Könyv-jelző

Rabok legyünk vagy szabadok

Hazafias kalandregény? Misztikus történelmi regény? Mágikus útirajz? Vagy valami ilyesmi. Vagy ezekből egy. Vagy ezek keveréke. Izé. De olyan jófajta.

De kicsoda Szágundelli?

 Én is ilyen gyerek voltam. Fehér bőrömön virító szeplőimmel kilógtam a sorból. Kötélre sem tudtam mászni és egyszer majd bele fúltam az uszoda vizébe. Másságom érthetetlen, de ...

A római kém - könyvkritika

Címkék: könyv könyvkritika

A római kém kiváló marketingje arra volt jó, hogy nagyobbat csalódjon az olvasó. Az első száz oldalon komolyan fontolgattam, hogy feladom, aztán végülis nem esett ...

Mentés másként

Címkék: könyv könyvkritika

Kertész Imre 2011-ben megjelent Mentés másként című regénye a napló mint műfaj keretei között osztja meg velünk reflexióit a világról. A napló irodalmi kategóriaként ...

Némafilmről gyerekeknek

Címkék: könyv könyvkritika

A leleményes Hugo Cabret című könyv valahol a mese, a regény és a képregény között található, és legfontosabb hozománya, hogy megszerettetheti a gyerekekkel a (néma)filmeket.

Ben Mezrich: Véletlenül milliárdos - könyvkritika

2011-10-20 14:25:51 Vaszari Judit

Aki látta a filmet, az mindent tud. Olvasó ember lévén, ritkán hagyja el a számat, hogy kár elolvasni egy könyvet, amelyiknek filmes adaptációja is van. Ez most az az eset. A szöveg nem növeli az élvezeti értéket.

Az író talán a könyvírást is olyan pénzügyi sikersztorinak képzelte el, mint a Facebook. A stílus művi, a nézőpont kapkodó, mintha nem döntötte volna el az író, hogy dokumentumregényt ír, forgatókönyvet avagy szépirodalmat. De még ponyvának is gyenge. Nem állítom, hogy nincsenek kiérlelt mondatok, találni azt is. De aztán az egészet romba dönti, amikor ilyeneket olvasunk: „a készülék elektromos lelkének tiszta energiát árasztó lüktetésében.” Sic!

A történetet nagyjából mindenki ismeri, és sokakat érdekel. Kit ne érdekelne, hogy hogyan lesz valaki egy pillanat alatt minden idők legfiatalabb milliárdosa. Tegyük hozzá, nem csak a pénz számít. Itt, a szemünk előtt valósítja meg valaki a maga igazi amerikai álmát. Tényleg elég egy ötlet, ami komoly elhivatottsággal párosul és kész. A Facebook meghódította a világot, és mára átalakította az internetet. Terjeszkedése sosem látott méreteket ölt, a könyv írásakor heti öt millió új felhasználó csatlakozott az oldalhoz. Az még a jövő titka, hol áll meg ez a szélsebes növekedés. Nem is a reális lehetőségek felső határa érdekes – azért ez mégiscsak a jóléti társadalmak játszótere -, hanem az, hogy az alapötlet sokszori felülírása meddig lehetséges. Ismerek olyan felhasználót, aki a Facebook elindulásának pillanatában valamelyik nagy amerikai egyetem hallgatója volt. Ő már nem, vagy csak alig használja. Merthogy éppen az a bensőségesség – ha lehet ilyet mondani egy virtuális valóság esetében – veszett ki belőle, amit az egy közösséghez tartozás érzete adott. Az, hogy csak harvardos, majd stanfordos… stb e-mail címmel rendelkezők használhatják. Most már bárki a tagja lehet ennek a közösségnek, amely éppen ezért elvesztette az egy nagy közösség alakító erejét. Igaz, hogy adott helyette sok más, kis közösséget, mely életszerű és napi kapcsolatot biztosít, az információ áramlásának elképesztő tempójú áramlását valósítja meg, és ezzel újrafogalmazza többek között a közéleti gondolkodás színtereit is.

Az író megpróbálta közvetíteni a Harvard életének hangulatát. Számomra ez volt a legérdekesebb a könyvben (merthogy a Facebookról mint új szocializációs közegről, a véleményszabadság új színteréről, forradalmakat alakító erejéről, adatvédelmi problémáiról stb. a szöveg nem segít gondolkodni). Hogyan működnek, választanak tagot a „final club”-ok, mekkora területen fekszik a Campus, milyen üzenete van annak, ki hol lakik. Mennyivel bátrabbak az amerikai egyetemisták, mennyire hiányzik belőlük a közép-európai szorongás a sikertelenségtől. Persze más szempontból nézve ott is nagy a nyomás, hogy valakivé lenni kell.

Az író ugyanakkor nem próbálta meg a személyiségeket elemezni. Sem az üzlet és a barátság viszonyát egymáshoz. Létezhet-e egyszerre a kettő, mi motiválhatja vajon Mark Zuckerberg cselekedeteit? Csak és kizárólag a Facebook-ot, a nagybetűs Üzletet szem előtt tartó zseniális üzletemberről van-e szó, vagy inkább egy kissé autisztikus vonásokat mutató éretlen személyiségről? Írhatott volna az író tényleg egy regényt, melyben szabadon játszhatott volna ezekkel a gondolatokkal. De valószínűleg jobban félt egy személyiségi jogi pertől, mintsem ezt megkockáztassa.

A történetnek még nincs vége, előttünk alakul, sőt mi alakítjuk. A Facebook beette magát a hétköznapjainkba, vonatkoztatási ponttá vált. Az ismeretlen ismerős Mark Zuckerberg pórázon tarja a világot?

 

Ben Mezrich: Véletlenül milliárdos
2010 Atheneum
307 oldal
2990 Ft


 

Hozzászólás ehhez:

Könyvkritika | Ben Mezrich: Véletlenül milliárdos

Milyen nap van ma?

A Nemzeti Kulturális alap támogatásával: