100 éve született a groteszk irodalom „nagymestere”, úgyhogy ahogy illik: a PIM remek életrajz-életmű kiállítást rendezett.
Azt mondják, sajtófotóban jók vagyunk, mondhatni „hungaricum”; a magyar zeneszerzőkkel, tudósokkal együtt. „Az elmúlt években számos hazai és külföldi kiállítás bizonyította, hogy a magyar fotográfia ...
Leonardo da Vinci festményeiből és rajzaiból nyílt kiállítás a londoni National Gallery-ben. A kiállítás a Leonardo milánói korszakából (1482 – 1499) fennmaradt összes festményt és ...
Az étvágykeltő kísérőszöveg elején azonnal több tucat izgalmas szókapcsolat fogadja az olvasót: memetikus atavizmus, mito-motorikusan manipulált mém-bonsai, paranoia-recycling, izolált zsugorodás, pátosz-giccs, hipotézis gyök, és folytathatnám ...
Önmagában az sem semmi, ha valaki hetvenöt évet él a Föld nevű bolygón, de ha az illető még fotográfus is, akkor ez a jubileum egy ...
Hogyan kell nézni egy El Kazovszkij-kiállítást? Hogyan kell befogadni egy sötét, de mégis emberi világot, melyben folyamatosan jelen van saját pusztulásunk és örökkévalóságunk? Egy mitológia, mely bezárja az embert, ugyanakkor nyit a világ felé is. Egy másik, feketébb, elsőre pokolinak tűnő világ felé, ahol a mitológia ad támaszt a továbbélésre. El Kazovszkijt megérteni kicsit olyan, mint saját filozófiát létrehozni. Az olvasatok azonban egy tőről fakadnak, egy jól körülhatárolható, egyedi művészi világ filozófiájából.
El Kazovszkij nevét az absztrakt festészet és kortárs művészet legnagyobbjai között említik, és nemcsak magyar vonatkozásban. Leningrádban született 1950-ben, majd 15 éves korától Magyarországon élt. Nemcsak utánozhatatlan világú művészetében, hanem külsejében, öltözködésében és életmódjában is feltűnést keltett. A keményebb punk zenét kedvelte. Mindennapjainak elmaradhatatlan kiegészítői voltak a csuklóján sorakozó szegecses karkötők. Transzszexualitását nyíltan vállalta. Bár nőnek született, nemi szerepe szerint homoszexuális férfiként élt, és a nőies férfiak iránt vonzódott. Mindez érdekes adalék egy sajátos művészi felfogáshoz, de nem szükséges a megértéséhez. Ahogy maga El Kazovszkij is vallotta, a műveket önmagukban kell értelmezni. És valóban, képei egy-egy világot alkotnak, melyek azonban egyetlen önálló mitológiában futnak össze.
| Kutya balerinával |
2008 júliusában hunyt el, de művei még az élő művész alkotásaiként forognak az aukciókon és a kiállítótermekben. Valószínűleg az idő még keresettebbé teszi a Kossuth-díjas művésznő munkáit. A pécsi Vasarely Múzeum emlékkiállítással tiszteleg az orosz származású magyar festőnő előtt. Több magángyűjteményből és múzeumból való a válogatás, mely az El Kazovszkij-képek mellett más kortárs alkotók munkáit is magába foglalja. Ők El Kazovszkij barátai - ahogy a kiállítás címében is szerepelnek -, akik képekkel emlékeznek a mesternőre. Csak néhány nevet említenék: Vajda Lajos, Fe Lugosi László, Keserű Ilona, Lajta Gábor.
A kiállítás végén megtekinthető egy archív felvétel is, melyben a festőnő egy interjúban beszél az általa megalkotott mitologikus világról, a festményei mellett performanszairól – melyek nem kevésbé jelentősek – és egy színházi előadásról, melyben rendezőként mozgóvá tette a képi ábrázolásait. A kiállítás így próbál igazodni Kazovszkij összetett művészetéhez, melyben a társművészeteknek sokszor legalább akkora jelentősége van, mint a festészetnek. A mozgás, a színpadi tér használata, a zene főként a performanszok sajátjai.
![]() |
| Purgatórium I. |
Képeiben is jellemző a mozgás. A színek intenzív hatása és kontrasztja, az expresszív formák nyugtalanná teszik a látványt. A befogadás megrázó. A dekoratív művekből domborműszerűen kiemelkednek alakok. A hagyományos befogadást megzavarja a különböző anyagok használata, mint a karton, a szalagok, a kötélszerű madzagok. A megkötözés, a kikötöttség visszatérő motívum a festményekben is. Ehhez többször társul a képek központi figurája, egy hajlott nagyorrú, ülő kutya vagy farkas, mely mindegyik festményen felfedezhető. Ez az ismétlődő alakzat mint önarckép jelenik meg, tágabban az emberi élet - vagy mondhatnánk egészen nyugodtan-, a lélek szimbóluma. A sivatagban kikötözött kutya képe az emberi léthez szükséges dolgok hiányát, megvonását jelenti. Ez a T.S. Eliot-féle „senkiföldje” sajátosan 20-21. századi filozófiai, művészeti probléma.
Kazovszkij világának szimbolikusságát adja a számtalan motívum, melyek egy részét az egész emberiség történelméből kapcsolja be, a görög vagy a távol keleti mitológiából. Ezek ugyanis a legősibb hagyományt örökítik. Így válik El Kazovszkij művészete egyszerre absztrakttá, de mindenki számára jól érthető motivikus jelentésűvé. A képek nem hagynak kívül maradni, azok részévé kell válni. Sokszor, ahogy követjük a kutya tekintetét, mi magunk alakulunk át az ülő fekete alakká.
„Elszáll a lélek?” – El Kazovszkij és barátai
Pécs, Vasarely Múzeum
2008. szeptember 14. – 2008. november 9.
Értékelés:
Nem kicsit abszurd, hogy valaki homoszexuális férfi akar lenni nő létére :S Az a kutya balerinával meg aztán... de biztos, csak én nem értek hozzá
Valóban abszurd. Abszurdak a képei, és a nő egész élete, lénye az volt.Hát milyen lenne a hatása? Nem te nem értesz hozzá.
A lányom -túlzás nélkül- néhány éves kora óta rajongója kitartóan húsz éve. Ő csont konzervatív, de azt mondja, minden képben elkap egy érzést. Köszönet érte!