Hazafias kalandregény? Misztikus történelmi regény? Mágikus útirajz? Vagy valami ilyesmi. Vagy ezekből egy. Vagy ezek keveréke. Izé. De olyan jófajta.
Én is ilyen gyerek voltam. Fehér bőrömön virító szeplőimmel kilógtam a sorból. Kötélre sem tudtam mászni és egyszer majd bele fúltam az uszoda vizébe. Másságom érthetetlen, de ...
A római kém kiváló marketingje arra volt jó, hogy nagyobbat csalódjon az olvasó. Az első száz oldalon komolyan fontolgattam, hogy feladom, aztán végülis nem esett ...
Kertész Imre 2011-ben megjelent Mentés másként című regénye a napló mint műfaj keretei között osztja meg velünk reflexióit a világról. A napló irodalmi kategóriaként ...
A leleményes Hugo Cabret című könyv valahol a mese, a regény és a képregény között található, és legfontosabb hozománya, hogy megszerettetheti a gyerekekkel a (néma)filmeket.
Miért volt olyan gyenge a Karib-tenger kalózai 4? Hova tűnt a humor, a báj, a kaland a történetből? Miért volt Jack Sparrow a korábbiakhoz képest olyan halvány? Ezekre a kérdésekre a könyvesboltban rejtőzik a válasz: elég elolvasnunk a film alapjául szolgáló Tim Powers könyvet, hogy megtudjuk, hol van a kutya elásva. Ha ez sikerül (és ez nem kevés erőfeszítést igényel), már csak egy kérdőjel marad: hogy gondolhatta bárki is komolyan, hogy ezt a rettenetet filmre kell vinni?
Az 1987-ben íródott, nálunk csak idén megjelent kalandregény főszereplője John Chandagnac, aki útra kel a karibi térségbe, hogy megbosszulja apja halálát. Útközben azonban kalózok fogságába esik. Hogy életben hagyják, John beáll közéjük, és immár Jack Shandy-ként (Sanda Jack a fordításban) folytatja a mágiával, vudu varázslatokkal és egyéb finomságokkal kikövezett utat. Mindeközben a csinos Beth Hurwoodot is meg kell mentenie, és meg kell akadályoznia a rettegett Feketeszakállat, hogy elérje az Örök Ifjúság Forrását.
Powers szándéka vitán felül dicséretes: a régimódi kalózregényeket szeretné ötvözni horror és fantasy elemekkel, no meg némi romantikával. Sajnos azonban a végeredmény nem változatos, vagy sokrétű, hanem zavaros és dögunalmas. Ami viszont még ennél is rosszabb, hogy a túlburjánzó, oldalakon átívelő leírásokba, kilométerhosszú körmondatokba és szakszavak óceánjába elmerülő stílus miatt majdhogynem olvashatatlan a könyv. A Tamás Gábor által jegyzett fordítás magyartalan és nemritkán tökéletesen értelmetlen mondataival csak tetőzi a bajt Olyan az egész, mint a Karib-tenger kalózai harmadik része: követhetetlen, hogy ki kit ver át, ki hol van éppen és mit csinál. Ez pedig – egy alapvetően a fiatalságnak íródott alkotás esetében – egyszerűen megbocsájthatatlan. Powers kedvenc kifejezése egyébként a „szívdobbanásnyi ideig”, ami nagyjából ezerszer szerepel a négyszáz oldalon – komoly türelemjáték, hogy ilyenkor ne vágjuk a sarokban az amúgy meseszép borítóval megáldott művet.
Az Ismeretlen vizeken tényleg csak a korabeli hajózási technikák, esetleg az egzotikus botanikáért rajongók számára lehet érdekes, mert ezek szinte enciklopédista alaposságú dokumentálásán kívül nem sok pozitívumot lehet felsorolni. A figurák – még a főhős is – érdektelenek és papírízűek, a párbeszédek mesterkéltek, és az egymástól jó messze – úgy 100 oldalnyira – helyezett fordulatok közt a világon semmi nem történik. Márpedig egy ifjúsági kalandregény legfontosabb tulajdonságai az izgalom, a humor és a tempó – pont azok, amikből egy deka nincs Powers könyvében.
Tim Powers: Ismeretlen vizeken
Eredeti cím: On Stranger Tides
Kiadó: Metropolis Media Group
Kiadás éve: 2011
Fordító: Tamás Gábor
Kötés: puhatáblás
Oldalszám: 398
Bolti ár: 2990 Ft