Kikötő Online

Az élet mint olyan, nem olyan

Rakovszky Zsuzsa: A Hold a hetedik házban - könyvkritika

„Sylvia Plath is akkor lett öngyilkos, amikor befagyott nála a vízvezeték! Azt a Ted Hughes-ügyet szerintem simán kiheverte volna… Csak aztán jött ez a vízvezeték-dolog: nem tudtak mosakodni, meg a klotyót sem lehetett lehúzni – két kicsi gyerekkel!” (305) Az utolsó csepp a pohárban vagy sáros pocsolya, sós izzadtság esetleg könnyek, klóros csapvíz, reggeli harmat, éltető nedű vagy pusztító ár. Így csordogálnak az események, de új medret csak ritkán fúrnak ki maguknak. Legtöbben sodródnak az árral, miközben sokszor még a legmerészebbnek hitt próbálkozásaik sem súrolják a kitörés gátját.

Rakovszy Zsuzsa a már Kossuth-díjas író több verseskötet és két regény után (A kígyó árnyéka 2002, A hullócsillag éve 2005) most első novelláskötetével jelentkezett a Magvető Kiadó gondozásában. Kilenc történet, melyek, talán csak egy hosszabb szöveg kivételével, de arányosan osztják meg egymás között a terjedelmet.

A számos szimbolikus kép után (kígyó, csillag), ha csak a korábbi munkacímekre gondolok, A Hold a hetedik házban, szintén ígéretes elmozdulásnak tűnik egy misztikus világ felé. Ha sorban olvassuk az írásokat, már az első, címadó novella után rögtön kiderül, hogy a mélyebb spiritualizmus helyett inkább csak napjaink horoszkóp és magazin világának megváltása felé közeledünk. Az idézett töredék ugyanis a Hair című musicalben csendül fel, így a megteremtett helyzetek vagy látszólagos megoldások is mélységükben csupán eddig merészkednek el. A lírai elbeszélésmód és a hétköznapi világ dolgai ilyen finom lágysággal és költőiesség való megrajzolása, valamint a köteten végighúzódó motívumok azonban jóval túlmutatnak ezeken a látszatokon és életeken.

Klári, Csilla, A. és G, na meg I, csak néhány a felvillanó hétköznapi figurák közül. Adott még a kontextus - Magyarország az 50’-es évektől egészen napjainkig -, a mélabús hangulat, panellakás, az első tévék, semmi különös. Minden olyan közelinek tűnik. Van, akiben már csak nosztalgiából élnek ezek a képek, és van, aki, még mindig ebben létezik, ebben maradt. A két szemléletmód közötti különbség azonban a legtöbb esetben szemmel látható. Ezért célszerűbb észrevenni az idő múlását, körbenézni és halkan megkérdezni: hol is vagyok, hogy is élek? Ha a szereplők nem is, az írások tőlem ezt kérdezik.

Így telnek el évek, emberről emberre múlnak az életek, ahogy a szereplők napjai is, van, hogy novella szerint leplezetlenül már a címmel: Véletlenül. De kimondva vagy éppen kimondatlanul, ez az érzés, a döntésképtelenség és a kínzó határozatlanság még a látszólagos tettek ellenére is érzékletes. Kis férj, kis lakás, kisgyerek, kis élet. „Úgy tűnt, belenyugodott a helyzetébe, nem volt már olyan derűs, mint régen, de különösebben boldogtalannak sem látszott.” (194) Aztán mégis keserves próbálkozások a változásra, de valami miatt a helyzet végül mindig megváltoztathatatlan marad.

Rakovszky prózája érzékeny, csendes, de nem néma és nem parttalan, finoman szőtt apró hurkok kapcsolódnak folyton folyvást egymásba. Ki nem mondott sorsok, kétségbe vonható életek, újra és újra felmerülő próbálkozások, a múlt és a jövő folyamatosan hívogató vibrálásában. A jelen szánakozó hiábavalósága az esetek többségében kétségbevonhatatlan, a pohár ha egyszer mégis megtelik, csak nagyon lassan, és mindig inkább félig üres. A központi figurák pedig a középosztály női, minden életkorból, amiktől függetlenül a problémák soha nem változnak: anyagi gondok, párkapcsolat.

És mint egy szappanopera következő háromszáz része, úgy zajlanak a következő történet nőinek a mindennapjai. A Mája fátyla cím egy gondolat erejéig vissza is tér a novellában, választ adhat, miszerint ez az egész, ahogy egyikük mondja, csak látszat. Látszólag segítik és támogatják egymást a barátnők, a pótszerek pedig hasonlóan csak időszakos megoldást kínálnak. Gyakorlatilag mindenki inkább a saját problémájával van elfoglalva, a saját mondatait ismételgeti, jól ismert szabályszerűségek szerint simogatják egymás lelkét, majd hasonlóképpen taposnak is bele. Különböző utak és próbálkozások, amik soha nem mutatnak túl önmagukon, illetve kétes hobbi voltukon, és végül mind oda érnek vissza, ahonnét indultak. Hogy közben változott-e valami, vagy szinte ugyanúgy folytatódik minden tovább, bekövetkezhet-e az új élet, arra a novelláskötet minden egyes története ugyan egyesével felel, de a legtöbbször mégis ugyanazt mondja:
„…És tényleg azt hittem, hogy most megtaláltam a kulcsot a… hogy most tényleg helyrehozom az életemet.
- És aztán? Mi történt?
- Tulajdonképpen semmi…” (344)


Rakovszky Zsuzsa: A Hold a hetedik házban
Kiadó: Magvető Kiadó
oldalak száma: 346
kiadás éve: 2010
kötés: cérnafűzött, keménytáblás
ISBN: 9789631427424
bolti ár: 2 990 Ft
 

Hozzászólás ehhez:

Rakovszky Zsuzsa: A Hold a hetedik házban - könyvkritika