Könyv-jelző

Rabok legyünk vagy szabadok

Hazafias kalandregény? Misztikus történelmi regény? Mágikus útirajz? Vagy valami ilyesmi. Vagy ezekből egy. Vagy ezek keveréke. Izé. De olyan jófajta.

De kicsoda Szágundelli?

 Én is ilyen gyerek voltam. Fehér bőrömön virító szeplőimmel kilógtam a sorból. Kötélre sem tudtam mászni és egyszer majd bele fúltam az uszoda vizébe. Másságom érthetetlen, de ...

A római kém - könyvkritika

Címkék: könyv könyvkritika

A római kém kiváló marketingje arra volt jó, hogy nagyobbat csalódjon az olvasó. Az első száz oldalon komolyan fontolgattam, hogy feladom, aztán végülis nem esett ...

Mentés másként

Címkék: könyv könyvkritika

Kertész Imre 2011-ben megjelent Mentés másként című regénye a napló mint műfaj keretei között osztja meg velünk reflexióit a világról. A napló irodalmi kategóriaként ...

Némafilmről gyerekeknek

Címkék: könyv könyvkritika

A leleményes Hugo Cabret című könyv valahol a mese, a regény és a képregény között található, és legfontosabb hozománya, hogy megszerettetheti a gyerekekkel a (néma)filmeket.

Katonadolog

Garaczi László: Arc és hátraarc (egy lemur vallomásai)

2010-07-16 15:30:00 Nagy Éva Anna

Garaczi László 1985-ben mutatkozott be első novelláskötetével, melyet az elmúlt 25 évben további novellák, regények, versek, drámák és fordítások követtek. Legújabb regénye két korábbihoz nyúlik vissza, a Mintha élnél és Pompásan buszozunk! művek lemur-vallomásai után Arc és hátraarc címmel folytatódik az elbeszélő emlékeket felidéző utazása a múltba, amikor a katonaság sajátos közegében kell szembesülnie a felnőtté válás problémáival.

A lemur-sorozat eddigi darabjai után a forma és a stílus már ismerős lehet. A kisgyerekkor, majd az iskoláskor emlékei közt barangolva az elbeszélő egyes szám első személyben történeteket mesél el, a jelen és a múlt között ugrál, látszólag rendezetlenül. A központozást elhagyva egymást érő bekezdéseken át vezeti az olvasót, önmaga szolgál kapaszkodóként az emlékképek alakította nehezen átlátható térben, figyelmet követel, melyet sajátos humorával és őszinte kíváncsiságából eredő nyíltságával hálál meg. A mostani regényben a katonaélet sok szempontból emberpróbáló világát ragadja meg olyan hitelesen és pontosan, hogy a már nem hadviselt fiatalság is könnyen képet kaphat arról.

Arc és hátraarc – sokak számára ismerősek ezek a vezényszavak, melyek az elmúlt időszak megannyi generációjában idéznek föl (keser)édes emlékeket. Sorakozók, tisztelgések, szivatások és krumplipucolás, megmaradt vagy elfelejtett barátok. Garaczi László katonaévei ugyanannyira vannak jelen a regényben, mint ismerőseinek történetei vagy a fikció. A felidézett emlékképek könnyed, tárgyilagos hangvétele mögött egészen megdöbbentő kegyetlenség húzódik. Katonadolog, elmúlik hamar – nyugtatják a kisgyereket a felnőttek, a katona erős, bátor, pajkos mosollyal illik mesélnie a történeteket, melyek néha csak messziről tűnnek idillikusnak. Az elbeszélő törékeny alkatú, útját kereső fiatal, akinek olyan ismeretlen világgal kell megküzdenie a felnőtté váláshoz, melyhez eddigi analizáló-filozófiai szemlélete kevésnek bizonyul. Kegyetlenség, értelmetlen büntetések, kiszolgáltatottság és egymástól különböző fiatal férfiak társasága, akiket egyedül a közös sors köt össze. Túlélési módszereinek egyike az idegen szavak gyűjtése, melyek által talán definiálhatóvá válik a világ. Jelen esetben szakzsargon és katonaszleng a zárt világ sajátos tartozékai.

A regény három részre tagolódik, melyek közel egy év történéseit mesélik el. Az előzményeket és a hirtelen jött szabadságot követi a sorkatonaság, majd a látszólag közömbös hangvételű elbeszélő egyre inkább menekülni vágyik a számára idegen közegből, és a leszerelés után újra a pesti hétköznapokban találja magát, a megszokott természetességben. Míg a két keretező részben közvetlenül mesél az elbeszélő, a középső rész eltávolodik ettől, harmadik személyben, kívülállóként szövi tovább a történetet. A kezdeti beszoktatás után megszokottá válik a katonavilág, a régi, az otthoni közeg lesz a messzi, az idegen, mégis abba vágyik vissza.
A fiatal elbeszélő számára az egyik legfontosabb kérdés már besorozása előtt is a női testtel való egyesülés. A szüzesség elvesztése végig megoldásra váró problémaként jelentkezik, a katonaságban is helyet kap, majd leszerelés után töretlen hangsúllyal újra jelentkezik. Kamilla személye jelenti mindazt, ami nő, mindazt, ami a normális élethez szükségeltetik egy fiatal fiú számára. Leszerelés után az elbeszélő vágya teljesül, a katonaév előtt szinte misztikumként övezett szüzesség elvesztése felnőttesen egyszerűnek tűnik utána már.

„Leszereltek, elvesztettem a szüzességem, és még csak fél négy.” – olvassuk az utolsó oldalak egyikén. Tömör, tárgyilagos, mégis benne van minden, amivel jellemezni lehetne a regényt. Katonaköntösbe bújtatva nemcsak emlékeket kapunk, hanem bepillanthatunk egy különös, zárt világba is. Barátságok és emlékképek - melyek átélve természetesnek tűnnek, de kívülről szemlélve elvesztik mindazt, amitől odabenn jelentettek valamit - széthullanak, élhetetlenné válnak, puszta emlékek maradnak csupán.
 

Garaczi László: Arc és hátraarc
kiadó: Magvető
kiadás éve: 2010
oldalszám: 174
kötés: keménytábla, védőborító
bolti ár: 2 490 ft

 

Hozzászólás ehhez:

Garaczi László: Arc és hátraarc - könyvkritika

Milyen nap van ma?

  • 1. A honlap egyik olvasója 2010-07-22 18:04:36

    Kedves Éva Anna!rnNagyon tetszett a könyvismertető. Hatására vettem kezembe a bemutatott könyvet. Le sem tudom tenni, nagyon sok emléket felidéz.rnKöszönöm és várom a további könyvajánlásokat.rn

  • 2. szurikáta 2010-07-27 12:47:06

    Engem az lepett meg, hogy 2010.július hónapban már ott volt a könyvtárban!- (ANK) - ígérem, igyekszem minél előbb visszavinni! Bár (jó) magam 1968-1970 között voltam "katona" - ( és 2 teljes évig)- G.Laci meg kissé előbb (?) - "igazolhatom," hogy a legtöbb dolog ehhez hasomló volt ! - én is javaslom az elolvasását !

A Nemzeti Kulturális alap támogatásával: