Karc

2011 képekben

Azt mondják, sajtófotóban jók vagyunk, mondhatni „hungaricum”; a magyar zeneszerzőkkel, tudósokkal együtt. „Az elmúlt években számos hazai és külföldi kiállítás bizonyította, hogy a magyar fotográfia ...

Leonardo da Vinci Londonban

 Leonardo da Vinci festményeiből és rajzaiból nyílt kiállítás a londoni National Gallery-ben. A kiállítás a Leonardo milánói korszakából (1482 – 1499) fennmaradt összes festményt és ...

Homeopatikus valóság és Össznemzeti Rorschach-teszt

Címkék: kiállítás

 Az étvágykeltő kísérőszöveg elején azonnal több tucat izgalmas szókapcsolat fogadja az olvasót: memetikus atavizmus, mito-motorikusan manipulált mém-bonsai, paranoia-recycling, izolált zsugorodás, pátosz-giccs, hipotézis gyök, és folytathatnám ...

Markovics ’75: a magyar fotó „nagyapja” és a világ csodái

Önmagában az sem semmi, ha valaki hetvenöt évet él a Föld nevű bolygón, de ha az illető még fotográfus is, akkor ez a jubileum egy ...

A mű megtapasztalása

 Már megszokott, hogy a performerek népes gárdája különleges produkciókkal csábítja a műélvezőket a kortárs művészetek fellegvárába szeptember végén, Egerben. Idén hetedik alkalommal rendezték meg az ...

Örkény 100

2012-05-04 12:57:34

100 éve született a groteszk irodalom „nagymestere”, úgyhogy ahogy illik: a PIM remek életrajz-életmű kiállítást rendezett.

A tárlat előtt a teremőr-néni kedvesen hívja fel a figyelmemet, lesz egy „akadály is”: „ki kell majd találni, hogy lehet a következő terembe jutni…” Kíváncsian várom, mi lesz az, és át tudok-e majd jutni, de addig is az első terem falait nézegetem. Egy-egy faldarabon az író életének egy-egy szakaszát mutatják be, amiket mintegy stációként jelölnek a számozott órák, melyekre nagyon röviden Örkény életének főbb eseményei is rákerültek. Kezdődik az időutazás: egyfelől az irodalomkönyvekhez hasonlatos leíró mondatokkal, másfelől Örkény szavaival, az ő egyedi, keserédes, fejtetőre állított perspektívájából, főleg a ’78-as Életrajzi beszélgetésekből és a ’74-es Ötszemköztből idézve. Háttérként korabeli újságrészletek nagyítását használták fel, erre kerülnek rá a kiemelt idézetek, kordokumentumok (vagy ahhoz hasonlatos képek). Első állomás: a születés, a családi háttér ismertetése (patikus, gazdag család, nagyvonalú apa). Majd az iskolás évek: a piarista gimnáziumról így írt: „a hazaszeretetnek ezt a tisztességes módját hordom a véremben azóta is…” – értve ez alatt az ott uralkodó, a korszellemnek ellentmondó, a revizionista beszédmódot kerülő szellemiséget.

A következő falon a fiatalság momentumai: közös kép első feleségével, a Keresztmetszet (általa is szerkesztett folyóirat), és a Szép Szó egy lapja, melyben József Attila leközölte első novelláit. A falon kiemelt sorból Örkény nemcsak a vele való, hanem az akkori irodalmi világhoz fűződő viszonyáról is képet kapunk. Érdekes, hogy ezt leginkább a „kettőség” kifejezéssel jellemezte: az egzisztenciális különbségek miatt, az irodalmár-világ szegénysége és az ő családi háttere miatt.

A következő fal már – azt a bizonyos - fehér ruhás-fekete lakkcipős „bevonulást”, és annak körülményeit ismerteti: ’42. áprilisától munkaszolgálatos. Itt az óra is visszafelé jár; csak a Tábori lapok sorai, egy-egy hazaküldött levél jelöli az akkori reményt – „a haza, mely megfoghatatlan lett, tótágast áll”. A tapasztalat később a Lágerek népében nyert formát, így a kötetből ide is helyeznek egyet.

A következő fontos pillanat gyermekei születése második házasságából, majd ’56-os szerepvállalása, melynek következtében mint író ellehetetlenült, így kénytelen volt eredeti foglalkozásához visszatérni: ’58-tól gyógyszergyárban dolgozott. Ebben az időszakban ismerte meg harmadik feleségét, Radnóti Zsuzsát (’65-től felesége), és kezdte el írni az „egyperceseket”, és a drámákat.

Innen az irodalom birodalma következik, persze csak az „akadály” megfejtése után. Ezt a részt a Tóték dobozolása ihlette: csupa barna kartonból épített díszlet, melybe különféle módon vannak elhelyezve elbeszélésrészletek, így téve még érdekesebbé azokat; vagy máshol monitorok, melyen Örkény-novellák színpadi megjelenítését, vagy megfilmesítését lehet nézni, de belepillanthatunk Dr. Balla Benedek Einsteinnel, és Eva Braunnal folytatott levelezésébe is – egy gmail-es levelezőrendszer segítségével. Persze itt áll a telefonfülke is, aminek a kagylóját felemelve Örkény olvassa fel négy novelláját. Tovább sétálva a színes Örkény-darab bemutatók korabeli reklámjai „kis-magyar”-plakát-történeti nézelődésre hívnak. Majd egy kerti WC kelt némi meghökkenést bennem, aztán bekukucskálva látom a Fábri Zoltán rendezte Tótékból az ide-vágó „WC-s jelenetet”, a Latinovits által alakított őrnagy békésen sörözgetését Tóttal.

Minden falra, dobozra írt szöveg egy-egy darabka az Örkény-életműből, ami egy „tipikus” huszadik századi életet értelmez: nem más ez mint fricska langyos, kellemessé vált mindennapjainknak, ahol ha azt olvassuk, hogy „a haláltól való félelmet nevetségessé kell tenni”, ijedtünkben csak a háború felől akarjuk érteni a mondatot, és Örkényt; pedig a nyelvi lelemény nélkül Örkény István életrajza sem lenne több egy huszadik századi életrajznál. A groteszk mesterénél azonban életrajz és életmű kéz a kézben jár, és a látottak is tanúskodnak, hogy valahogy így érdemes. Búcsúzóul csuklónkra nyomjunk egy bélyeget: „Egye meg a fene az egészet”, Örkény humora legyen velünk!

 

Mi mennyi? – Örkény István százéves
Emlékkiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Megtekinthető: 2012. április 6-tól december 31-ig.
A kiállítást rendezője: Pádár Eszter, PIM
Látványterv: Kemény Gyula, PIM
Tipográfia: René Margit, grafium

 

forrás: PIM.hu
 

Hozzászólás ehhez:

Tárlatkritika | Mi mennyi? – Örkény István százéves

Milyen nap van ma?