Könyv-jelző

Vudu varázslat és norvég minta

Most olvastam a hírt, hogy Kun Árpád könyve, a Boldog észak lehet az egyik esélyese a 2013 legjobb könyve cím elnyerésének. Ezek után engem sokan ...

Egy európai

Durica Katarina Szökés Egyiptomba című regényének borítója lányregényt ígér a populáris fajtából, de úgy tűnik, inkább csak a „komolyabb” témákat akarja vele eladni.

Az Ember meg a Rendszerváltás

Mi a demokrácia? Demokrácia-e messziről illatozó mosószerrel felmosni a lépcsőházat lakógyűlés előtt, meg frissen sült pogácsával megvásárolni a lakók jóindulatát? Érettek-e a demokráciára azok, akik ...

Még tanmesének is rossz

Hát még így sem jártam könyvvel. Kétszer hittem azt, hogy már befejeztem, pedig még most sem. Sokkal többet nem is lehet elmondani róla. A legújabb ...

Egyszer volt … egy urban fantasy

Új divat van kitörőben. De az is lehet, hogy már körülöttünk tombol régóta, de a szele engem csak mostanság csapott meg. Az urban fantasy nem ...

A lélek vágya a Test?

2010-10-20 13:03:56 Takács Tímea

Takács Zsuzsa: A test imádása, India - könyvkritika „Hogy arcára vágyik az arc”

A verseskötet címében - első látásra - napjaink egy jelenségére reflektál, mely korban a test, a testi vágy, az érzékiség kerül középpontba, és az válik meghatározóvá, amit elsőre látunk. A test, az alakiság, amely a szemünk előtt van – még a lélek nélkül. Azonban az irodalomban (is) felerősödő szókimondó testiség nem egyenlő a lélek felszámolásával. Inkább ránctalanít. A testiség a költészetben visszarántja a lélek túlontúl magas kalandozásait, s a földön tart. Kimondja a szükségszerűt. Ahogy Takács Zsuzsa is fiatalos, vagy éppen érett felismeréssel teszi 2010-ben megjelent A test imádása, India című kötetében. Elsőre a test látszik, de minden arc mögött van egy másik „arc”.

A test és a lélek bonyolult kapcsolata, számtalan szállal való egymáshoz szövődése, szétválaszthatatlan egysége ősi gondolat – mint a jin és a jang, a férfi és a nő, a szerelemben együtt élő létezők. Takács Zsuzsa verseiben a test elsődleges, legalábbis vizuálisan. A versekben testrészekből rajzolódik ki az alak – az én vagy a másik. A test írja le a lelket, testek találkoznak egymással, s olykor képtelenek áttörni a „porcelán maszk” (11) falán. „Fegyelmezettebb voltam”, de „levetni nem merhettem maszkomat” szól a lírai én a Hősnők vallomásaiban (21) „figyelő szemek kereszttüzében”. A Maszk II. elnevezésű fejezet a korábban megjelent Viszonyok könnye című kötetből gyűjti össze a másik előtt elkendőzött én verseit.

A lélek bénultsága, a test frusztrációja hullámzik a boldogsággal a szerelmet furcsán definiáló lírai alkotásokban, melyek rímtelen, mégis szabályosan rendezett sorokban, egy-egy gondolatritmus mentén tagolódnak. Többször egymásba folynak, sorok visszaköszönnek a rákövetkező műben, s ezáltal egy méla, álomszerű világ pillanatait alkotják egy gyönyörű őszi délutánban, melyben minden lehulló levél mozdulatában saját vége remeg. Takács Zsuzsa számára ez a finom és lassú, egyben maradéktalan elválás a legszebb mozdulat:

„Ez volt a legszebb mozdulat, levél
köszönöm. Nem elegyedtél és nem remegtél.
Ez volt a legszebb mozdulat.” (43)

„Hogy arcára vágyik az arc, s a kéz / sűrű hajára” (31) – nyitja fel olykor a lélek vágya a test maszkjait. Az arc bár testünk része, mégis a szellemhez, a lélekhez vezető, utat adó médium. A szem, a mosoly, a mimika mind belsőnk tükröződése a külvilág felé. Akárcsak a kéz mozdulatai.

A Kimozdulások fejezet folytatja Takács Zsuzsa ködös, de fegyelmezett világát: a Holdvilág-arcok, A Merénylő monológja, a Szolgám, a Betolakodók, a Figurák és Egy idegenre versek már címükben is negatív irányba mozdítják a lélek gondolatait.

Érdemes kitérni a Nyelvtan, haladóknak című fejezetre, mely egy rákos beteg  állapotának – testi, lelki szenvedéseinek – stációit követi végig. Ismét előjön a testet elrejtő lélek vágya, mely itt a belső menekülésébe fordul: „Hogy ne ijedjetek meg tőlem / tanácsos talán álarcot öltenem.” (104).

A kötet külön meglepetése, hogy Takács Zsuzsa készülő verseskötetébe is betekintést enged, egy pillantást Indiába, mely Kalkuttai Teréz emlékének ajánlva jelzi a költő új irányait. India a szegénység országa, de a test és lélek egybeolvadásának szimbolikus helye is. Ennyiben illeszkedik A test imádásához, viszont el is távolodik tőle. Az én helyett a többség, a betegek, a koldusok, az árvák, vagyis a szenvedők állnak, akiknek nincs mondanivalójuk, testtel fejezik ki belső világukat: „jegesen koccantak / fogai, ha beszélni kényszerült, most / táncol és énekel. – Mozdulni sem merek.” Ez a versszak zárja a kötetet, szerepel a hátoldalon, és ismétlődik majd Takács Zsuzsa új verseskötetében is. Aki beszél, az nem mozdul ebben a világban – csak figyel.

 

Takács Zsuzsa: A test imádása, India
kiadó: Magvető
kiadás éve: 2010
oldalak száma: 152
kötés: keménytábla, védőborító
bolti ár: 2 490 Ft.

Hozzászólás ehhez:

Takács Zsuzsa: A test imádása, India - könyvkritika

Milyen nap van ma?

  • 1. pillepanna 2010-10-20 18:20:33

    Nem tudom, milyen lehet a könyv, de ezek itt gyönyörű sorok.