Hazafias kalandregény? Misztikus történelmi regény? Mágikus útirajz? Vagy valami ilyesmi. Vagy ezekből egy. Vagy ezek keveréke. Izé. De olyan jófajta.
Én is ilyen gyerek voltam. Fehér bőrömön virító szeplőimmel kilógtam a sorból. Kötélre sem tudtam mászni és egyszer majd bele fúltam az uszoda vizébe. Másságom érthetetlen, de ...
A római kém kiváló marketingje arra volt jó, hogy nagyobbat csalódjon az olvasó. Az első száz oldalon komolyan fontolgattam, hogy feladom, aztán végülis nem esett ...
Kertész Imre 2011-ben megjelent Mentés másként című regénye a napló mint műfaj keretei között osztja meg velünk reflexióit a világról. A napló irodalmi kategóriaként ...
A leleményes Hugo Cabret című könyv valahol a mese, a regény és a képregény között található, és legfontosabb hozománya, hogy megszerettetheti a gyerekekkel a (néma)filmeket.
„Nem tudom rólad, hogy mikor szoktál felkelni, mikor küldöd el következő e-mailedet, mikor telefonálsz, mikor szeretkezel, és mikor leszel kitéve influenza-fertőzésnek. Mindezek az egyedi történések azonban jelentős következményekkel járnak a biztosítók és telefontársaságok, kórházak és étteremláncok, ügyfélszolgálatok és tőzsdeügynökségek szempontjából.”
Barabási Albert-László Erdélyben született, az Egyesült Államokban élő fizikus, aki a komplex hálózatok területén elért munkásságával szerzett nemzetközi elismertséget. Jelenleg Bostonban él, a Northeastern Egyetemen és a Harvardon dolgozik.
Ha a Villanásokat tankönyvként használnák a középiskolákban bármelyik természettudománnyal kapcsolatos órán, lehet, hogy kevesebb problémát okozna az ilyen irányú felsőfokú képzésekre becsalogatni a hallgatókat. Ez egy zseniális könyv. Regényeket megszégyenítő meseszövéssel, a legjobb krimiket megidéző hangulattal, a kíváncsiság folyamatos fenntartásával odaszögezi az olvasót a fotelba. Elképesztő mennyiségű tudást halmoz fel és képes ezeket átadni. Briliáns a szerkezet, egy sztorit egy elméleti rész követ, így ez utóbbi is emészthető marad.
Mi az alapfelvetés? Létezik-e spontán ember vagy mindannyian kiszámíthatók vagyunk? A gombra módon szaporodó adatbázisokból a legapróbb részletekig rekonstruálható az egész életünk. Ez nyilvánvalóan súlyos adatvédelmi problémákat vet fel – azzal a kiegészítéssel, hogy az információ csak addig értékes, amíg titkos -, de egyúttal kísérleti laboratóriumot is teremt. Laboratóriumról beszélhetünk, hiszen úgy tűnik, hogy a legtöbb tevékenységünk olyan mintázatokat, mechanizmusokat követ, amelyek leginkább a természettudomány törvényeihez hasonlítanak. A hálózatkutatás alapvető információkat szolgáltat, így új kutatási irányokat nyithat meg a biológia területén (a sejtek bonyolultsága), az agykutatásban (ideghálózat rejtélye), a társadalmi, gazdasági folyamatok vizsgálata során. Természetesen felmerül a kérdés, hogy a humán dinamikával foglalkozni szabad-e, kell-e, hiszen a kutatások előrehaladtával egyre inkább nő az esélye, hogy valaki megépíti a mindentlátó óriásgépet, és nincs garancia rá, hogy nem fogja rosszra használni. Ez ugyanaz az erkölcsi dilemma, ami állandó aggályokat szül a géntechnológiával vagy a nukleáris kutatásokkal kapcsolatban. Megteremti a jövőre vonatkozó magánszféra fogalmát, és igényét annak védelmére.
A hálózatkutatás több mint adatbányászat. Az adatbányászat során a tevékenységi mintáinkból vetítik előre vásárlási döntéseinket, számítják ki a bankok pénzügyi megbízhatóságunkat, vagy kalkulálják a biztosítók, hogy milyen eséllyel lesz autóbalesetünk. A humán dinamika kutatói a bizonyos rendszerességgel végzett tevékenységeink okára, idejére és módjára is keresik a választ.
Mi a válasz az alapfeltevésre? Cselekedeteink előre jelezhetőek. Van, akinél majdnem 100%-ban, de – és ez az igazán meglepő – senkinél sem kevesebb, mint 80%-ban. A természet, takarékos módon a legkülönfélébb összefüggésekben ugyanazokat a megoldásokat alkalmazza. Táplálékszerzés közben a legtöbb állat a Lévy-repülés univerzális mozgásmintáját követ, ezt a mozgásmintát követi a szemünk is, amikor egy új képet felfedez: egy kis helyen sokáig elidőz, aztán nagyot ugrik, és ott kezdi el a letapogatást. Ezt a mozgást követik a bankjegyek a világban: rövidebb-hosszabb random bolyongás után villanásszerűen nagyot ugranak térben. Ez a törvény új irányt szabott például annak kutatásánál, hogy hogyan hívjuk elő memóriánkból a tényeket, illetve hogy hogyan keresünk információt az interneten.
Hogy mi köze ennek Bakócz Tamás majdnem pápává választásához, és a Dózsa-féle parasztháborúhoz? Mi a közös „whereisgeorge”-osok, Dózsa, a vírusterjedés és az atomok mozgása között? Mi a közös az I. világháború frontján időjárás-előrejelzéssel foglalkozó tudós és a középkori magyar királyi udvar intrikái között? Igaz-e, hogy a Harry Potter könyvek megjelenésének napján unatkoznak a gyereksebészek? Hogy kerül ide a FBI? Javaslom, keressenek egy kényelmes fotelt és derítsék ki a titkokat!
Barabási Albert-László: Villanások - a jövő kiszámítható
Kiadó: Nyitott Könyvműhely, 2010
Oldalak szám: 300
Ára: 3980.- Ft