Kikötő Online

Rabul ejtett értelem

„Az emberanyagnak van egy jellemző tulajdonsága: nem szereti, ha emberanyagnak tekintik.”- írja Czesław Miłosz, Nobel-díjas lengyel költő, esszéista, akinek művei ma új rezonanciát kaptak. Születésének századik évfordulóját 2011 júniusában ünneplik a lengyelek. Ebből az alkalomból a Lengyel Köztársaság országgyűlése, valamint a Litván Köztársaság parlamentje 2011-et Miłosz évének nyilvánította.

Czesław Miłosz Szetejniében született, Litvániában. Szülőföldjét a XX. század tragikus eseményeinek hatására volt kénytelen elhagyni, s ezután a hosszú vándorlás időszakában, Varsóban, Krakkóban, Párizsban, valamint az Egyesült Államokban is élt, majd a századforduló környékén visszatért Lengyelországba.

Nem pusztán költő, prózaíró, fordító és világszerte ismert esszéista volt, de a XX. század nagy gondolkodója, a korszak éles megfigyelője és szemtanúja, aki mint magánember, s mint költő egyaránt arra törekedett, hogy kultúrák és nemzetek közt átívelő hidakat építsen. Miłosz azon a gazdag és nagy múltú kulturális örökségen nevelkedett, melynek személyisége, és munkássága által ő maga is folytatásává vált, s mely oly sok aktualitást rejt magában a jelenkori Európa számára is.

Czesław Miłosz születésének századik évfordulóját nemcsak a költő életében legfontosabb szerepet játszó Lengyelország, Litvánia, Egyesült Államok, de a világ számos más országa is ünnepli. A jubileumi év reprint kiadásokban, tudományos konferenciákban, irodalmi kerekasztal-beszélgetésekben, szimpóziumokban valamint kiállításokban bővelkedik.

Miłosz a vilnai Báthori István Egyetemen végzett, ott kapcsolódott be a szellemi életbe. Ez a város volt a lengyel–litván Jagelló-mítosznak és az oroszok III. Róma-mítoszának ütközőpontja: a Litván Nagyfejedelemség nemzetiségi, felekezeti és kulturális sokszínűsége állt szemben a cári birodalmi eszmével, majd a sztálini és a hitleri totalitarizmussal. Az avantgárdot felváltó katasztrofista irányzatba sorolt fiatal költő baljós előérzetekkel tekint a jövőbe, és félelmei hamarosan valóra válnak: sok évszázados kulturális értékek pusztulnak el, városok dőlnek romba, a birodalom hatalmas eurázsiai térségei pedig szinte egész nemzeteket nyelnek el.

Amikor a háború után Miłosz diplomataként Amerikába, majd Franciaországba került, azt látta, hogy a sértetlen régi világ háborítatlanul éli a lerombolt Varsó lakói számára már elképzelhetetlen XIX. századi életét. Ezért 1951-es emigrációja után először arról akart beszámolni, miért mások a német és az orosz területek közt lévő, mindkét totalitarizmust elszenvedő régió történelmi tapasztalatai, hogyan fosztja meg a birodalom a térséget ezeréves identitásától, és milyen szerepet játszik ebben az az értelmiség, amelynek az lett volna a feladata, hogy a háború után helyreállítsa a kulturális folytonosságot.

Miłosz főként azt vizsgálja, hogy a megszállt országok értelmisége – különös tekintettel a négy kiemelt lengyel íróra – hogyan tagadja meg ezt a küldetését, és hogyan válik a kommunista diktatúra eszközévé. A fordulatot Witkiewicz Telhetetlenség című regényéből vett metaforával narkotikus átprogramozásként írja le. Az új világnézet minden kételytől megszabadít, és pontosan kijelöli az értelmiség helyét a társadalomban. A lengyel esszéiskola csúcsteljesítményei a XX. század középső évtizedeiben születtek. Közülük a legismertebb éppen A rabul ejtett értelem, a közép-európai posztkolonializmus legnagyobb klasszikusa, amelyet a megírása óta eltelt több mint fél évszázad alatt Indonéziától Jugoszláviáig a világ legkülönbözőbb tájain olvastak azzal a szándékkal, hogy kulcsot találjanak benne a diktatúrák megértéséhez.

„A vulgarizált tudás olyan érzetet kelt, mintha minden érthető és világos volna. Ez a tudás bizonyos szempontból a völgyhidakra emlékeztet. Nyugodtan átmehetünk rajta, elhitethetjük magunkkal, hogy nincs alattunk szakadék. A szakadékokba nem szabad lenézni – de ez, sajnos, mit sem változtat azon a tényen, hogy szakadékok igenis vannak.”


Miłosz, Czesław: A rabul ejtett értelem
(Zniewolony umysł)
Európa Könyvkiadó, 2011
Fordította: Fejér Irén, Murányi Beatrix, Pálfalvi Lajos
Oldal: 376
Formátum: 110x185
Ára: 3200 Ft
ISBN 978 963 07 9154 0
 

Hozzászólás ehhez:

Könyvajánló | Miłosz, Czesław: A rabul ejtett értelem