Könyv-jelző

Rabok legyünk vagy szabadok

Hazafias kalandregény? Misztikus történelmi regény? Mágikus útirajz? Vagy valami ilyesmi. Vagy ezekből egy. Vagy ezek keveréke. Izé. De olyan jófajta.

De kicsoda Szágundelli?

 Én is ilyen gyerek voltam. Fehér bőrömön virító szeplőimmel kilógtam a sorból. Kötélre sem tudtam mászni és egyszer majd bele fúltam az uszoda vizébe. Másságom érthetetlen, de ...

A római kém - könyvkritika

Címkék: könyv könyvkritika

A római kém kiváló marketingje arra volt jó, hogy nagyobbat csalódjon az olvasó. Az első száz oldalon komolyan fontolgattam, hogy feladom, aztán végülis nem esett ...

Mentés másként

Címkék: könyv könyvkritika

Kertész Imre 2011-ben megjelent Mentés másként című regénye a napló mint műfaj keretei között osztja meg velünk reflexióit a világról. A napló irodalmi kategóriaként ...

Némafilmről gyerekeknek

Címkék: könyv könyvkritika

A leleményes Hugo Cabret című könyv valahol a mese, a regény és a képregény között található, és legfontosabb hozománya, hogy megszerettetheti a gyerekekkel a (néma)filmeket.

A jövő kiszámítható

Barabási Albert-László: Villanások - a jövő kiszámítható - könyvkritika

2011-10-27 11:08:25 Vaszari Judit

„Nem tudom rólad, hogy mikor szoktál felkelni, mikor küldöd el következő e-mailedet, mikor telefonálsz, mikor szeretkezel, és mikor leszel kitéve influenza-fertőzésnek. Mindezek az egyedi történések azonban jelentős következményekkel járnak a biztosítók és telefontársaságok, kórházak és étteremláncok, ügyfélszolgálatok és tőzsdeügynökségek szempontjából.”

Barabási Albert-László Erdélyben született, az Egyesült Államokban élő fizikus, aki a komplex hálózatok területén elért munkásságával szerzett nemzetközi elismertséget. Jelenleg Bostonban él, a Northeastern Egyetemen és a Harvardon dolgozik.


Ha a Villanásokat tankönyvként használnák a középiskolákban bármelyik természettudománnyal kapcsolatos órán, lehet, hogy kevesebb problémát okozna az ilyen irányú felsőfokú képzésekre becsalogatni a hallgatókat. Ez egy zseniális könyv. Regényeket megszégyenítő meseszövéssel, a legjobb krimiket megidéző hangulattal, a kíváncsiság folyamatos fenntartásával odaszögezi az olvasót a fotelba. Elképesztő mennyiségű tudást halmoz fel és képes ezeket átadni. Briliáns a szerkezet, egy sztorit egy elméleti rész követ, így ez utóbbi is emészthető marad.


Mi az alapfelvetés? Létezik-e spontán ember vagy mindannyian kiszámíthatók vagyunk? A gombra módon szaporodó adatbázisokból a legapróbb részletekig rekonstruálható az egész életünk. Ez nyilvánvalóan súlyos adatvédelmi problémákat vet fel – azzal a kiegészítéssel, hogy az információ csak addig értékes, amíg titkos -, de egyúttal kísérleti laboratóriumot is teremt. Laboratóriumról beszélhetünk, hiszen úgy tűnik, hogy a legtöbb tevékenységünk olyan mintázatokat, mechanizmusokat követ, amelyek leginkább a természettudomány törvényeihez hasonlítanak. A hálózatkutatás alapvető információkat szolgáltat, így új kutatási irányokat nyithat meg a biológia területén (a sejtek bonyolultsága), az agykutatásban (ideghálózat rejtélye), a társadalmi, gazdasági folyamatok vizsgálata során. Természetesen felmerül a kérdés, hogy a humán dinamikával foglalkozni szabad-e, kell-e, hiszen a kutatások előrehaladtával egyre inkább nő az esélye, hogy valaki megépíti a mindentlátó óriásgépet, és nincs garancia rá, hogy nem fogja rosszra használni. Ez ugyanaz az erkölcsi dilemma, ami állandó aggályokat szül a géntechnológiával vagy a nukleáris kutatásokkal kapcsolatban. Megteremti a jövőre vonatkozó magánszféra fogalmát, és igényét annak védelmére.


A hálózatkutatás több mint adatbányászat. Az adatbányászat során a tevékenységi mintáinkból vetítik előre vásárlási döntéseinket, számítják ki a bankok pénzügyi megbízhatóságunkat, vagy kalkulálják a biztosítók, hogy milyen eséllyel lesz autóbalesetünk. A humán dinamika kutatói a bizonyos rendszerességgel végzett tevékenységeink okára, idejére és módjára is keresik a választ.


Mi a válasz az alapfeltevésre? Cselekedeteink előre jelezhetőek. Van, akinél majdnem 100%-ban, de – és ez az igazán meglepő – senkinél sem kevesebb, mint 80%-ban. A természet, takarékos módon a legkülönfélébb összefüggésekben ugyanazokat a megoldásokat alkalmazza. Táplálékszerzés közben a legtöbb állat a Lévy-repülés univerzális mozgásmintáját követ, ezt a mozgásmintát követi a szemünk is, amikor egy új képet felfedez: egy kis helyen sokáig elidőz, aztán nagyot ugrik, és ott kezdi el a letapogatást. Ezt a mozgást követik a bankjegyek a világban: rövidebb-hosszabb random bolyongás után villanásszerűen nagyot ugranak térben. Ez a törvény új irányt szabott például annak kutatásánál, hogy hogyan hívjuk elő memóriánkból a tényeket, illetve hogy hogyan keresünk információt az interneten.


Hogy mi köze ennek Bakócz Tamás majdnem pápává választásához, és a Dózsa-féle parasztháborúhoz? Mi a közös „whereisgeorge”-osok, Dózsa, a vírusterjedés és az atomok mozgása között? Mi a közös az I. világháború frontján időjárás-előrejelzéssel foglalkozó tudós és a középkori magyar királyi udvar intrikái között? Igaz-e, hogy a Harry Potter könyvek megjelenésének napján unatkoznak a gyereksebészek? Hogy kerül ide a FBI? Javaslom, keressenek egy kényelmes fotelt és derítsék ki a titkokat!

 

Barabási Albert-László: Villanások - a jövő kiszámítható
Kiadó: Nyitott Könyvműhely, 2010
Oldalak szám: 300
Ára: 3980.- Ft

 

Hozzászólás ehhez:

Könyvkritika | Barabási Albert-László: Villanások - a jövő kiszámítható

Milyen nap van ma?

A Nemzeti Kulturális alap támogatásával: