Kikötő Online

Roxette: Charm School - lemezkritika

Amikor a bandák és énekesek többsége úgy dönt, hogy haladni kell a korral, illetve a slágerlisták mutatta igényekkel, akkor az ember aggódva figyeli, hogy mit tehet egy zenekar a gépi zene örvényében. Főleg akkor, ha ez az említett zenekar a nyolcvanas, kilencvenes évek egyik legnépszerűbb svéd exportja, akiknek dalait a mai napig rongyosra játsszák a rádiók.

A Roxette 1986-ban alakult és bár azóta sem oszlott fel, a kilencvenes évek vége óta keveset hallhattunk róluk. Sokáig kérdéses volt, hogy a banda valaha is újra összeállhat, főleg miután az énekesnőnél 2002 őszén agytumort diagnosztizáltak. Marie Fredriksson azonban legyűrte a betegséget és 2009-től – amikor is Gessle szólókoncertjén újra összeálltak a színpadon – megkezdődtek egy új lemez munkálatai.

Az új stúdióalbum 2011 februárjában jelent meg és a Charm School nevet viseli. A „nagy visszatérések” mindig rizikósak, általában beteljesítve a rosszmájúak két leggyakoribb megjegyzését: vagy egy újabb best of-válogatásról van szó, vagy pedig teljes imidzsváltásról a modern és friss hangzásvilág jelszavával.

A Roxette-nek sikerült az, ami csak keveseknek: elkerülni ezt a két buktatót, pontosabban megteremteni a tökéletes egyensúlyt, miközben nyoma sincs a görcsös és elkeseredett törekvésnek arra, hogy régi fényükben tündököljenek. Per Gessle is hangsúlyozta, már nem céljuk az, hogy a listák élére törjenek egy újabb sláger legyártásával. Az új dalok ahelyett, hogy versenybe szállnának a mostani kedvencekkel, megpakolva egy kis szintetizátorral és torzítással, inkább bebizonyítják, hogy miért lehetett a Roxette valaha is sikeres. Mindezt anélkül teszik, hogy egy újabb Joyride vagy Listen to Your Heart lenne az eredmény.

Ugyanakkor a múltidézés is megjelenik az albumon, a legnagyobb sikerek koncertfelvételek formájában kaptak helyet, az előbbi két klasszikus mellett természetesen nem hiányozhat a Sleeping in my Car, vagy a The Look sem.

Az album első slágere, a She's Got Nothing On jól példázza, hogy mire számíthatunk: energikus és játékos dalokra, amelyek egyszerre mutatnak előre, illetve emlékeztetnek a régi Roxette-re, mindezt pedig a több évtizedes profizmus jegyében teszik. Ahogy egy korábbi interjúban fogalmaztak, a Charm School nem más, mint „naprakésszé tett klasszikus Roxette”.

Ezt a letisztult hangzásvilágot Per Gessle és Marie Fredriksson hangja mellett a nagyszerű hangszerelés teszi különlegessé. Lemezük üdítő színfolt egy olyan zenei palettán, amelyet mostanság nem igazán jellemez az eredetiség. A Charm School nem akar elhatárolódni a mostani slágerek világától – hiszen szép csendben hódítja meg a listákat – mégsem olvad bele a szürke masszába.

Míg egyes dalok, mint a Way Out, vagy a Big Black Cadillac kirobbanó erejükkel és fülbemászó dallamukkal a vidám hangulatért felelősek, addig a No One Makes It On Her Own illetve az I'm Glad You Called képviselik a romantikus balladák vonalát.

A Roxette most megjelent albumával jogosan tarthat igényt új rajongókra, miközben a régiek számára sem okoz csalódást. A Charm School egy gondosan összeillesztett kollázs, mely az előző albumok legjobb vonásait forrasztja egybe, hogy az eredmény egy friss, ugyanakkor rájuk jellemző hangzás legyen.
 

Hozzászólás ehhez:

Kritika | Roxette: Charm School - lemezkritika

• 1. Peti 2011-02-27 01:32:32

  Korrekt kritika egy nagyon korrekt lemezről! :)

• 2. Szabi 2011-06-03 21:55:03

  Szuper az új album és a budapesti koncert is hihetetlen volt!!! Számomra a kedvenc a Dream on! :-))

• 3. Ági 2011-06-09 21:54:46

  Szerintem is hihetetlenül jó volt a koncert! :D