Karc
I. Zsolnay Fesztivál Pécsett
Minimum két év késéssel végre átadásra került a pécsi EKF egyik legnagyobb beruházása, a Zsolnay Kulturális Negyed. Az ötlet tulajdonképpen jó: egy, a nemzeti örökségünk ...
A zene benned szól
November 29, Kodály-központ, Pécs. Talán tényleg sikerül Pécsnek hosszú távon is profitálni a tavalyi kulturális főváros címből. Legalábbis a Kodály-központ működik, és nem is akárhogyan, ...
Judie Jay először szólóban
Judie Jay nevével általában a „feat.” szó után találkozunk: a magyar underground zenei szcéna nagy részével már dolgozott. A legtöbben talán a Beat Dis és ...
Ahol elveszted a fejed
Supergroup. Divatos kifejezés azokra a zenekarokra, amelyek tagjai már a megalakuláskor ismert és elismert zenészek. Ha Magyarországon beszélhetünk ilyenről, egyetlen zenekar jöhet szóba. Ami a ...
Láttató hangok – inverz transz
Szó szerint mellbevágó élményt nyújtott az a jó másfél óra, amit Ben Frost társaságában tölthettem el a a Trafóban múlt csütörtökön. Az ausztrál származású, jelenleg ...
Mike Patton: Mondo Cane - lemezkritika
2010-10-11 14:06:41 Böröczki CsabaAz elmebetegként is számon tartott Mike Pattont legtöbben a Faith No More énekeseként ismerték meg. A zenész nevezett csapatával kapta meg a rivaldafényt, ám szabadidejében ezernyi produkcióhoz adja a nevét, új bandákat hív életre, és kísérletezik mindennel, ami zene, mi több – mindennel, ami hang.
Csinált már lemezt Kaadával, a norvég alter-géniusszal, Merzbow-val, a japán zajistennel, hip-hop projektet az X-Ecutioners-zel, sajátos pop-víziójához pedig Norah Jones-t is sikerült rávennie olyan szövegek eléneklésére, amelyek a fiatal díva rajongóinak legrosszabb rémálmaiban sem öltenek testet.
A hiperaktív Patton legutóbbi agyszüleménye a „Mondo Cane” címet kapta, amely egy feldolgozáslemezt rejt. Tizenegy dal kapott helyet a korongon az olasz rock’n’roll fénykorából. Többek közt viszonthallhatjuk a „20 Km Al Giorno” (eredeti: Nicola Arigliano), az „Ore d’Amore”-t (eredeti: Fred Bongusto), valamint Ennio Moricone „Deep Deep Down”-ját is. Természetesen az egészet pattonos tolmácsolásban, az úszó psychodeliát a végsőkig csavarva. Patton lehengerlő, virtuóz előadásmódja nemegyszer jobb, mint az eredeti énekeseké. A Blackmen jegyezte „Urlo Negro”-ban például olyan eszeveszetten üvöltözik, ahogy metal-bandái kíséretében szokott.
A „Mondo Cane” anyagát kezdetben csak élő fellépéseken előadó Patton elegáns öltönyben, nagyzenekarral kísérve már önmagában bizarr élmény. Mivel talján ex-neje oldalán anno az itáliai Bolognában éldegélt, tökéletesen elsajátította a dallamos nyelvet, így a hitelességhez szemernyi kétség sem fér. A nemrégiben megjelent „Mondo Cane”-nel betekintést nyerhetünk zsenijének világába - ráadásul olyan dalokkal, amelyekre még nagyszüleink ropták.
Értékelés
Mike Patton: Mondo Cane
01. Il Cielo In Una Stanza
02. Che Notte!
03. Ore D’Amore
04. Deep Down
05. Quello Che Conta
06. Urlo Negro
07. Scalinatella
08. L’Uomo Che Non Sapeva Amare
09. 20 KM Al Giorno
10. Ti Offro Da Bere
11. Senza Fine
Hozzászólás ehhez:
Mike Patton: Mondo Cane - lemezkritika
A Nemzeti Kulturális alap támogatásával:
