Kikötő Online

Mohácsi János m. v.

Csiky Színház - Molnár Ferenc: Játék a kastélyban - színikritika

Percekig csönd. Három szmokingos úr a szalonban; nem beszélnek, szivarra gyújtanak, egyik a másik után. Eszük ágában sincs megszólalni, szívják a szivart, fújják a füstöt. A nézőtéren nevetés- és köhögő-hullámok söpörnek végig, amerre csak a füst száll. Már-már helyreáll az előadás előtti duruzsolás, mire megszólal az egyik férfi.

Fércelt ruhákban, befejezetlen díszletelemek közt (Fodor Viola) játszanak a kaposvári kastélyban. A műalkotás nincs egészen készen, m. v. itt: művészi vázlat. A mohácsiak finoman, alig észrevehetően csempésznek saját poénokat az amúgy sem humortalan Molnár klasszikusba – és mégis, ez az előadás végtelenül szomorú, (és természetesen több, mint három órás).

A drámában egy híres operett-szerzőpáros olasz tengerparti nyaralóba érkezik az ifjú és tehetséges zeneszerzővel, hogy a kész új darab hírével meglepjék a primadonnát, aki nem mellesleg az ifjú és tehetséges zeneszerző mennyasszonya. Meg is lepődik mindenki: Annie ugyanis Almádyval, a családos bonvivánnal együtt érkezik vissza a hajókirándulásról éjjel kettő óra felé, és a papírvékony falak jóvoltából a vőlegény fültanúja lesz szerelmi kettősüknek. Szerencsére a két drámaíró is jelen van, egyikük képes megmenti a helyzetet.

Az előadásban Annie és Almády szerelmesek egymásba, egymáshoz tartoznak, kívánják egymást éjjel-nappal, játsszanak éjjel-nappal, megjátsszák magukat mindenki előtt éjjel-nappal. Színészek: állandó szükségük van mások figyelmére, a szereplésre, a sikerre. Mohácsi rendezésben nem ők lesznek egymáséi, hanem a fiatalok; a szerelmeseket elválasztja a társadalom, cserébe megmenekülnek a házasságok: egy már megköttetett rossz házasság mellé köttetik majd még egy. Egy becsapott férfi elvesz majd egy csalfa nőt, egy csalfa férfi pedig visszamegy becsapott nejéhez. Tetézi a boldog vég keservét, hogy Turait, a zseniális drámaírót Ádám, az ifjú és tehetséges zeneszerző apjának értelmezik, s ezzel saját apja menti meg a fiút a pillanatnyi boldogtalanságtól és taszítja őt hűtlen mennyasszonya karjaiba. Még egy apró különbség: Mohácsinál Gál, a másik drámaíró beavatottá válik: rájön a turpisságra, így egyedül a zeneszerző – az érintettek közül az egyetlen nem színházi ember – marad tudatlan áldozata a színháziak játékának.

Kocsis Pál a bonviván színpadiasságára, öblös „baritonjára” építi Almády szerepét. A harmadik felvonás felének egyedüli humorforrása az a rendkívül egyszerű poén, hogy Almády szövege telis tele van hosszú és körmönfont francia nevekkel, amelyeket képtelenség megjegyezni. Kocsis Pál tudja ezt a poént tucatszor is úgy játszani, hogy még mindig nevessünk, mert vicces megint és újra. Almádyja fizikumában erőteljes és férfias, lelkében azonban akaratgyenge és megtört karakter. Karácsony Tamás szerény, szeretetreméltó Lakájt formál; ritkán szólal meg, de azzal a néhány szóval remekül jellemzi a címzetthez fűződő viszonyát, róla alkotott véleményét. Takács Géza a végtagjait koordinálni csak a zongoránál ülve képes zeneszerzőt hív életre, Ádám csodálkozó szemű, szenvedélyes és naiv balek.

Kovács Zsolt kivételes ritmusérzékkel létezik a színpadon. Turai szerepében folyton töprengő író, aki egy pillanatra sem tudja kikapcsolni színházra járó agyát; „optimista”, aki minden helyzetben tudja, hogy van megoldás, csak meg kell találni. Játékát Kelemen József Gálja ellenpontozza, ő „pesszimista”, aki láthatóan nagyon kellemesen elvan, és élvezi a hírnevet. Kovács Zsolt szűk, gyors gesztusokkal, határozott és pörgős beszéddel, Kelemen József széles, lágy mozdulatokkal és ráérősen kiejtett szavakkal dolgozik.

A jelmeztervező, Remete Kriszta Annie-nak három outfitet is komponál: dögös nadrágkosztümje harmonizál a férfiak jelmezével; „pongyolája” egy trükkösen megkötött szürke pokróc, „estélyije” pedig alig összefércelt barna szövet, hosszú sliccel, különös nyak és izgalmas hát megoldással. Grisnik Petra remekül mozog ezekben az ormótlan, mégis szexi ruhákban. A csinos primadonna lépten-nyomon érzéseket hazudik, egyedül Almádyhoz fűződő érzéki szerelme tűnik pillanatokra mélynek és igazinak, de amikor úgy fordul kocka, ezt is meghazudtolja. Megmenekül, Turai megmenti őt és házassági tervét, ahogy megmenti saját fiát is a nagy hirtelen fájdalomtól, de megmenti Almády házasságát és bemutatójuk sikerét is. Mindenki boldog lehet, mindenki játszhat tovább a kastélyban és a kastélyon kívül.

Molnár Ferenc: Játék a kastélyban
Kaposvári Csiky Gergely Színház
Rendező: Mohácsi János m.v.
Bemutató 2010. december 17.

fotók: csiky.hu
 

Képgaléria

Hozzászólás ehhez:

Kritika | Csiky Színhjáz - Molnár Ferenc: Játék a kastélyban - színikritika