Könyv-jelző

Rabok legyünk vagy szabadok

Hazafias kalandregény? Misztikus történelmi regény? Mágikus útirajz? Vagy valami ilyesmi. Vagy ezekből egy. Vagy ezek keveréke. Izé. De olyan jófajta.

De kicsoda Szágundelli?

 Én is ilyen gyerek voltam. Fehér bőrömön virító szeplőimmel kilógtam a sorból. Kötélre sem tudtam mászni és egyszer majd bele fúltam az uszoda vizébe. Másságom érthetetlen, de ...

A római kém - könyvkritika

Címkék: könyv könyvkritika

A római kém kiváló marketingje arra volt jó, hogy nagyobbat csalódjon az olvasó. Az első száz oldalon komolyan fontolgattam, hogy feladom, aztán végülis nem esett ...

Mentés másként

Címkék: könyv könyvkritika

Kertész Imre 2011-ben megjelent Mentés másként című regénye a napló mint műfaj keretei között osztja meg velünk reflexióit a világról. A napló irodalmi kategóriaként ...

Némafilmről gyerekeknek

Címkék: könyv könyvkritika

A leleményes Hugo Cabret című könyv valahol a mese, a regény és a képregény között található, és legfontosabb hozománya, hogy megszerettetheti a gyerekekkel a (néma)filmeket.

Kép. Vers. Képvers…

L. Simon László: Japán hajtás

2009-02-21 20:20:31 Bolla Ágnes

L. Simon László különleges technikával készült új kötete nem hétköznapi módon ötvözi a poétikát és a fotográfiát. A japán hajtás nevű technika révén minden vershez belekukkanthatunk egy képbe – de tényleg csak kukkanthatunk, hiszen két, visszahajtott lap között leshetjük csak meg a fényképeket, egészként egyik sem tárul elénk. Ugyanígy nem tárulhat elénk az Élet sem, mutatja meg versein keresztül a költő.

„Félbe, majd négyrét hajt minket az idő” – kezdődik a kötet, s vele egy egyre erősödő ború öleli át az olvasót. Már az ajánlás is, ami szüleinek és nagyszüleinek szól, ráhangol erre a szorongásra. A kötet első részében családi pillanatok villannak fel, vegyül bennük a gyermekkori álmok, érzések, tökéletes percek idillje a mai, felnőtt L. Simon László nosztalgikus szomorúságával. Elveszett értékekkel, falusi nyarakkal, szőlőheggyel és présházzal idézi mindazt, amiből mostanra csak „málló vakolat” és „pecsétes tégla” maradt. A költő, aki mára már maga is édesapa, mintha e kötetében ezt egy percre maga mögé utasítaná, s visszabújna édesanyja ölelésébe, nagyszüleinél töltött vakációiba… az elmúlás fájdalma minden egyes sor és mosoly mögött ott húzódik, de mintha ez az emlékezés mégis szükséges lenne, s mégis megérné annak ellenére, hogy a hiány pótolhatatlan. Ezek az emberek még a mára ritkán felbukkanó, tradicionális értékek képviselői, s ők az igazán meghatározó alakjai annak, akivé a költő lett. Értéket találunk a kis falvakban, a régi mentalitásban, az öregek bölcsességében. Hatalmas hiányukat a mai családok szétszakadó tendenciájában is felfedezhetjük. Az élet nélkülük való továbbélése még a költőnek is kérdéses: egzisztenciális megingása köszön vissza a sorok mögött: „de egy pillanatra megállok… kis ablakon régi ismerős néz rám vissza, s egyszerre kérdezzük meg: én ki vagyok?” Azonban ezzel egy időben pontosan a család, az összetartás, a hit az, ahol elbizonytalanodása ellenére erőt kap, új reményre talál. Az emlékei, a múlt közösség- és jellemformáló ereje felülemelik a kétségbeesésén. A család témája mellett a szerelem is felbukkan, az érzés minden gyönyörével és keserűségével. A lehető legtalálóbban mondja a 21. század érzelmeiről, életviteléről, hogy „Ebben a titkos üzenetektől széttört világban, egymásba vagyunk végképp gabalyodva, miként a róka fogta csuka, meg a róka”.

L. Simon László
L. Simon László

A kötet második nagy egysége a Zsoltáros improvizációk. Egyértelmű kereszténységre való utalás már a cím is, sok helyen nyelvezete ugyanígy. Ám ezzel egy időben jelenkori képeket, korunk emberének egzisztenciális válságát csepegteti „imáiba”. E kettősség rájátszik az első egységre: a családi idill elvesztésének fájdalmára, s az abból kiemelő hit és hagyomány rendíthetetlenségére. Érdekessége még e zsoltároknak, hogy modernségük egész a virtuális világig elnyúlik; mert amikor elsötétül minden, s „nem szűrődik be égi vagy földi fény”, „láthatóvá válunk a kifeszített időben, a felvillanó monitor valamelyik oldalán…”
Ugyanezzel a képpel találkozhatunk a kötet legutolsó egységét képező 10 négysorosban is. Ezek a legerőteljesebb vázlatai világunknak, ahol nyersen az arcunkba csap: „Elszórt fémdarabok közt bolyong az Isten, emlékezz ember: porból vagy és porrá leszel!”

Az írott képek erejét csak megerősítik az elbúvó fotók, amik szintén L. Simon László munkái. Értelmezési támpontot is nyújtanak, de ki is ragadnak a hagyományos értelemben vett értelmezésből. Nem „olvashatjuk végig” e könyvet, mint egy hagyományos kötetet. Kész mutatvány óvatosan bánni a lapokkal, vigyázni azok épségére és emellett mégis eljutni, igazán eljutni a képekhez. Nehezíti a feladatot, hogy a félbe hajtott lapok belsejében mindkét lapot elfoglalja a fotó, így a hajtásnál optikailag megtörik a kép egysége. A versek utáni kitekintés viszont az én olvasásomra nagyon jó hatással volt: olyan úton indított el, amin a mai folytonos sietségben általában el sem indulok. Időt ad (szó szerint is) a szavak mögé nézésre, a beleérzésre, az elgondolkodásra. Ez a kis megálló pedig mindenkinek jól jön időnként.

L. Simon László: Japán hajtás
Kiadja: Kortárs Kiadó, 2008

Hozzászólás ehhez:

Japán hajtás - könyvajánló, kritika

Milyen nap van ma?

  • 1. Réka 2009-03-04 21:59:25

    Kedves cikk író!rnElolvastam L.Simon László könyvéről írt "kritikáját", és felkeltette érdeklődésemet mind a könyv,mind az Ön cikkei iránt.rnTovábbi sok sikertrnÜdv:Réka

A Nemzeti Kulturális alap támogatásával: