Hazafias kalandregény? Misztikus történelmi regény? Mágikus útirajz? Vagy valami ilyesmi. Vagy ezekből egy. Vagy ezek keveréke. Izé. De olyan jófajta.
Én is ilyen gyerek voltam. Fehér bőrömön virító szeplőimmel kilógtam a sorból. Kötélre sem tudtam mászni és egyszer majd bele fúltam az uszoda vizébe. Másságom érthetetlen, de ...
A római kém kiváló marketingje arra volt jó, hogy nagyobbat csalódjon az olvasó. Az első száz oldalon komolyan fontolgattam, hogy feladom, aztán végülis nem esett ...
Kertész Imre 2011-ben megjelent Mentés másként című regénye a napló mint műfaj keretei között osztja meg velünk reflexióit a világról. A napló irodalmi kategóriaként ...
A leleményes Hugo Cabret című könyv valahol a mese, a regény és a képregény között található, és legfontosabb hozománya, hogy megszerettetheti a gyerekekkel a (néma)filmeket.
Garaczi László 1985-ben mutatkozott be első novelláskötetével, melyet az elmúlt 25 évben további novellák, regények, versek, drámák és fordítások követtek. Legújabb regénye két korábbihoz nyúlik vissza, a Mintha élnél és Pompásan buszozunk! művek lemur-vallomásai után Arc és hátraarc címmel folytatódik az elbeszélő emlékeket felidéző utazása a múltba, amikor a katonaság sajátos közegében kell szembesülnie a felnőtté válás problémáival.
A lemur-sorozat eddigi darabjai után a forma és a stílus már ismerős lehet. A kisgyerekkor, majd az iskoláskor emlékei közt barangolva az elbeszélő egyes szám első személyben történeteket mesél el, a jelen és a múlt között ugrál, látszólag rendezetlenül. A központozást elhagyva egymást érő bekezdéseken át vezeti az olvasót, önmaga szolgál kapaszkodóként az emlékképek alakította nehezen átlátható térben, figyelmet követel, melyet sajátos humorával és őszinte kíváncsiságából eredő nyíltságával hálál meg. A mostani regényben a katonaélet sok szempontból emberpróbáló világát ragadja meg olyan hitelesen és pontosan, hogy a már nem hadviselt fiatalság is könnyen képet kaphat arról.
Arc és hátraarc – sokak számára ismerősek ezek a vezényszavak, melyek az elmúlt időszak megannyi generációjában idéznek föl (keser)édes emlékeket. Sorakozók, tisztelgések, szivatások és krumplipucolás, megmaradt vagy elfelejtett barátok. Garaczi László katonaévei ugyanannyira vannak jelen a regényben, mint ismerőseinek történetei vagy a fikció. A felidézett emlékképek könnyed, tárgyilagos hangvétele mögött egészen megdöbbentő kegyetlenség húzódik. Katonadolog, elmúlik hamar – nyugtatják a kisgyereket a felnőttek, a katona erős, bátor, pajkos mosollyal illik mesélnie a történeteket, melyek néha csak messziről tűnnek idillikusnak. Az elbeszélő törékeny alkatú, útját kereső fiatal, akinek olyan ismeretlen világgal kell megküzdenie a felnőtté váláshoz, melyhez eddigi analizáló-filozófiai szemlélete kevésnek bizonyul. Kegyetlenség, értelmetlen büntetések, kiszolgáltatottság és egymástól különböző fiatal férfiak társasága, akiket egyedül a közös sors köt össze. Túlélési módszereinek egyike az idegen szavak gyűjtése, melyek által talán definiálhatóvá válik a világ. Jelen esetben szakzsargon és katonaszleng a zárt világ sajátos tartozékai.
A regény három részre tagolódik, melyek közel egy év történéseit mesélik el. Az előzményeket és a hirtelen jött szabadságot követi a sorkatonaság, majd a látszólag közömbös hangvételű elbeszélő egyre inkább menekülni vágyik a számára idegen közegből, és a leszerelés után újra a pesti hétköznapokban találja magát, a megszokott természetességben. Míg a két keretező részben közvetlenül mesél az elbeszélő, a középső rész eltávolodik ettől, harmadik személyben, kívülállóként szövi tovább a történetet. A kezdeti beszoktatás után megszokottá válik a katonavilág, a régi, az otthoni közeg lesz a messzi, az idegen, mégis abba vágyik vissza.
A fiatal elbeszélő számára az egyik legfontosabb kérdés már besorozása előtt is a női testtel való egyesülés. A szüzesség elvesztése végig megoldásra váró problémaként jelentkezik, a katonaságban is helyet kap, majd leszerelés után töretlen hangsúllyal újra jelentkezik. Kamilla személye jelenti mindazt, ami nő, mindazt, ami a normális élethez szükségeltetik egy fiatal fiú számára. Leszerelés után az elbeszélő vágya teljesül, a katonaév előtt szinte misztikumként övezett szüzesség elvesztése felnőttesen egyszerűnek tűnik utána már.
„Leszereltek, elvesztettem a szüzességem, és még csak fél négy.” – olvassuk az utolsó oldalak egyikén. Tömör, tárgyilagos, mégis benne van minden, amivel jellemezni lehetne a regényt. Katonaköntösbe bújtatva nemcsak emlékeket kapunk, hanem bepillanthatunk egy különös, zárt világba is. Barátságok és emlékképek - melyek átélve természetesnek tűnnek, de kívülről szemlélve elvesztik mindazt, amitől odabenn jelentettek valamit - széthullanak, élhetetlenné válnak, puszta emlékek maradnak csupán.
Garaczi László: Arc és hátraarc
kiadó: Magvető
kiadás éve: 2010
oldalszám: 174
kötés: keménytábla, védőborító
bolti ár: 2 490 ft
Kedves Éva Anna!rnNagyon tetszett a könyvismertető. Hatására vettem kezembe a bemutatott könyvet. Le sem tudom tenni, nagyon sok emléket felidéz.rnKöszönöm és várom a további könyvajánlásokat.rn
Engem az lepett meg, hogy 2010.július hónapban már ott volt a könyvtárban!- (ANK) - ígérem, igyekszem minél előbb visszavinni! Bár (jó) magam 1968-1970 között voltam "katona" - ( és 2 teljes évig)- G.Laci meg kissé előbb (?) - "igazolhatom," hogy a legtöbb dolog ehhez hasomló volt ! - én is javaslom az elolvasását !