Kikötő Online

Depero, és a magyar futuristák

Szerencsésen egyesíti a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása a modernizmus egyik jeles művészének életművét a korszak magyar alkotóinak azonos stílusú megnyilvánulásaival.  Együtt mutatja be az olasz futurista Fortunato Depero (1892–1960) festő, reklámgrafikus és formatervező száz, igen különféle munkáját, mellé helyezve a futurizmus hatása alá került magyar művészek alkotásait. Mindezt az augusztus 22-ig látogatható, Depero, a futurista – és a futurizmus hatása a magyar avantgárd művészetben kiállítás kereteiben, mely címében is prezentálja a kapcsolatot.

De mi is a futurizmus?  Olyan XX. század-eleji művészeti irány, amely zászlajára tűzte a dinamizmus, a sebesség, az energia, a polgárpukkasztás elvét, hirdette a technika forradalmát, a gépek társadalomformáló erejét. Legnagyobb tere az irodalomban volt, de a képző- és iparművészetek területén is hódított, a formák töredezettségével, formai- és anyagkísérletekkel, a statikussággal szemben a mozgás érzékeltetésével. Témáik a modern, nagyvárosi jövő, a technikai csodák, a gépek, a mechanika világa, „Szüntelenül és vadul a győzelmes tudomány által átalakított hétköznapi életet dicsőíteni és visszaadni", a sebesség, erő, dinamizmus, a militarizmus, az erőszak: a forradalmak és háborúk éltetése, építés a pusztítás után.

A képzőművészetben az egymás utáni mozgásfázisok ábrázolása egy képen, valamint a mozgás irányának érzékeltetése, az erővonalak feltüntetés a vásznon. A futurizmus 1910 körül jelent meg Olaszországban, elnevezése a futuro, jövő szóból ered. A futuristák, köztük Depero is, manifesztumokban fogalmazták meg elveiket. Az első nagyhatású kiáltványt, amellyel az irányzat észrevétette magát, Marinetti írta meg 1909-ben Milánóban. Provokatív, erőszakos hangneme, a gépek uralmát, a mechanikus szépség eszményét hirdető megnyilvánulásai botrányos reakciókat váltott ki. Meghökkentő kijelentéseik közé tartozott többek között, hogy „a háború a világ egyetlen higiénéje”.  Ilyen passzusok olvashatók benne: "Le akarjuk rombolni a múzeumokat, a könyvtárakat, az akadémiák minden fajtáját, és harcolni akarunk (...) minden megalkuvó vagy hasznos hitványság ellen.„ vagy "A háborút akarjuk dicsőíteni - a világ egyetlen megtisztítóját - , a militarizmust. (...) Meg fogjuk énekelni a munkától, örömtől vagy a lendülettől felkavart nagy tömegeket: megénekeljük a forradalmak sokszínű és sokhangú áradatait a modern világvárosokban."  1915-ben Depero Giacomo pedig Ballával közös kiáltványában,  A világegyetem futurista rekonstrukciójában, így fogalmazott: „Mi, futuristák, Balla és Depero, véghez akarjuk vinni azt a totális eggyé olvadást, hogy újjáépítsük az univerzumot, derűt hozva rá, azaz mindenestől újrateremtve.” A futurizmus a kezdeti meghökkentés mellett, hamar nagy hatású mozgalom lett, és széles körben elterjedt. Két fő változata közül a Marinetti vezérelte olasz, utóbb Mussolini fasiszta mozgalmához csatlakozott, Oroszországban Majakovszkij és társai 1917-ben, a szocialista forradalom hívei lettek.

Noha a hazai művelt közönség többé-kevésbé ismeri a futurista művészet nagyjainak működését, Fortunato Depero neve nincs jelen a magyar köztudatban. A mostani alkalom az első, hogy közel kerüljünk a futurizmus e kiemelkedő képviselőjének rendkívül sokrétű, sok műfajú életművéhez.  A meghökkentő grafikák és olajfestmények mellett színházi díszletek és jelmezek, textil és papírmunkák, színes kárpitok, bútortervek, és rekonstruált bútorok, gyerekjátékok, báb- és balett filmek, plakátok, reklámtervek sorakoznak a kiállítótérben. Mindez a futurizmus százéves jubileumára felújított roveretói Casa d’Arte Futurista Depero műterem-múzeumból érkezett. A művész ugyanis az 1914-ig osztrák fennhatóságú Roveretóban töltötte tanulóéveit, s többszöri kitérő után, élete végén ide érkezett vissza. Itt nyitotta meg 1959-ben saját múzeumát, minden művét a városra hagyta, majd egy év múlva elhunyt. Miközben 1919-től már Roveretóban működtette műhely-műtermét, a Futurista Művészet Házát, ahol a tervei alapján futurista faliszőnyegeket és más textileket szőttek, bútorok, gyerekjátékok, reklámgrafikák készültek.

Innen való a leghíresebb olasz aperitiv, a Campari máig használt kecses üvege. Depero festői indíttatása az expresszionizmushoz, a jugendstílhez köthető. Stílusának változása akkor következett be, amikor Rómában kapcsolatba került a már ismert futurista festőkkel, Marinettivel, Boccionival, Ballaval, Prampolinivel. Csatlakozott hozzájuk, és maga is futurista formakísérletekkel jelentkezett. Rómában  egy másik, életre szóló ismeretségre is szert tett,  a balettművészetet forradalmasító Orosz Balett megszervezőjével, Szergej Gyagilevvel és művésztársulatával. Az ő számukra készültek színpad- és díszlettervei, jelmezei.

Egy idő után felhagyott absztrakt művészeti kísérleteivel és új ikonográfiát keresve a mágia és a fantázia világába menekült. Furcsa alakzatokkal, szürreális látomásokkal népesítette be vásznait.  Majd New Yorkba költözött, 1929-ben itt is folytatva jelmeztervezői, dizájn és reklám tevékenységét, megnyitotta műhelyét, a Depero Futurista Házat. Dolgozott a New Yorker, a Vogue, a Movie Maker magazinoknak, és más újságoknak. Amerikai élményei – nagyvárosi jelenetek, aluljárók, felhőkarcolók, - akkor jelentek meg képein, amikor 1930-ban már újból Olaszországban élt. A harmincas-negyvenes években Ballával együtt ő a futurizmus fontos személyisége. A második világháború után újból visszatért Amerikába, de már nem várták olyan lehetőségek, mint első látogatása alkalmával. Ekkor írta meg önéletrajzi könyvét. Majd visszatért gyerekkora helyszínére.

A Depero kiállítás szerves folytatása az a hatvan művet felsorakoztató magyar anyag, amelyben futurista hatások mutathatók ki. Olyan, többnyire emigrációban élő festők - Bortnyik Sándor, Tihanyi Lajos, Uitz Béla, Schadl János, Kádár Béla, Scheiber Hugó – alkotásaiban, akik a korszak európai vonulatában, a legnagyobbakéhoz mérhető műveket alkottak. Gergely Marianna a kiállítás magyar kurátora a válogatást magyarázva azt írja: „Az itáliai futurista festészet eszköztárából nálunk elsősorban az aktivitásra és a forradalmi cselekvésre ösztönző momentumok érvényesültek: a harciasság dinamizmusa, az ellentétes erők ütközése, a tömegmozgások lendülete. A Kassák Lajos köréhez kapcsolódó aktivisták közül különösen Bortnyik Sándor, Tihanyi Lajos, Uitz Béla és Schadl János grafikai lapjain fedezhetők fel a futuristák mozgalmas képi térszervezésének és tördelt erővonalainak a formai hatása.

A húszas évek Berlinjében szakmai sikereket arató Kádár Béla és Scheiber Hugó a futurista-expresszionista irányzat késői, dekoratív vonulatát fedezték fel. A futurista festészet új tematikája, a nagyvárosi élet lüktetése, a sebesség, a mozgás, a ritmus érzékeltetése elsősorban Scheiber kompozícióit jellemezte. Kádár Béla stilizált figurális jelenetein a síkfelületek dinamizálásával érzékeltette a teret és időt, időnként érdekes hasonlóságot mutatva Depero rokon törekvéseivel.”
 

Kádár Márta
 

Depero, a futurista és a futurizmus hatása a magyar avantgárd művészetben
Magyar Nemzeti Galéria ( Budapest, I. Szent György tér 2.)
Budavári Palota C épület
június 4 - augusztus 22-ig
Teljesáru jegy: 1 900 Ft

Hozzászólás ehhez:

Depero, és a magyar futuristák