Karc

(Ha fáj az élet:) Aszpirin! – Mr. Vonnegut ajánlásával

Csendes környéken visz az út a KOMA Bázisra, ahol a bemutató másnapján újra az Áldja meg az Isten Mr. Vonnegut című darabot játsszák. Belépve Petőfi ...

Kezdetben kocogás, majd rohanás a végzetbe

Arthur Miller Pillantás a hídról című ’55-ös drámája hálás darab: egy tiltott szenvedély útvesztője bomlik ki lassan a színpadon egy narrátor, az ügyvéd, Alfieri közreműködésével, ...

…hogy buliznak a fiatalok a Bárkán…

Péntek, szombat este muszáj partyzni, muszáj iszonyatosan bekészülni valami olcsó piától vagy cucctól, elmenni egy király szórakozóhelyre csajozni - pasizni, táncolni és csak szállni öntudatlanul. ...

Házasságon innen és túl

Tulajdonképpen adta magát a helyzet, hogy ha már a hangoskönyvvel annyit vacakolt Rátóti Zoltán, akkor ebből csináljon egy egyszemélyes darabot. A szöveg kínálja magát. Háy ...

Dervistánc az avaron

„Nyers voltam, megfőztek, aztán kiégettek” – írja Rúmi, a XIII. század legmeghatározóbb szúfista filozófusa. Az ő versei, isteni kötődései inspirálták Akram Khant, a világszerte teltházzal ...

Történelmi játék

2010-06-10 17:01:57 Radnóti Judit

Závada Pál drámát írt. Nem is akármilyet. Dramaturgként Upor László segítette munkáját. A Janka estéi 1981-ből tekint vissza negyven év történetére. Dr. Dohányos László falukutató, majd örökös miniszter életútja elevenedik fel. Hova tartozni és hova nem tartozni, ezért mit mondani és mit hallgatni el.  

Kormányok jönnek-mennek, de Dohányos marad, s közben lassan, de biztosan homo politicusszá korcsosul, míg végül a hamis tanúvallomás már meg se kottyan neki. Látjuk őt, életét, dilemmáit, mégsem övé a dráma. Árulkodik a cím, mégis csak a végén jövök rá, Janka a bukott angyal, nem a férje. Ő az, aki mindent elveszít: szerelmét, erkölcsi tartását, barátját s végül a fiát is. Ő az erőszakos némber, ő az önző, aki csak a saját érdekét tartja szem előtt, és nem, vagy nem elsősorban Dohányos. A történelmi tablóban jut kép a zsidóüldözésnek és a politikai foglyok kiszámíthatatlan sorsának: a huszadik századi magyar történelem két legmocskosabb és leginkább szőnyeg alá söpört időszaka kerül terítékre. A szerző úgy szembesít minket kollektív bűneinkkel, hogy közben se nem melodramatizálja, se nem bagatelizállja azok horderejét. Nem kívülállóként: nem vonja ki magát a felelősség alól, és minket sem von ki. A fiatal generáció is nyakig benne van: megoldás, szembeszállás helyett csak menekülésre futja tőlünk: külföldre vagy az öngyilkosságba. A téma maximálisan történelmi, de kicsit sem játék.

Hegedűs D. Géza rendezésében hangzik el a majd kétórás szöveg. A rendező olvassa Dohányos Lászlót, változatos regiszterekben szólal meg a behízelgő szeretőtől a magabiztos macsón át a harsányan szónokló miniszterig. Láng Annamária ragyog az intelligens, céltudatos, ugyanakkor érzékeny nő szerepében, szeretőként lemondó-megendedő, anyaként megingathatatlan. Tahi Tóth László lágy, érzelmes férfihangja (amint elhagyott szeretője bejelenti neki, örökre visszatér hazájába,) bárkit megolvasztana a vonal másik végén. Ezúttal Varju Kálmán olvad, majd törik össze a döntés súlya és következményei alatt. Szövege nincs már: arcán látjuk a végzetes változást. Kútvölgyi Erzsébet enyhe orosz akcentussal olvassa Dohányos első feleségét, a kommunista nőmozgalom élharcosát, nem kevés derűt lopva ezzel a mondatokba. Epres Attila megindító tisztességes Adler Jenőként. Ő a rendes ember, a jóindulatú, jót akaró, aki csak akkor áll egy eszme mögé, ha egyet is ért vele. Természetesen meghurcolják. Ő a bűnbak: a negyvenes években azért, mert zsidó, az ötvenes években pedig azért, mert Dohányos negyvenes években írt műveiből tanít. A színészek játéka mellett Keresztes Tamás zenéje (felvételről) ad hangsúlyokat a szövegnek. A friss hangszerelésű énekbetétek csehtamásos hangulata kiváló színvonalúra emeli a felolvasást.
 

Hozzászólás ehhez:

Történelmi játék

Milyen nap van ma?

A Nemzeti Kulturális alap támogatásával: