Könyv-jelző

finnland.cool.

A nyomtatott könyv haláláról olvashatunk úton-útfélen, és a könyvszakma magyarországi helyzetét nézve mi is könnyen juthatunk erre a következtetésre. Ha a valóságot szeretnénk megismerni, érdemes ...

Ünnep még a könyvünnep?

A 85. Ünnepi Könyvhét alkalmából Érsek Nándort, a 20 éves Scolar Kiadó ügyvezetőjét kérdeztük a kiadó múltjáról, jelenéről és természetesen a könyvekről, amelyeket június 12. ...

Csókolom a segged, Szeretett Vezérünk!

Kevés könyv képes a közhelyeket kikerülve beszélni a diktatúrákról, Daniel Bănulescu azonban nemcsak jól teljesíti a feladatot, de a legjobb módszert választja a Ceauşescu-rezsim lefestéséhez: ...

Égiek és földiek

Én nem tudom, mi volt ez. Azt tudom, hogy élveztem. Azt is tudom, hogy hiányos filozófiaelméleti és egyéb bölcsész ismereteim miatt nagyjából a harmadát tudtam ...

JÖN! - A Wikileaks-alapító vallomása

Az ausztrál származású, 42 éves botrányhős Wikileaks-alapító 2010-ben kötött szerződést egy brit kiadóval önéletrajzának megírására. Több hónapig vették fel visszaemlékezéseit, majd a szerkesztett kézirat átolvasása ...

A képzelet 17.000 szigete

Gondolatok és képek a 67. Frankfurti Könyvvásárról

2015-10-26 12:49:29 Érsek Nándor

Meglepetéssel fogadott minket idén a Frankfurti Könyvvásár. A hosszú évek óta megszokott standbeosztás megváltozott, nem lehetett megszokásból közlekedni, köszönhetően annak, hogy megszűntették az amerikai és az izraeli kiállítók külön őrzését, így idén már nem kellett a táskákat biztonsági ellenőrzésre átadni, ha az említett országok kiadóit látogattuk. Szokás szerint félórás időközönként vannak beosztva a tárgyalások szerdától szombatig, reggel kilenctől este hétig sokszor ebédszünet nélkül. Ez egy nagyüzem, teljesen elfogadott, hogy tárgyalás közben fogyasztják el a felek a standon kapott szendvicseket. Mi általában négy fővel szoktunk kint lenni, megosztva egymás közt a tárgyalásokat. Most az indulás előtt ketten lebetegedtek, így maradtunk ketten négy főnyi tárgyalásra. Ugrott az ebédidő, és a nézelődés is minimálisra csökkent. Örömmel fedeztük fel, hogy az egyik fő hír Wolfgang Herrndorf: Csikk című könyvének megfilmesítése.

 

Az idei vásár fő árucikke a színezők voltak. Minden elképzelhető formában özönlöttek ránk a vidámnak, nyugtatónak, stressz oldónak és még nem tudom mi mindennek elkeresztelt könyvnek nevezett termékek. Tisztességben megőszült kiadók is átállították konzervatív repertoárjukat az új divathullámnak megfelelően a jövedelmezőség oltárán feláldozva egyéb fejlesztéseiket. A magyar könyvesboltok hatalmas színező kínálatát látva, csak remélni tudom, hogy nálunk is rákapnak erre az új hobbira az vásárlók (remélhetően nem az olvasás rovására). Egy-két év és elfelejtjük ezt is. (Ki emlékszik ma már a tiki-taki őrületre?) Az olvasni vágyóknak sem kell persze félniük: a régi sztárok termelnek, a sztárcsináló kiadók pedig ontják az újakat.

Egy fiatal kollégám megkérdezte tőlem, hogy egyáltalán miért van ez a vásár, amikor minden katalógust megkapott, azt ismétlik el az ügynökök, amit már a vásár előtt elolvasott, és az egész lebonyolítható lenne interneten. És tényleg, mintha évről-évre egy kicsit mindig zsugorodna a vásár, egy kicsit csökken a fénye, pedig a világban a könyvgyártás szárnyal. Én még nem tudom elképzelni a könyvkiadást személyes kapcsolatok nélkül. Ez egy kicsi szakma a világban, kis túlzással, mindenki ismer mindenkit, egymás gondjait, nehézségeit, és alig várjuk, hogy barátokként együtt örülhessünk a másik sikereinek a vásárok rövid találkozóin.

A könyvvásárok legfőbb célja az üzlet, hogy a kiadók kiadói jogokat adjanak el külföldre. Természetesen ezen keresztül lehet kultúránkat a legkönnyebben bemutatni külföldön. A könyvkiadást a kiadók csinálják. A kiadók eladásait segítik a világon mindenhol a kormányzatok a kultúrpolitikájuknak megfelelően. A nagy külföldi kiadók és ügynökségek komoly bevételeket realizálnak jogeladásokból, de egyetlen magyar kiadónak sincsen számottevő bevétele külföldi eladásokból. Nem is csoda, hiszen miközben minden nemzeti standon a kiadók kínálják könyveiket, a magyar standon egyetlen magyar kiadónak sincs saját bemutató tere, saját asztala. Így aztán azok a magyar kiadók, akik nem tudnak saját standot bérelni, de el akarnak adni, nemcsak vásárolni, kénytelenek házalni a portékájukkal (kezdő illusztrátorok szokták ezt, és gyanús Frankfurtban, ha egy kiadónak nincs saját standja). Az az érdekes, hogy bárkivel beszéltem, mindenki tisztában volt vele, hogy a megszokott magyar megjelenés elavult, nem hatékony. Maga a stand rég megérett a cserére, tulajdonképpen már első felállításakor. Hiába a szépítésekre tett jó szándékú kísérlet, az egyetlen megoldás kidobni. Mellékelek néhány átlátható, könyveladásra tervezett stand fotóját. Előrelépés, hogy közös standon tudott végre a Könyvkiadók Egyesülete és a Balassi Intézet megjelenni. Remélem, hogy a kooperáció végül paradigmaváltáshoz fog vezetni, és végre nemcsak vásárlóként jeleskedünk majd a vásárokon.

Összehasonlításul mellékelem a katalánok könyvpiaci számait. Láthatjuk, hogy a kb. 8 milliós katalánok 36 ezer különböző könyvet jelentetnek meg évente, szemben a magyarországi 12 ezerrel, a kiadók árbevétele 320 milliárd forint, szemben a magyar 45 milliárddal.

Szerencsére az elmúlt hónapban részt vehettem Európa két legnagyobb könyvvásárán. A három héttel ezelőtt megrendezett göteborgi és most a frankfurti is fantasztikusan megrendezett szakmai rendezvény volt. De több ennél, a kultúra nagy ünnepe. A szakmai résztvevők mellett mindkettőt több százezer érdeklődő látogatta meg (a hivatalos adatok szerint 200 és 300 ezer olvasó). Az író-olvasó találkozókon tömegek. Több nagy televízió csatorna non-stop élő közvetítést adott a vásárokból, milliós nézőszám mellett. Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy szánjon rá néhány napot és utazzon el jövőre Göteborgba vagy Frankfurtba, hogy saját szemmel láthassa milyen a valódi Gutenberg galaxis a 21. században, nem fogja megbánni.

Érsek Nándor, a Scolar Kiadó vezetője

 

 

Hozzászólás ehhez:

A képzelet 17.000 szigete - Gondolatok és képek a 67. Frankfurti Könyvvásárról

Milyen nap van ma?