A világhírű lengyel dráma- és forgatókönyvíró jól ismerte a titokzatos Jerzy Kosinskit, aki - főleg A festett madár című regényének köszönhetően - óriási sikereket ért ...
Krystian Apostata már betöltötte a negyvenedik évét, de élete nem fordulóponthoz, hanem a látszólag váratlan, valójában elég logikus véghez érkezett. Vajon akkor is lepereg előtte ...
Nem tudjuk, még mennyi ideig ülhet a rakodóparthoz közel József Attila szobra. De örök érvényű versei megmaradnak és ma újra nagyon aktuálisak. Költészetnapján nemcsak a ...
Nyulász Péter a Helka, Lakatos István a Dobozváros című művéért vehette át az Év Gyermekkönyve 2011 díjat hétfőn Budapesten. Az elismeréseket Szőcs Géza kultúráért felelős ...
Szerencse, hogy nem csak hivatalos Magyarország létezik. Mert abból csak egy van. Hol ilyen, hol olyan, de valahogy ritkán közelít az Olvasó által megélt Magyarországhoz. ...
Mindannyian ismerjük Hófehérke, A csillagszemű juhász vagy A rendíthetetlen ólomkatona történetét, az azonban korántsem közkeletű, hogy ezen (és más, kevésbé elterjedt) mesék gyógyítási stratégiákkal szolgálhatnak mindennapi életünkben. Boldizsár Ildikó az effajta történetek fontosságára, terápiás funkciójára világít rá Meseterápia című kötetében.
Az elmélyült kutatás eredményeit összefoglaló, tudományos igénnyel megalkotott munka öt fejezetben mutatja be a meseterápia elméletét és gyakorlatát, a Boldizsár Ildikó praxisából származó esettanulmányokat, valamint a meseterápia pedagógiai hatásait. Ennek ellenére (vagy éppen emiatt) azon olvasó számára is érdekes lehet a számos diszciplínát (irodalom, néprajz, művészetterápia, pszichológia) érintő terápiás módszert bemutató kötet. Azok számára, akik nem kimondottan szakértő szemmel kívánják forgatni azt, sokkal inkább a mesekincs típusai és sajátosságai vagy a terápia módszere és alkalmazása érdekli; egy sokrétű és eredményekben gazdag gyógymód gyakorlatába szeretne betekintést nyerni, netán maga is valamilyen mentális zavarral, szomatikus betegséggel küzd, és alaposabban is megismerné e módszer lényegét.
A Meseterápia olvasóközönségét sokszínűség jellemezheti, akárcsak a terápiában résztvevő személyeket, akik között volt: „24 hétre született magzat, koraszülött csecsemő, beteg vagy betegnek tartott kisgyermek és felnőtt, kómában lévő fiatal lány és férfi, rákos nő, útját nem találó egyetemista, útját vesztett ötvenes úr, rossz párkapcsolatban vagy nem működő házasságban vergődő nő és férfi, elhagyott asszony, megcsalt férj, depressziós középkorú, gyászoló szülő, magára maradt özvegy, halálra készülő idős ember, haláltól rettegő haldokló.”
Miért olyan fontos az, hogy hogyan emlékszünk a mesék szerkezetére? Egyes mesetípusok (állatmesék, legendamesék, novellamesék, falucsúfolók, tündérmesék, stb.) hogyan segíthetnek abban, hogy „összerendezzük azt, ami szétesett”? A meseterápia tekintetében mi a különbség műmese és népmese között? A terapeuta hogyan alkalmazza gyógyító mélyfúrását? Milyen szerepe lehet a meséknek a család- és párterápiában, az oktatásban? Ezekre és még sok más kérdésre kaphatunk választ a könyvből.
Boldizsár Ildikó: Meseterápia
– mesék a gyógyításban és a mindennapokban
Magvető, 2010.
372 oldal