Hazafias kalandregény? Misztikus történelmi regény? Mágikus útirajz? Vagy valami ilyesmi. Vagy ezekből egy. Vagy ezek keveréke. Izé. De olyan jófajta.
Én is ilyen gyerek voltam. Fehér bőrömön virító szeplőimmel kilógtam a sorból. Kötélre sem tudtam mászni és egyszer majd bele fúltam az uszoda vizébe. Másságom érthetetlen, de ...
A római kém kiváló marketingje arra volt jó, hogy nagyobbat csalódjon az olvasó. Az első száz oldalon komolyan fontolgattam, hogy feladom, aztán végülis nem esett ...
Kertész Imre 2011-ben megjelent Mentés másként című regénye a napló mint műfaj keretei között osztja meg velünk reflexióit a világról. A napló irodalmi kategóriaként ...
A leleményes Hugo Cabret című könyv valahol a mese, a regény és a képregény között található, és legfontosabb hozománya, hogy megszerettetheti a gyerekekkel a (néma)filmeket.
A Föld lakossága közel 7 milliárd fő. Aztán itt a nyakunkon a globális felmelegedés, meg a lyukas ózon, és akkor még az energiaválságról nem is beszéltünk. Manapság már hétköznapi témákká váltak mindezek. Ezt halljuk a rádióban, ezt vetíti a TV és az újságok címlapján is ezt olvassuk. Magunk is beszélünk róla az ebédet várva egy pohár jófajta vörösbor mellett. Révai Gábor új beszélgetőkönyvében ezek és hasonló témák kerülnek elő a hozzáértők szemszögéből.
| Csányi Vilmos |
Csányi Vilmos etológus az emberi közösségek felől közelíti meg a kérdést, míg Lukács Béla fizikus az exponenciális fejlődést taglalja és az emberiség „botlásáról” beszél.
Csányi Vilmos állítása szerint az ember sokkal békésebb bármelyik állatnál. Képzeljük csak el mi lenne a következménye, ha egy csúcsforgalomban lévő busz nem emberekkel, hanem mondjuk csimpánzokkal lenne teletömve. Kész horror. Ez és ehhez hasonló gondolatok kapcsán optimista a jövővel kapcsolatban, hiszen hétmilliárd ember viszonylag békésen megfér egymással és a nagy létszám nem csak nagy szükségleteket, hanem egyre fejlettebb technikai fegyvertárat is eredményez. A túlélés szempontjából pedig ez könnyen kulcskérdéssé válhat, hiszen ma már például egy – a dinoszauruszok kihalását eredményező – meteor nem jelentené feltétlenül az emberiség kipusztulását; sőt egyetlen ember halálát sem. Biológiai szempontból pedig a legfontosabb dolog a túlélés.
| Lukács Béla |
Lukács Béla fogalmazása szerint az emberiség „megbotlott”; de itt semmi esetre sem arra a bizonyos - pesszimista értelemben vett - botlásra kell gondolni. Egyszerűen csak arról van szó, hogy amikor elkezdünk futni egy dombról lefelé, nem tudunk megállni. Ha ezen a dombon kevés a fa és végtelen a lejtő, vagy valahogy meg tudunk állni, a botlás nem fog fájni feltétlenül. Egyelőre nem látjuk a végét és a megoldások is maximum csak körvonalazódnak, de a múlt problémáinak megoldásai optimistává tehetnek bennünket. Jó száz évvel ezelőtt a londoni újságok címlapjai leginkább azzal foglalkoztak, hogy mindent elönt a lótrágya, és nem lehet meglenni a bűztől a városban; nem láttak megoldást, aztán jöttek az autók. Ma hasonló a helyzet a szmoggal; majd az is megoldódik – és itt tényleg minden csak pénz kérdése.
Ezek természetesen csak halovány szeletei a könyvnek. A beszélgetések kiterjednek a tudósok életútjától a láthatatlan falat tapogató halon keresztül egészen az időutazásig. Csányi Vilmostól például megtudhatjuk, hogy a kutya, vagy a macska jobb barátja-e az embernek, hogy tudnak-e számolni a lovak, hogy mennyi a Föld maximális kapacitása az emberekre vonatkozóan, vagy hogy felnevelhet-e egy farkas valakit. Lukács Béla arról is beszél, hogy a Halotti beszéd volt az első olyan fennmaradt magyar nyelvű írás, melyben van ige, hogy milyen is az a bizonyos négydimenziós téridő, hogy mit látnánk, ha három szemünk lenne, hogy hogyan tudnánk időt utazni; sőt még azt is megtudhatjuk tőle, hogy miért nem érdemes hazudni.
Révai Gábor - Beszélgetések nem csak tudományról Csányi Vilmos etológussal és Lukács Béla fizikussal
Corvina Kiadó, 2008
Értékelés: