Kikötő Online

Himnuszok vigyázzállás nélkül

A Sator Quartet koncertje a Cella Septichorában

Május 9-én este hat órakor Pécsett a Nyitott Templomok Napja rendezvényének keretében a Cella Septichora kapuja is megnyílt az éppen esedékes koncertre kíváncsi tömeg számára, melynek egy része pécsi esztétika szakos egyetemista, másik része Lovasi-rajongó, sokan pedig egyszerűen csak kellemes vasárnap esti programra vágytak – elfogadható persze mindezek elegye és sokféle egyéb indok is.

A koncerten a Sator Quartet lépett fel, Bognár Szilviával és Lovasi Andrással kiegészülve, a műsorban kora középkori latin himnuszok megzenésített változatai szerepeltek. Aki pedig a himnuszokhoz a zenét szerezte, a formációt létrehozta, és aki miatt az előző mondatban kiemelten szerepelnek a leendő pécsi esztéták, az dr. Heidl György, a bölcsészkar esztétika tanszékének vezetője, egyetemi minőségében a korszak kutatója.

A Creatio elnevezésű koncert alapját a negyedik századi egyházatyának, Szent Ambrusnak a teremtéstörténet egy-egy napját feldolgozó himnuszai képezik, amelyeknek csak a szövegei maradtak fenn, így Heidl György teljesen új, kortárs zenét komponált hozzájuk – a kortárs szónak nem abban az értelmében, hogy túlzásba vitt formabontó törekvései miatt az átlagember számára aligha élvezhető, csupán arra célozva, hogy napjainkban keletkezett. 

Olyan rendezvény koncertjéről van szó, melyben a főszerepet a templom és a vallás kapja, a pisszenést sem tűrő fegyelemnek azonban nyoma sincs, inkább az a fajta derűs vallásosság dominál, mely a kora középkorban is hozzátartozhatott a keresztények mindennapjaihoz. A himnuszok dallamait kellemes érzés hallgatni, latin nyelvtudás hiányában is egybeforrtnak tűnik dallam és szöveg, egyszerre érzékeltetnek megnyugvást és magukkal ragadó sodrást. Nagybőgőn Kovács Zoltán kitűnő alapot biztosít és komor hangulatokat közvetít, melynek kiegyensúlyozásaként Gyermán Júlia hegedűjátéka billent vissza az életöröm felé, kettejük között pedig Szakács Viktória teremt összhangot csellón. Heidl György gitáron működik közre, néha cinkosan összemosolyog zenésztársaival, és a dalok közötti szóbeli átvezetés, az egyes himnuszok bemutatása is az ő feladata. Mindeközben az átlátszó tetőn/padlón keresztül – minden viszonyítás kérdése – több járókelő is kíváncsian tekintget lefelé; fent szép és épp sétára alkalmas az idő, a lenti zenei élmény azonban most meggyőzőbb.

Lovasi András ugyan hangszálgyulladással küszködik, be is vallja hősiesen, hogy lyukak vannak a frekvenciatartományán, de ugyanezzel a hősies lendülettel azért végigküszködi becsületesen az összes dalát.

Bognár Szilvia átéléssel énekel, hangja himnuszhoz illően szárnyal fel a magasba, minden felesleges modorosság nélkül; bár elegáns, templomi környezethez passzoló ruhája éles ellentétben áll Lovasi tornacipőjével, szolgáljon ez utóbbi mentségéül, hogy zakószinten azért vannak próbálkozások. Egyébként sem a külső számít, és nemcsak az erre vonatkozó keresztény intés értelmében: a zene is csak akkor igazi, ha belülről fakad. Az igazi zenész pedig képes iróniával szemlélni önmagát: a koncerten becsúszik néhány hiba, ezt Heidl György az első ráadásszámnál tudatosítja, amikor bejelenti, hogy most egy olyan szerzeménye következik, amelyet eddig így még soha nem játszottak el, majd ironikus mosollyal hozzáteszi: sok különbség nem lesz az eddigiekhez képest...

Sok taps után a közönség részéről, rövid tanácskozás után a zenekar részéről kapunk második ráadásszámot is: egy templomira hangszerelt Babzsákot, azaz Lackfi János megzenésített versét, mely lemezen 2007-ben jelent meg a Hangzó Helikon sorozatban, kicsit rockosabb verzióban. A mostani átirat játékos hegedű-pizzicatói örömzeneként sugározzák a jókedvet, a magyar szöveg pedig az eddigi latin nyelvű dalok után még közelebb hozza az emberekhez a Sator Quartet zenéjét, hallgatnánk őket még egy darabig – sajnálatos, ám előre megjósolható módon azonban a koncert ezzel véget ér, mert az ajtók még nyitott templomok esetén is bezáródnak egyszer.

Hozzászólás ehhez:

Sator Quartet - Cella Septichora - koncertbeszámoló

• 1. cami 2010-05-21 17:58:42

  Olyan élvezetesen írtál, Eszter, hogy szinte hallom a két énekes hangját(még a hangszálgyulladás rekedtségét is).

• 2. Makilion 2010-07-20 09:30:10

  csak úgy jön szembe az élmény, ahogy olvasom a cikket! köszi, nagyszerű írás!