Kikötő Online

Rock and roll a Vasemberhez

AC/DC - Vasember 2 filmzene - lemezkritika

Mindenképpen példátlan, amit a Vasember 2. producerei kiötlöttek. A filmzene reklámkampányba való beépítése önmagában nem újdonság, a Terminator 2. – Guns N Roses kooperáció mintájára sokan élnek ezzel az elsősorban fiatalokat megszólító marketingfogással. A Vasember 2. érdekessége, hogy a teljes filmzenéért az AC/DC felelt. Új dal nem született, a zenekar munkásságának harminc évéből mazsoláztak.

A válogatásjelleg dacára mégsem hagyományos Best Of albumról van szó, a szelektálási szisztéma kisebbfajta rejtély, a dalokat valószínűleg a film egyes jeleneteihez rendelték hozzá. A lemezre kerültek számok a Bon Scott-érából (az AC/DC tragikus sorsú első énekese) és a „két lábon járó légvédelmi sziréna” Brian Johnson korszakából is. 

Kiemelendő a Rock N Roll Damnation, amely a ’78-as Powerage album első dala, Angus, Malcolm és Bon Scott írták. Az album megjelenése idején nagyon menőnek számított, a Powerage turnén játszották is, de utána sokáig csak porosodott a háttérben. Legközelebb a 2003-as világkörüli körútra került elő a tarsolyból, ekkor már Brian Johnson énekelte. A dal felkerült az 1978-as koncertalbumra, az „If You Want…”-ra is.

A kissé méltatlanul elfeledett dalok listáját gyarapítja a Guns For Hire is, az 1983-as Flick Of The Switch lemezről. Érdekes a nyitánya, abszolút nem AC/DC-s jellegű. Ez volt a kezdőszám az album turnéján, de azóta nem került be a repertoárba.

Ismertebb nóta a Back In Black, a legendás 1984-es album címadó dala. A VH1 negyedik helyre rangsorolta minden idők legjobb metál dalai között és másodikra a hard rock-daloknál. Sokan dolgozták fel a nótát, a Beastie Boys például felhasználta a gitártémát a Rock Hard című dalhoz, az Art Brut pedig ezzel a gitártémával szokta felvezetni Formed A Band című szerzeményét.

Ha van a fentinél is nagyobb AC/DC legenda, akkor az a Thunderstruck, a Razors Edge c. album nyitódala. A dal megjelenésekor ötödik volt az amerikai rock slágerlistán, a hozzá készült hírhedt videoklipet a londoni Brixton Akadémián forgatták. A közhiedelemmel ellentétben Young nem egy kézzel játssza az alapriffet. Megjelenése óta minden egyes koncerten játszották, ez rajta kívül csak a For Those About To Rock-ra igaz. Érdekesség, hogy az elismert skótdudás Gordon Duncan feldolgozta saját, Thunderstruck című albumán.

Itt van még mutatóban a TNT album címadója 1975-ből.  A dal igazi legendává a Live albumon hallott verzió után vált. A benne elhangzó, híres „Lock Up Your Daughters” mondat számos filmben és reklámban szerepelt már, aranyköpéssé vált az óceán túloldalán. 

A filmet övező kampány egyik kiemelt dala a Razor’s Edge volt. Ez a dal is kissé háttérbe szorult a világslágerek csokrában, mostani kiemelt státuszával végre fókuszba kerül és megkapja a jól megérdemelt reflektorfényt. A rocker körökben csak „gyilkosként” jellemzett riffje beássa magát az ember fejébe és nem is hajlandó kijönni onnan.

A Let There Be Rock anno még a Problem Childdal karöltve jelent meg kislemezen, 1977-ben. A dal a rock and roll történetét meséli el dióhéjban: a rock megszületését, a bandák megjelenését, majd gombamódra történő elszaporodását, a zenészek híressé és az üzletemberek gazdaggá válását, a sok millió gitározni tanuló srác lelkesedését. A „Let There Be Rock" mondat utalás a Teremtés könyvére, Isten szavaira: „Legyen világosság.” Ez a banda egyik legnépszerűbb dala, három koncertalbumon is hallható: az If You Want…, a Live, és a Bonfire címűeken. A koncerteken Angus Young ezt a dalt szokta arra használni, hogy megcsillogtassa kivételes hangszeres tudását egy gigantikus gitárszólóban. A hírhedt, templomban játszódó videoklipet 1977-ben vették fel.



És persze itt van a legendás Highway To Hell. A dalt Bon Scott, Angus és Malcolm írták, az alapriff Angus fejéből pattant ki. A cím ötlete akkor jött, amikor egy riporter megkérdezte tőlük, hogyan tudnák egy mondatban összefoglalni, milyen egy turnéjuk. A Highway To Hell volt a dal, amely meghozta az áhított világhírnevet és az addig is népszerű bandát a legnagyobbak közé emelte. A Rolling Stone magazin szerint szerepel minden idők harminc legjobb metál dala között. 

Összességében érdekes válogatással van dolgunk, bár a koncepció nem egészen világos. Aki AC/DC válogatásalbumot akar (mert ilyen eddig meglepő módon nem született), az csalódni fog, mert található itt nem egy gyengébb teljesítmény, (Evil Walks, If You Want Blood, Cold Hearted Man) hiányzik viszont néhány kötelező nóta (Money Talks, That’s The Way I Wanna Rock And Roll, Are You Ready). A fanatikus AC/DC-rajongóknak pedig amúgy is megvan minden album, és a kevésbé ismert dalokat is tudják betéve. Ez utóbbiaknak csak abban az esetben lenne érdemes megvenni a lemezt, ha az rejtene némi ritka nyalánkságot: egy eddig nem hallott dalt, egy speciális koncertfelvételt, vagy egy dal akusztikus, esetleg instrumentális verzióját.

Az egyedüliek, akikről el tudom képzelni, hogy boldogok lennének az albummal, a Vasember 2. mindenre elszánt rajongói – kérdéses azonban, hogy ilyenekről beszélhetünk-e egyáltalán.
 

Hozzászólás ehhez:

AC/DC - Vasember 2 filmzene - lemezkritika