A világhírű lengyel dráma- és forgatókönyvíró jól ismerte a titokzatos Jerzy Kosinskit, aki - főleg A festett madár című regényének köszönhetően - óriási sikereket ért ...
Krystian Apostata már betöltötte a negyvenedik évét, de élete nem fordulóponthoz, hanem a látszólag váratlan, valójában elég logikus véghez érkezett. Vajon akkor is lepereg előtte ...
Nem tudjuk, még mennyi ideig ülhet a rakodóparthoz közel József Attila szobra. De örök érvényű versei megmaradnak és ma újra nagyon aktuálisak. Költészetnapján nemcsak a ...
Nyulász Péter a Helka, Lakatos István a Dobozváros című művéért vehette át az Év Gyermekkönyve 2011 díjat hétfőn Budapesten. Az elismeréseket Szőcs Géza kultúráért felelős ...
Szerencse, hogy nem csak hivatalos Magyarország létezik. Mert abból csak egy van. Hol ilyen, hol olyan, de valahogy ritkán közelít az Olvasó által megélt Magyarországhoz. ...
Kati Marton szülei a legjelentősebb amerikai hírügynökségek – az UPI és az AP – budapesti tudósítói voltak a 40-es évek végétől – azokban a sötét években, amikor a leggátlástalanabbul dühöngött az ÁVO terrorja, amikor rajtuk kívül már nem volt külföldi tudósító a külvilágtól egyre hermetikusabban elzárt Magyarországon.
Tudósítottak Rajk és Mindszenty peréről – és igyekeztek igazat írni, fittyet hányva a hatóságoknak. Úgy viselkedtek „mintha…” – mintha normális dolog lett volna magyar létükre amerikai újságírónak lenni az ötvenes évek Magyarországán. Helyzetük kényes volt, és mondhatni eleve gyanús mindenki szemében – a hidegháború általános kémhisztériája idején nemcsak a magyar hatóságok, de az amerikaiak is kémet sejtettek bennük. Az ÁVO minden lépésüket figyelte, és besúgókkal vette körül őket, mialatt a Marton házaspár szinte felszabadult könnyedséggel – valójában hihetetlen feszültségek közepette – élte a nyugati újságírók életét, ami a kor Magyarországán természetesen merő látszat lehetett csupán.
A hatóságok lassan, de biztosan egyre szorosabbra húzták a hurkot körülöttük, de – ki tudja, miért? – egészen 1954-ig eltűrték a tevékenységüket. Akkor aztán letartóztatták előbb az apát, majd az édesanyát is – kislányaik pedig, a 9 éves Kati és három évvel idősebb nővére egyszerre kicsöppent az addigi védettségből, és egy ismeretlen családhoz került, mélységes szegénységbe.
A család viszontagságos története az ÁVO börtönével, a szabadulással és az emigrációval azonban nem ér véget: a Marton család már évek óta Amerikában élt, hitük szerint teljes biztonságban, amikor ide is utánuk nyúlt a magyar titkosszolgálat keze…
A szerzőről:
Kati Marton magyar származású amerikai író és újságíró. Rádió- és tévériporterként, valamint olyan neves folyóiratok és újságok munkatársaként, mint a The New Yorker, az Atlantic Monthly, a The Times of London, a The Washington Post, a The Wall Street Journal vagy a Newsweek, számos szakmai elismerést és díjat kapott, a Titkos hatalom című könyve felkerült a The New York Times bestseller-listájára. Első könyve egy Wallenberg-életrajz volt, de Egy amerikai asszony című regényével szépíróként is bemutatkozott már.
Jelentős emberi jogi tevékenységet fejt ki egy nők és leányok jogait védő nemzetközi szervezet élén, s 2001 óta a háborús zónákban élő gyermekeket gondozó ENSZ szervezetnek is munkatársa. 2008-ban Pro Cultura Hungarica díjat kapott, 2009-ben pedig a kulturális miniszter a Magyar Kultúra Követének nevezte ki abból az alkalomból, hogy ő lett az „Extremely Hungary – Csordultig magyar” címet viselő, New York-i és washingtoni magyar kulturális évad védnöke. Kati Marton két gyermek – egy fiú és egy leány – édesanyja, New York-ban él, férje Richard Holbrooke, az ismert amerikai diplomata.
Kati Marton:
A nép ellenségei - Családom regénye
Kiadó: Corvina Kiadó
Oldalak száma: 292
Borító: Füles, kartonált
ISBN: 9789631358827
Nyelv: magyar
Kiadás éve: 2010
Fordító: Bart Dániel