Könyv-jelző

Vudu varázslat és norvég minta

Most olvastam a hírt, hogy Kun Árpád könyve, a Boldog észak lehet az egyik esélyese a 2013 legjobb könyve cím elnyerésének. Ezek után engem sokan ...

Egy európai

Durica Katarina Szökés Egyiptomba című regényének borítója lányregényt ígér a populáris fajtából, de úgy tűnik, inkább csak a „komolyabb” témákat akarja vele eladni.

Az Ember meg a Rendszerváltás

Mi a demokrácia? Demokrácia-e messziről illatozó mosószerrel felmosni a lépcsőházat lakógyűlés előtt, meg frissen sült pogácsával megvásárolni a lakók jóindulatát? Érettek-e a demokráciára azok, akik ...

Még tanmesének is rossz

Hát még így sem jártam könyvvel. Kétszer hittem azt, hogy már befejeztem, pedig még most sem. Sokkal többet nem is lehet elmondani róla. A legújabb ...

Egyszer volt … egy urban fantasy

Új divat van kitörőben. De az is lehet, hogy már körülöttünk tombol régóta, de a szele engem csak mostanság csapott meg. Az urban fantasy nem ...

Amiről nem tudtad, hogy érdekel

Számos villamos - könyvkritika

2011-03-22 11:12:02 Kohner Attila

Vannak olyan dolgok az életben, amikről az ember még csak nem is sejti, hogy rendkívül érdekfeszítő. Nem is jutna eszünkbe foglalkozni vele – pláne nem könyvet olvasni róla - egészen addig, amíg ez a dolog egyszer csak szembe nem jön az utcán, fel nem bukkan a szomszédban, vagy épp elénk nem kerül a könyvespolcról. A budapesti számozott villamosok története és élete pont ilyen dolog.

A Számos villamos címre keresztelt kötet egy történelmi utazás, mégpedig a BKV – és megjegyezhetetlen hosszú nevű és változatosságú jogelődjeinek – kötöttpályás tömegközlekedési eszközein. Utazás a múltba, villamoson. Ugye, hogy így máris milyen izgalmasan hangzik! Túlzás pedig nincs benne, hiszen 1887 november végén indult első – akkor még kísérleti – útjára az első budapesti, zöld színű villamosszerelvény, leváltandó a lóval vontatott omnibuszokat. Hamar kiderült, hogy a jövő ezé a közlekedési formáé, így a gyorsan szaporodó járatok megkülönböztetését egyre nehezebbé tette a tárcsás jelzések használata. Nem telt bele sok idő tehát, és 1910-ben megjelentek a számozások a járműveken. Ez pedig elég rég volt ahhoz, hogy mindnyájunknak történelem legyen, de nem olyan rég, hogy a könyv ne lehessen tele fantasztikus fekete-fehér fotóillusztrációkkal.

Itt adnék is egy nagy piros pontot a kiadónak. Csodálatosan kivitelezett a kötet, hagyománytörő, különleges formátum, mely a képek élvezetét is elősegíti, vaskos kötés, cérnafűzés és jó illat… Öröm kézbe venni a 300 oldalas albumot. Külön dicséret azért az apróságért, hogy feltehetően ez az egyetlen könyv a világon, melynek tartalomjegyzékében a fejezet címe van számmal, az oldalszám pedig betűvel. A rövid – de annál érdekesebb – általános bevezetőt leszámítva, az 1-es villamossal indul, és a 120-assal zárul a könyv. De mivel vannak kimaradó számok – hogy miért, ezt is megtudhatjuk a könyvből – ez összesen 90 villamos történetét jelenti: mikor indult első útjára, merre járt, merre módosult az útvonala, mikor és miért szűnt meg. Mindezt olyan érdekességekkel is kiegészítve, mint például utazási feltételek az 1930-as évekből. „Míg tehát a poggyászszállítási feltételek szerint egy-egy utas egy-egy kosárban, vagy tartályban csak legfeljebb 2 db baromfit szállíthat, de egyidejűleg több utas is szállíthat ilyen kosarat, addig postagalamb akárhány lehet egy fenti méretű tartályban, de viszont csak legfeljebb két tartály lehet a pótkocsin.

Az sem kisebb élmény, ahogy az ember össze tudja hasonlítani a mai piros kereszttel áthúzott mobilt és fagyis tölcsért a régmúlt figyelmeztető tábláival: „FELHÍVÁS! A kötőtűk használatából eredő esetleges sérülések feltétlen megelőzése érdekében kérjük, hogy az utazás időtartama alatt a horgolástól és kötéstől tartózkodni szíveskedjék.” De a régi, rendkívül hangulatos fekete-fehér fotókat vizsgálgatva, olyan érdekességekre is rá lehet bukkanni, melyet a szerkesztők nem emelnek ki külön, sőt tán maguk sem gondoltak rá. Az utca emberének korabeli ruhái, testtartása, a cégérek a villamos mögötti boltsoron, a reklámtáblák a villamos oldalán a háború előtt és alatt, valamint a propaganda szövegek a háború után.

Nagyítót tehát az egyik kézbe, Budapest térképet a másikba, könyvet az ölbe, és merüljünk el ebben a történelmi utazásban, egyesével szállva fel a különböző járatokra, és kocsikázzunk végig velük, követve a mai térképen egykori útvonalukat, és összehasonlítva az egykori utcaképeket a maival. Ez a könyv tényleg azon kevés dolgok egyike, amiért hálásak lehetünk a BKV-nak.
 


Legát Tibor - Nagy Zsolt Levente - Zsigmond Gábor (szerk.)
Számos Villamos
kiadó: Jószöveg Műhely
kiadás éve: 2010
kötés: cérnafűzött, keménytáblás
oldalszám: 304
bolti ár: 5 990 ft

 

fotók: www.facebook.com/pages/Számos-villamos

Hozzászólás ehhez:

Kritika | Számos villamos | könyvkritika

Milyen nap van ma?

  • 1. széki dezső 2011-03-27 09:40:33

    Namár most! Hogy kerül 2drb 1956 os kép ehhez a cikkhez?? Ha már propagálni akarja a számos villamost/ ami egy nagyon jó kőzlekedés tőrténeti kőnyv/ elsők kőzőtt vettemmeg, akkor egy jó régi 1800 évekből való képet tett volna mellé!! EGYÉBKÉNT A KÉT KÉP AZ ÉN TULAJDONOM!! HÁT CSAK EZT AKARTAM MONDANI!!! SZ .D.

  • 2. Kohner Attila 2011-03-27 19:48:54

    Kedves Dezső, a két képet egy nyilvános facebook képalbumból töltöttük, és forrásmegjelöléssel együtt másodközöltük. Amennyiben szeretné hogy töröljük, kérem jelezze.

  • 3. Vadkörte 2011-04-21 13:59:22

    A villamos nem az omnibuszt, hanem a lóvasutat váltotta. Az omnibusz nem kötöttpályás jármű, annak az autóbusz a "párja".

  • 4. Kohner János 2011-12-29 16:14:36

    Érdekes, a beltartalom, a kötés, a szerkesztés, az illusztráció és más fontos dolog mellett nekem is mérték adó az új könyv "illata" !