Könyv-jelző

Janusz Głowacki a Könyvfesztivál vendége

A világhírű lengyel dráma- és forgatókönyvíró jól ismerte a titokzatos Jerzy Kosinskit, aki - főleg A festett madár című regényének köszönhetően - óriási sikereket ért ...

Függetlenség sugárút

Krystian Apostata már betöltötte a negyvenedik évét, de élete nem fordulóponthoz, hanem a látszólag váratlan, valójában elég logikus véghez érkezett. Vajon akkor is lepereg előtte ...

„Az igazat mondd, ne csak a valódit!”

Nem tudjuk, még mennyi ideig ülhet a rakodóparthoz közel József Attila szobra. De örök érvényű versei megmaradnak és ma újra nagyon aktuálisak. Költészetnapján nemcsak a ...

Helka és Dobozváros – az év gyermekkönyvei

Nyulász Péter a Helka, Lakatos István a Dobozváros című művéért vehette át az Év Gyermekkönyve 2011 díjat hétfőn Budapesten. Az elismeréseket Szőcs Géza kultúráért felelős ...

Magyarország szubjektív atlasza - könyvajánló

Szerencse, hogy nem csak hivatalos Magyarország létezik. Mert abból csak egy van. Hol ilyen, hol olyan, de valahogy ritkán közelít az Olvasó által megélt Magyarországhoz. ...

Rabul ejtett értelem

2011-06-23 09:52:45

„Az emberanyagnak van egy jellemző tulajdonsága: nem szereti, ha emberanyagnak tekintik.”- írja Czesław Miłosz, Nobel-díjas lengyel költő, esszéista, akinek művei ma új rezonanciát kaptak. Születésének századik évfordulóját 2011 júniusában ünneplik a lengyelek. Ebből az alkalomból a Lengyel Köztársaság országgyűlése, valamint a Litván Köztársaság parlamentje 2011-et Miłosz évének nyilvánította.

Czesław Miłosz Szetejniében született, Litvániában. Szülőföldjét a XX. század tragikus eseményeinek hatására volt kénytelen elhagyni, s ezután a hosszú vándorlás időszakában, Varsóban, Krakkóban, Párizsban, valamint az Egyesült Államokban is élt, majd a századforduló környékén visszatért Lengyelországba.

Nem pusztán költő, prózaíró, fordító és világszerte ismert esszéista volt, de a XX. század nagy gondolkodója, a korszak éles megfigyelője és szemtanúja, aki mint magánember, s mint költő egyaránt arra törekedett, hogy kultúrák és nemzetek közt átívelő hidakat építsen. Miłosz azon a gazdag és nagy múltú kulturális örökségen nevelkedett, melynek személyisége, és munkássága által ő maga is folytatásává vált, s mely oly sok aktualitást rejt magában a jelenkori Európa számára is.

Czesław Miłosz születésének századik évfordulóját nemcsak a költő életében legfontosabb szerepet játszó Lengyelország, Litvánia, Egyesült Államok, de a világ számos más országa is ünnepli. A jubileumi év reprint kiadásokban, tudományos konferenciákban, irodalmi kerekasztal-beszélgetésekben, szimpóziumokban valamint kiállításokban bővelkedik.

Miłosz a vilnai Báthori István Egyetemen végzett, ott kapcsolódott be a szellemi életbe. Ez a város volt a lengyel–litván Jagelló-mítosznak és az oroszok III. Róma-mítoszának ütközőpontja: a Litván Nagyfejedelemség nemzetiségi, felekezeti és kulturális sokszínűsége állt szemben a cári birodalmi eszmével, majd a sztálini és a hitleri totalitarizmussal. Az avantgárdot felváltó katasztrofista irányzatba sorolt fiatal költő baljós előérzetekkel tekint a jövőbe, és félelmei hamarosan valóra válnak: sok évszázados kulturális értékek pusztulnak el, városok dőlnek romba, a birodalom hatalmas eurázsiai térségei pedig szinte egész nemzeteket nyelnek el.

Amikor a háború után Miłosz diplomataként Amerikába, majd Franciaországba került, azt látta, hogy a sértetlen régi világ háborítatlanul éli a lerombolt Varsó lakói számára már elképzelhetetlen XIX. századi életét. Ezért 1951-es emigrációja után először arról akart beszámolni, miért mások a német és az orosz területek közt lévő, mindkét totalitarizmust elszenvedő régió történelmi tapasztalatai, hogyan fosztja meg a birodalom a térséget ezeréves identitásától, és milyen szerepet játszik ebben az az értelmiség, amelynek az lett volna a feladata, hogy a háború után helyreállítsa a kulturális folytonosságot.

Miłosz főként azt vizsgálja, hogy a megszállt országok értelmisége – különös tekintettel a négy kiemelt lengyel íróra – hogyan tagadja meg ezt a küldetését, és hogyan válik a kommunista diktatúra eszközévé. A fordulatot Witkiewicz Telhetetlenség című regényéből vett metaforával narkotikus átprogramozásként írja le. Az új világnézet minden kételytől megszabadít, és pontosan kijelöli az értelmiség helyét a társadalomban. A lengyel esszéiskola csúcsteljesítményei a XX. század középső évtizedeiben születtek. Közülük a legismertebb éppen A rabul ejtett értelem, a közép-európai posztkolonializmus legnagyobb klasszikusa, amelyet a megírása óta eltelt több mint fél évszázad alatt Indonéziától Jugoszláviáig a világ legkülönbözőbb tájain olvastak azzal a szándékkal, hogy kulcsot találjanak benne a diktatúrák megértéséhez.

„A vulgarizált tudás olyan érzetet kelt, mintha minden érthető és világos volna. Ez a tudás bizonyos szempontból a völgyhidakra emlékeztet. Nyugodtan átmehetünk rajta, elhitethetjük magunkkal, hogy nincs alattunk szakadék. A szakadékokba nem szabad lenézni – de ez, sajnos, mit sem változtat azon a tényen, hogy szakadékok igenis vannak.”


Miłosz, Czesław: A rabul ejtett értelem
(Zniewolony umysł)
Európa Könyvkiadó, 2011
Fordította: Fejér Irén, Murányi Beatrix, Pálfalvi Lajos
Oldal: 376
Formátum: 110x185
Ára: 3200 Ft
ISBN 978 963 07 9154 0

 

Hozzászólás ehhez:

Könyvajánló | Miłosz, Czesław: A rabul ejtett értelem

Milyen nap van ma?

A Nemzeti Kulturális alap támogatásával: