Kikötő Online

Részletekből bontakozó egész

A Ravennai mozaikok másolatairól

A pécsi Dóm Múzeum április 10 és május 10-e között az ókeresztény korból ránk maradt, aprólékos művészeti technikával készült képeket lát vendégül, mely vendégségre Ravenna és Pécs ókeresztényi testvérisége révén nyílt lehetőség. Ezek a képek másolatok, ám ettől nem lesz a kiállítás kevésbé értékes. A másolatok pont azért készültek, hogy nagy vándorutat tehessenek meg, és megmutathassák szerte a világban, mi rejtőzik Ravenna kápolnáinak, mauzóleumainak belső falán.

Ezt a vándorutat 1950-ben tették lehetővé, amikor az olasz Szépművészeti Akadémia Mozaik csoportja hű másolatokat készített a mozaikokról. Ravenna a Nyugat-római birodalom fővárosává vált, így az 5. és 6. században megszülethettek a képek, melyek meglepő aprólékossággal ábrázolják az ókeresztény hitvilág szimbólumait, emberi alakjait. Galla Placidia mauzóleuma, az érseki kápolna, az Ariánusok és az Ortodox keresztelőkápolna mind a mozaikművészet különböző stílusában készült mozaikképekkel büszkélkedhet.

A mozaikok egyik ismérve, hogy apró kövekből vannak kirakva, így inkább távolról szemlélve bontakoznak ki a finoman árnyalt arcok, ruhák leomló ráncai. A mozaik technika kezdetén még fekete, illetve fehér, később színesebb kavicsokat, súlyos márványkockákat használtak, ám ezen mozaikok többnyire a padlózat részei voltak, mivel a nehéz kőkockák nem maradtak meg kellő ideig a falakon. A mozaikművészet az üvegkockák megjelenésével felélénkült, hiszen a könnyű üvegdarabok nem okoztak terhelő súlyt, így a falat, sőt akár a mennyezetet díszítő képek is születhettek. Az üveg könnyebben volt színezhető, ezáltal a felragyoghatott a glória aranya, fölénk borulhatott a bársonyos kék, mely az éji eget hivatott szimbolizálni, pávák csodás tollazata ezer színben játszhatott, és az embereket ábrázoló képek tónusai finomabbá, élethűbbé válhattak.

A Pécsett megtekinthető másolatok ízelítőt adnak az antik művészet egy sarkának leleményességéből, a képek mellett pedig magyarázat olvasható, melyekből kiderül milyen gazdag szimbólum rendszer szerint készítették el ezeket a dekorációkat. Az oroszlán, mely Márk evangélista szimbóluma, eredetileg a San Vitale-székesegyház falán látható, míg a San Apollinare Nuovo-bazilika falán a szárnyas bika Lukácsot jelképezi, de most rövid ideig a Dóm Múzeumban is megtekinthetőek. Megjelenik a gonosz és a jó, akik állatok formájában színekkel még inkább erősítve az egymásnak feszülő ellentéteket szimbolizálják. A füzérek a végetérő, ám színekben, élményekben gazdag élet létezésére emlékeztetnek, a keresztet imádó lélek szimbólumaként pedig galambok isznak az örök élet vizéből. Minden jelent valamit, ahogyan a mozaikok sem csupán dekoratív elemek voltak, hanem a vallás és a hit fontosságát hangsúlyozó képek, melyekből egyszerűbben érthetőbbé váltak a bibliai tanítások.

A tárlat egyetlen problémája talán a hely szűke. Az apró részletek fontossá válásához azonban szükséges, s végül mindig akad majd olyan pont, ahonnan a kényszerűen közelről vizsgált képek is egészükben láthatóvá válnak, így még lenyűgözőbbé lesz ez a művészeti technika. Képzeljük el, a fejünk fölött mélykék ég aranyszín csillagokkal ragyog, akár nappal van, akár éjszaka. Kis részletek, egy üvegkocka, egy töredék az apostoloktól, de végül mégis egyetlen dologra vágyunk majd: látni mindent teljes egészében.

Dóm Múzeum
Pécs, Káptalan utca 8.
A kiállítás megtekinthető május 10-ig,
hétfőtől péntekig 9-17 óráig

Hozzászólás ehhez:

Ravennai mozaikok - tárlatkritika