Karc

(Ha fáj az élet:) Aszpirin! – Mr. Vonnegut ajánlásával

Csendes környéken visz az út a KOMA Bázisra, ahol a bemutató másnapján újra az Áldja meg az Isten Mr. Vonnegut című darabot játsszák. Belépve Petőfi ...

Kezdetben kocogás, majd rohanás a végzetbe

Arthur Miller Pillantás a hídról című ’55-ös drámája hálás darab: egy tiltott szenvedély útvesztője bomlik ki lassan a színpadon egy narrátor, az ügyvéd, Alfieri közreműködésével, ...

…hogy buliznak a fiatalok a Bárkán…

Péntek, szombat este muszáj partyzni, muszáj iszonyatosan bekészülni valami olcsó piától vagy cucctól, elmenni egy király szórakozóhelyre csajozni - pasizni, táncolni és csak szállni öntudatlanul. ...

Házasságon innen és túl

Tulajdonképpen adta magát a helyzet, hogy ha már a hangoskönyvvel annyit vacakolt Rátóti Zoltán, akkor ebből csináljon egy egyszemélyes darabot. A szöveg kínálja magát. Háy ...

Dervistánc az avaron

„Nyers voltam, megfőztek, aztán kiégettek” – írja Rúmi, a XIII. század legmeghatározóbb szúfista filozófusa. Az ő versei, isteni kötődései inspirálták Akram Khant, a világszerte teltházzal ...

Háromszázezer frankos melltartó

Pécsi Szabadtéri Játékok - Claude Magnier: Oscar - színikritika

2010-08-19 14:41:53 Takács Tímea

Nehéz egy legendás történetet színpadra állítani, mely olyan nagy sikert ért el a mozivásznon, hogy az adott generációs nézőközönség is csak Silvester Stallone nagy alakításaként emlegeti. Az Oscar című vígjáték az olasz maffiacsalád és a Finucci-kopók révén kapott egy kis olasz mellékízt, és ez az eredet vált maradandóvá az emberek emlékezetében. Tekintve, hogy egy francia drámáról van szó, melyet Claude Magnier írt - akiről kevés helyen tesznek említést -, hiányzik belőle a maffia-tematika. A Pécsi Szabadtéri Játékokon bemutatott komédia a francia-színműre épül, bár kevésbé francia ízlés szerint. A darab előnye viszont, hogy minden nemzet tud rajta nevetni, így nehéz elrontani.

Milyen nemzetiségű Oscar, tehetnénk fel a kérdést, és a legautentikusabb válaszhoz rögtön fel kellene lapoznunk Claude Magnier könyvét, hogy milyen világba is álmodta hőseit. A Pécsi Szabadtéri Játékokon Balikó Tamás rendezésében bemutatott, két részes vígjáték szempontjából lényegtelen, hogy Bertrand Barnier szappangyárost hol dobálja a sors a szerencse és a balszerencse két partja között. A történet többnyire a Barnier-család nappalijában játszódik, ahol sok ravasz, pénzéhes, érdekházasságot kötni akaró ember fordul meg. Pénz, ékszer vagy női bugyik és melltartó – mind a meggazdagodás felé vezető út kellékei. A darab azonban nem annyira sötét, mint látszik, hiszen a komédia eszközei révén illeti kritikával a pénzsóvár világot, a kapzsi szappangyárost és tisztátalan üzelmeit.

A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház nemrég megválasztott igazgatója, Besenczi Árpád alakítja a Barnier-családfőt, ügyesen játszva a talpraesett, vállalata növekedéséhez „törvényszerűen” csaló üzletember és az olykor együgyű, könnyen rászedhető vezető (és apa) között. Amikor úgy érzi, hogy mindent a kezében tart, és egy fonálon mozgat, mint a pók, összeakaszkodnak a szálak – végül őt verik át. A folyamatos küzdés tekintélyének megtartásáért - legyen az apai vagy vállalatvezetői szerep – e kettős karaktert erősíti, melyet Besenczi Árpád személye is remekül közvetít.

Barnier lányának kezéért – és 340 ezer frankjáért – harcoló, eszes Christian Martin szappanmenedzser alakját a Pécsi Horvát Színház igazgatója, Vidákovics Szláven formálja. A szeretett lány azonban csak hazudja, hogy a gazdag szappangyáros gyermeke. A két férfi konfliktusa egymás érdekeitől függ: mindketten pénzt akarnak. Bár Christian szerelme tiszta a Barnier-lánynak hitt kedves iránt, de hogy jólétet biztosítson leendő családja számára, eszességével, ügyes logikájával eléri célját, mely a szappangyáros kis bukásaiként aposztrofálhatunk.

Eközben nagyszerű mellékszerepet hoz a képbe Madame Barnier feleségeként Stubendek Katalin (Pécsi Nemzeti Színház). Gyönyörű, nőiségét finoman és mégis egyértelműen sejtető ruhákban formálja meg a meggazdagodott üzletember kecses asszonyát. Lányuk (Märcz Fruzsina) heves, de még kissé gyermeki természetét a férfiakkal szemben érzett hirtelen felindulások, könnyen kiégő szerelmek domborítják ki. Végül marad Oscar, az igazi férfi, aki az apa szemében pusztán egy elbocsájtott sofőr. A darab címét viselő és a történetben is sokat emlegetett Oscar a nézői várakozások ellenére nem válik főszereplővé, sem meghatározó karakterré. Azonban a felszín alatt több konfliktus és cselekvés gyújtópontja. Oscar az események összefüggéstelen sorának, a pénz és a szerelem érdekházasságának szimbólumává emelkedik.

Az összecserélt bőröndök - a gyémánt, a melltartó és a pénz kalandos útjai – megkérdőjelezik az üzleti karriert befutott világ tisztaságát, mely a feje tetejére állítja a dolgok menetét. A cselédből báróné, a sofőrből a gazdag szappangyáros lányának férje lesz, az „ál”-lányról kiderül, hogy valóban Barnier gyermeke. Az emberi kapcsolatokat felforgató, egy nagyon is ismerős pénzközpontú világ kritikája tárul a néző elé, mellyel kapcsolatban egyetlen dolgot tehet: kineveti, de a színházból hazafelé beazonosítja saját életvilágának figuráit.

Claude Magnier: OSCAR
vígjáték 2 részben

Szereplők:
Bertrand Barnier, szappangyáros: Besenczi Árpád Jászai-díjas
Madame Barnier, a felesége: Stubendek Katalin
Christian Martin,szappanmenedzser: Vidákovics Szláven
Charlotte, az új szobalány: Füsti Molnár Éva Jászai-díjas
Jacqueline, a hazudós: Györfi Anna
Philippe a masszőr: Lipics Zsolt
Colette, Barnier lánya: Märcz Fruzsina
Bernadette, szobalány-grófné: Kovács Mimi
Nyikita, Vaszilij, Vladimir, sofőr: Rajnai Attila
Oscar, akit mindenki keres: Szőcs Artúr

Díszlet-, jelmeztervező: Tihanyi Ildikó
Ügyelő/súgó: Kiss Hédi
Asszisztens: Rajnai Attila
A rendező munkatársa: Szőcs Artúr e.h.

Rendező: Balikó Tamás

 

Hozzászólás ehhez:

Pécsi Szabadtéri Játékok - Claude Magnier: Oscar - színikritika

Milyen nap van ma?

A Nemzeti Kulturális alap támogatásával: