birodalomban - színikritika

2011-06-19 11:46:38 Radnóti Judit

 Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy naaagy háború. A második. Azóta kérdezzük, hogyan lehetséges, hogy megtörténhetett. Hogy juthatunk idáig? Bertolt Brecht tudta a választ, papírra is vetette 1937-38-ban. De a népszavazáson: „Egy nép, egy birodalom, egy vezér. Akarod ezt német?” nem a NEM nyert.

 Légvédelmi sziréna hangja terel a pincébe, ahol egy plafonig érő szomorú, fiatal lány és összetöpörödött öreg anyja él, nekik hoz téli segélyt az SA két katonája. Az anya úgy megörül a segítségnek, hogy almaevés közben kikotyogja, lánya háztartási könyvet vezet és bizony idén sokkal több volt a kiadás, mint tavaly. Ezzel halálra ítéli lányát, akit a mosógépbe gyömöszöl a két katona, a fedelét rázárják.

Félretájékoztatnak, feljelent a szomszéd vagy a fiam, az anyám naivságában elszólja magát, elveszítem társadalmi rangomat, ismerősi-, baráti-, végül rokoni kapcsolataimat. Éhbéren, krumplin és segélyen élek; elűznek hazámból, önkéntes munkaszolgálatra rendelnek, besoroznak, a frontra vagy az öngyilkosságba kergetnek. Közben egyre csendesebb és magányosabb vagyok, bizalmatlan mindenkivel, bizonytalan abban, mit gondoljak, mit higgyek, mit érezzek, a félelem vagy a becsület parancsának engedelmeskedjek.

Zsótér Sándor saját jelenetfűzért alkotott Bertolt Brecht Félelem és ínség a Harmadik Birodalomban című drámájából. Két egy órás felvonásban összesen tíz jelenetet (2, 16, 6, 14, 9 és 3, 11, 10, 19, +1) mutatnak be a Színművészeti Egyetem negyedévesei Pécsett, egy polgári ház szobáiban és kertjében. Az előadás fokozatosan épül, ívet rajzol abból, ahogyan előbb a társadalom nyilvános-, majd magánszféráiba is lassan és biztosan – ritkábban az elhivatottság, gyakrabban a félelem következtében – gyűrűzik be az eszme; mindenhol és mindenkor a gyanakvás lesz az úr, no meg az életösztön, s ezek együtt ellehetetlenítik az emberhez méltó életet. A választék csekély: SA, Hitler-Jugend, munkatábor vagy öngyilkosság. Elnyomó vagyok vagy elnyomott, a rendszer megkerülhetetlen.

Határozott, karakteres színészi játékot látunk a színi növendékektől. Jelenetről jelenetre egyre kétségbeesettebb emberek egyre kilátástalanabb helyzetét mutatják be e képek. Borbély Alexandra szerelme SA tiszt szeretője iránt pár perc alatt múlik el a döbbenettől a rémületet át vezető úton, a színésznő arcán az érzelmek kavalkádja, összetettsége. Pálos Hanna három szerepben mutathatja meg tehetségét: ő az anya, aki görcsös hiszti-rohamot kap, amikor ráébred, miatta ölik meg lányát. Ő a zsidó asszony, aki elhagyja, élni hagyja ária urát, készül a nagymonológra, melyben meggyőzi férjét, hogy mennie kell; tragikus pillanat a búcsúölelés, torokszorító, hogy a férjet (Radnai Márk) egyáltalán nem kell meggyőzni, gyakorlatilag kitessékeli hitvesét az ajtón. És ő a szobalány is, akinek besúgó az apja, teát hoz a háziaknak és humort hoz ebbe a komor előadásba kedvesen és bájtalanul, szolgálatkész mosolyával és mozgásával.

Neudold Júlia szomorú, sebzett, önérzetes vagy bárgyú tekintete életre kelti jeleneteit, csendes, finom gesztusokkal játssza mind a négy karakterét. A lányt, aki szótlanul veszi tudomásul, hogy megölik a háztartási könyv miatt; a kislányt, aki levegőbe rajzol illusztrációt mondanivalójához: falura szeretne menni a többiekkel, ahogy azt a Jugendban rendelik, de anyjának (Huzella Júlia) nincs rá pénze. Az anyát, akinek a fia tán besúgó, és aki idegesítő nyugodtsággal készül kimagyarázni férje szavait a hatóságnak; a hentes feleségét, akinek fiát elhurcolják, férje pedig a kirakatban akasztja fel magát. Huzella Júlia változatos szerepekben bizonyítja, széles színészi eszköztárral bír: ő a feleség, aki nem kérdez, hanem beletörődik testvére halálába, ezzel próbálva menteni másik testvére életét; az anyát, akinek nincs pénze lányának cipőre és falusi turizmusra, hisz épphogy krumplira futja; a pletykás szomszédasszonyt, aki mindenkiről tud mindent és kedélyesen tájékoztatja a hatóságot; végül a mindenbe beletörődő Schmidt urat.

Kovács Gergely kitűnően bánik hangjával, hangerejével; sarokba szorított bíróként izzad és vörösödik egyre, szeretne megfelelni a felsőbb elvárásoknak, de nem tudja, mit várnak tőle és ez felőrli idegeit; majd magabiztos munkanélküliként tér vissza, aki tudja, miben nem hisz és hogy hogyan fogja ezért végezni, mégis önérzetesen száll szembe az SA tiszttel (Tasnádi Bence). Tasnádi Bence magát okosnak tartó, egyszerű, erős és erőszakos katonát formál, egész testével kiáltja „Heil Hitler”. Mimikájával pontosan ábrázolja a katona szélsőséges érzelmeit, lobbanékonyságát, hirtelenségét; egész teste robbanásra kész: kitör, majd lenyugszik, dinamikusan és félelmetesen.

Zsótér Sándor és Ungár Júlia (dramaturg) átírják a drámát: a jelenetsor nem ellenállással, a népszavazáson a NEMet mondás lehetőségével zárul; miért is tenné, amikor igent mondtunk? A Badeni tandráma a beleegyezésről kölcsönzi a véget: Schmidt úr saját testrészeit sorra önként veszíti el. Ahol a félelem és gyanakvás az úr, bármibe beletörődünk, saját halálos ítéletünket is aláírjuk, ha kell; vagy lázadunk, s azzal ítéljük magunkat halálra.

 

Bertolt Brecht: Félelem és Macskajaj a Harmadik Birodalomban
Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest
IV. évfolyamos színművész szakos hallgatók
Rendezte: Zsótér Sándor
Jelmez: Benedek Mari

 

fotók: Solymosy Attila, poszt.hu

 

Hozzászólás ehhez:

Kritika | Poszt - Bertolt Brecht - Félelem és macskajaj a Harmadik Birodalomban | színikritika

Milyen nap van ma?

  • 1. Radnóti Judit 2011-06-20 18:15:02

    Hibajavító: a fenti kritikába Kovács Gergely (lásd második képen felül) nevét tévesen írtam Rétfalvi Tamásé (lásd második képen alul) helyett. Mindkettejüktől elnézést kérek.