Kikötő Online

Kép. Vers. Képvers…

L. Simon László: Japán hajtás

L. Simon László különleges technikával készült új kötete nem hétköznapi módon ötvözi a poétikát és a fotográfiát. A japán hajtás nevű technika révén minden vershez belekukkanthatunk egy képbe – de tényleg csak kukkanthatunk, hiszen két, visszahajtott lap között leshetjük csak meg a fényképeket, egészként egyik sem tárul elénk. Ugyanígy nem tárulhat elénk az Élet sem, mutatja meg versein keresztül a költő.

„Félbe, majd négyrét hajt minket az idő” – kezdődik a kötet, s vele egy egyre erősödő ború öleli át az olvasót. Már az ajánlás is, ami szüleinek és nagyszüleinek szól, ráhangol erre a szorongásra. A kötet első részében családi pillanatok villannak fel, vegyül bennük a gyermekkori álmok, érzések, tökéletes percek idillje a mai, felnőtt L. Simon László nosztalgikus szomorúságával. Elveszett értékekkel, falusi nyarakkal, szőlőheggyel és présházzal idézi mindazt, amiből mostanra csak „málló vakolat” és „pecsétes tégla” maradt. A költő, aki mára már maga is édesapa, mintha e kötetében ezt egy percre maga mögé utasítaná, s visszabújna édesanyja ölelésébe, nagyszüleinél töltött vakációiba… az elmúlás fájdalma minden egyes sor és mosoly mögött ott húzódik, de mintha ez az emlékezés mégis szükséges lenne, s mégis megérné annak ellenére, hogy a hiány pótolhatatlan. Ezek az emberek még a mára ritkán felbukkanó, tradicionális értékek képviselői, s ők az igazán meghatározó alakjai annak, akivé a költő lett. Értéket találunk a kis falvakban, a régi mentalitásban, az öregek bölcsességében. Hatalmas hiányukat a mai családok szétszakadó tendenciájában is felfedezhetjük. Az élet nélkülük való továbbélése még a költőnek is kérdéses: egzisztenciális megingása köszön vissza a sorok mögött: „de egy pillanatra megállok… kis ablakon régi ismerős néz rám vissza, s egyszerre kérdezzük meg: én ki vagyok?” Azonban ezzel egy időben pontosan a család, az összetartás, a hit az, ahol elbizonytalanodása ellenére erőt kap, új reményre talál. Az emlékei, a múlt közösség- és jellemformáló ereje felülemelik a kétségbeesésén. A család témája mellett a szerelem is felbukkan, az érzés minden gyönyörével és keserűségével. A lehető legtalálóbban mondja a 21. század érzelmeiről, életviteléről, hogy „Ebben a titkos üzenetektől széttört világban, egymásba vagyunk végképp gabalyodva, miként a róka fogta csuka, meg a róka”.

L. Simon László

A kötet második nagy egysége a Zsoltáros improvizációk. Egyértelmű kereszténységre való utalás már a cím is, sok helyen nyelvezete ugyanígy. Ám ezzel egy időben jelenkori képeket, korunk emberének egzisztenciális válságát csepegteti „imáiba”. E kettősség rájátszik az első egységre: a családi idill elvesztésének fájdalmára, s az abból kiemelő hit és hagyomány rendíthetetlenségére. Érdekessége még e zsoltároknak, hogy modernségük egész a virtuális világig elnyúlik; mert amikor elsötétül minden, s „nem szűrődik be égi vagy földi fény”, „láthatóvá válunk a kifeszített időben, a felvillanó monitor valamelyik oldalán…”
Ugyanezzel a képpel találkozhatunk a kötet legutolsó egységét képező 10 négysorosban is. Ezek a legerőteljesebb vázlatai világunknak, ahol nyersen az arcunkba csap: „Elszórt fémdarabok közt bolyong az Isten, emlékezz ember: porból vagy és porrá leszel!”

Az írott képek erejét csak megerősítik az elbúvó fotók, amik szintén L. Simon László munkái. Értelmezési támpontot is nyújtanak, de ki is ragadnak a hagyományos értelemben vett értelmezésből. Nem „olvashatjuk végig” e könyvet, mint egy hagyományos kötetet. Kész mutatvány óvatosan bánni a lapokkal, vigyázni azok épségére és emellett mégis eljutni, igazán eljutni a képekhez. Nehezíti a feladatot, hogy a félbe hajtott lapok belsejében mindkét lapot elfoglalja a fotó, így a hajtásnál optikailag megtörik a kép egysége. A versek utáni kitekintés viszont az én olvasásomra nagyon jó hatással volt: olyan úton indított el, amin a mai folytonos sietségben általában el sem indulok. Időt ad (szó szerint is) a szavak mögé nézésre, a beleérzésre, az elgondolkodásra. Ez a kis megálló pedig mindenkinek jól jön időnként.

L. Simon László: Japán hajtás
Kiadja: Kortárs Kiadó, 2008

Hozzászólás ehhez:

Japán hajtás - könyvajánló, kritika

• 1. Réka 2009-03-04 21:59:25

  Kedves cikk író!rnElolvastam L.Simon László könyvéről írt "kritikáját", és felkeltette érdeklődésemet mind a könyv,mind az Ön cikkei iránt.rnTovábbi sok sikertrnÜdv:Réka