Kikötő Online

Kulcsok és láthatatlan ajtók

Perspektívák - Holland művészek kiállítása a pécsi Nádor Galériában

A kiállítótér hangulata egyszerű, a munkák nem tolakodnak, sok helyen szinte feltűnés nélkül olvadnak bele a galéria elhagyatott, romos sarkaiba. Valahol vele együtt élnek, máshol szinte észre sem lehet venni őket, az összhatás mégis kellemes. A naturális formák, az amorf szimbiotikus alakzatok - már ami a plasztikákat illeti – mind a természet tiszteletéről és szeretetéről tanúskodnak.  

A bemutatkozó holland művészek szinte kivétel nélkül Pécs város illetve vonzáskörzetének lakosai. Ez a környék, vagyis az otthonuk pedig folyamatos inspirációt nyújt, táplálja az alkotásaikat is. Antoni Hendrix keramikus tárgyai maguk felé húznak, a kiállító tér közepén óriási kavicsokként jelennek meg az alkotások, amelyek mellett, még ha kapcsolatba is lépek velük – megérintem, rátelepedek és használatba veszem őket – átérezhetem ember voltom parányiságát a természet erejéhez képest, így gyorsan megfordul a megszokott kép.

A kerámia képe és fogalma azonban több helyen visszaköszön: Johannes Schwartz fényképein egy kerámiagyár, műhelyek és az épp készülő, alakuló porcelánok titkos életébe kapunk bepillantást. A természetesség illúziójától messze álló képek, azonban remek párt alkotnak Hans Molenkamp tanulmányát bemutató hasonlóan nagy méretű printekkel. Az ő képein a statikus, merev mozdulatok teljesen más értelmet nyernek. Személyes kísérlet eszközeként készített egy speciális szerkezetet – amit sajnos a kiállításon nem lehetett megtekinteni és kipróbálni – adott egy fa-doboz, amelyen negyven lyuk található, ezekbe pedig tetszőleges helyen kis talpakat helyezett el az alkotó, aki ezután kedvesen megkérte a delikvenseket, csináljanak, amit akarnak, találják fel magukat! Volt, akit teljesen megfagyasztott a számára kínálkozó lehetőség, és volt, aki nagyon kreatívan használta fel a szituációt. Barátok, ismerősök, ismeretlenebbek és más művészek is csatlakoztak a „játékhoz” és sokszor megesett, hogy a hivatásból kreatívak bizony ingerszegényebben teljesítettek, tehát érdekes eredmények születtek. Sajnos a fényképek csak egy pillanatot adnak vissza a szituációból, talán egy videofelvétel készítése is hasznos és tanulságos lett volna, ahogy a kísérleti alanyok a helyüket keresik, próbálkoznak, felmérik a lehetőségeiket és végül így vagy úgy de mégis döntenek. Arra, mi magyarok megálltuk volna a helyünket, most nem derült fény.

Elizabeth de Vaal azonban így is tesztel, emberi arcokat vagy inkább arcnélküliséget tükröző munkái mellett legszemélyesebb mégis egy kis általa kiállított kulcstartó doboz, amelyre már ha nem sikkadunk el véletlenül mellette, mint a már jól megszokott poroltó mellett, akkor a nyelvi sokszínűségnek köszönhetően három különböző helyen, három különböző nyelven is rá lehet találni, köztük persze magyarul is. A jól megszokott felcímkézett kulcsok mellett azonban az iroda vagy garázskapu felirat helyett egy „jó beszélgetés”, „megihlető történetek”, „megszállottság” vagy „elidegenedés”- hez vezető ajtót nyithatunk ki, vagy zárhatunk be szimbolikusan. Ezzel a gondolattal sikerült bizonyos kényesebb vagy talán csak személyesebb érzések, érzelmek közelébe kerülnie a kiállításnak, bár azt még nem tudom, hogy nekem van-e kulcsom, nálam van-e egyáltalán, ha igen mihez-kihez, vagy hozzám van-e, ebben az esetben pedig kinél, az azonban bizonyos, hogy
„annyira zárt egy ajtó sem lehet, mint a fal s ajtó hiánya”.

fotók: Jancskár Elvira
 

Perspektívák
Helyszín: Nádor Galéria
Pécs, Széchenyi tér 15.
Megtekinthető: 2010. április 22 - május 9.
naponta 10-18 óra között, hétfő szünnap
 

Hozzászólás ehhez:

Perspektívák - Holland művészek kiállítása a pécsi Nádor Galériában