Könyv-jelző

Vudu varázslat és norvég minta

Most olvastam a hírt, hogy Kun Árpád könyve, a Boldog észak lehet az egyik esélyese a 2013 legjobb könyve cím elnyerésének. Ezek után engem sokan ...

Egy európai

Durica Katarina Szökés Egyiptomba című regényének borítója lányregényt ígér a populáris fajtából, de úgy tűnik, inkább csak a „komolyabb” témákat akarja vele eladni.

Az Ember meg a Rendszerváltás

Mi a demokrácia? Demokrácia-e messziről illatozó mosószerrel felmosni a lépcsőházat lakógyűlés előtt, meg frissen sült pogácsával megvásárolni a lakók jóindulatát? Érettek-e a demokráciára azok, akik ...

Még tanmesének is rossz

Hát még így sem jártam könyvvel. Kétszer hittem azt, hogy már befejeztem, pedig még most sem. Sokkal többet nem is lehet elmondani róla. A legújabb ...

Egyszer volt … egy urban fantasy

Új divat van kitörőben. De az is lehet, hogy már körülöttünk tombol régóta, de a szele engem csak mostanság csapott meg. Az urban fantasy nem ...

Misztikus és profán közösségrajz

2012-03-02 08:37:44 Berta János
Címkék: könyv könyvkritika

„Urban titokban már kiskorában arra készült, hogy elhagyja Jasna Horkát. Hogy nem hajlandó itt leélni az életét, és zsír- meg szalonnaszagú szénnel fűtött nyári konyhák egyikében megöregedni, és ócska, befőttes gumikkal egyben tartott rádiókon csavargatni sötét és unalmas téli délutánokon a potmétert, hátha bejön a hegyek között valami adó, és hátha sikerül elütni valamivel a napot.”

A nova (vagy noah) névvel illetett szőlőfajta bőven termő, de silány minőségű növény, amelyből ócska, sokak szerint káros bor készíthető - bőségesen. Nem tűnik véletlennek, hogy a felvidéki Kálmán Gábor első regényének ezt a címet adta, hiszen a képzeletbeli (cseh)szlovák falu határában tömegével termett az ócska bor, amelynek a falu embereire, társadalmára kifejtett hatása átitatja a könyv lapjait.

A vékony, pár nap alatt elolvasható könyv nem is igazán regény, hanem szorosan összekapcsolódó novellák füzére. A 11 rövidebb írás helyszíne és szereplői megegyeznek, a történések, cselekmények is, már amennyiben beszélhetünk eseményekről egy olyan faluban, ahol a II. világháborút követően szinte megállt az élet. A novellák ugyanazokat az eseményeket és legendákat járják körbe különböző szereplők nézőpontját követve. Így gyakorlatilag a falu életének csupán néhány eseményét ismerheti meg az olvasó, azonban ezeknek az eseményeknek, köszönhetően az eltérő nézőpontoknak, felvillan a különböző, társadalmon belüli értelmezésük. Ennek az elbeszélői technikának az eredménye tulajdonképpen, hogy nem beszélhetünk novelláskötetről, de regényről sem.

A sosemvolt falu (Jasna Horka) egyrészt talán általános típusként is értelmezhető az olvasás során, mert olyan, számunkra is ismerős megoldásokkal, véleményekkel és hozzáállással találkozhatunk, amelyekből elgondolhatjuk, hogy milyen is lehetett a 20. század második felében egy apró, közép-európai falu élete. Ugyanakkor különleges is (a szónak az átlagostól eltérő értelmében), mert a lakosok babonái, félelmei és véleményei egy bolondos, furcsa és öntörvényű közösség képét rajzolják meg. A fülszöveg szerint a novellák a falu történetét adják ki, azonban olyan történettel találkozunk, amelyben az idő szinte a mozdulatlanságig lelassult, és a közösség (társadalom?) mindennapjait bizonyos emberek eltűnése, halála vagy összeveszése sem zavarja meg.

Ugyanakkor azért is érezhetjük, hogy elvarázsolt és valós létezés között lebeg a falu, mert a cselekmény alapmotívumai nem másítják meg az ismert társadalmi, történeti eseményeket (téeszesítés, a II. világháború, rendszerváltás), de mégsem olvashatjuk fikcionalizált társadalomtörténetként a kisregényt, hiszen ezek az események inkább a hátteret adják a falu közössége életének, ahol oly sok hétköznapi furcsaság történik. A szerző kulturális gyökerei egyértelműen meghatározzák a szöveget, felismerhetőek a tipikus csehszlovák hétköznapok, illetve azok tipikus ábrázolása (legyen szó abszurd humorról, babonákról vagy szomorkás, keserédes emberi viszonyokról), ily módon Kálmán Gábor első regényét (bizonyos mértékig) a hrabali hagyomány folytatásának is tekinthetjük.

Jómagam arra számítottam, hogy mélabús szocialista hétköznapokkal találkozom a szöveg olvasása közben, de némiképp csalódnom kellett. Tény, hogy a szövegben markánsan nem megjelenő időhatárok a szocialista korszakot jelölik ki, de egy-egy kifejezés, aspektus vagy jellegzetesség leírásán túl nem egy társadalmi, történeti attitűd uralja a szöveget (már csak a lineáris időfelfogás elvetése végett sem). Egy képzeletbeli, olykor kísérteties, olykor földhöz ragadt falu néha babonás, szinte mindig alkoholgőzben úszó, a “helyi” kollektív emlékezet momentumai által meghatározott narratívája - legyen szó a falu malmában kísértő cigánylányról, a folyton elvágyódó és végül el is költöző munkásról, a közösség törvényeire fittyet hányó, pálinkán élő erdészről, vagy az erkölcscsősz tanárnőről, akit végül egy volt diákja tesz magáévá a romos iskolaépületben.

„De a Nova aranyat ér, mondogatták mások, csak lenyomod a földbe a dugványokat, és négy év múlva borod van belőle. Burjánzik, mint a gaz. Ha magára hagyod, az első fára felkúszik, ott érnek be a fürtök a faágakon, szüretelhetsz szőlőt az almafáról is. A Nova elpusztíthatatlan, mondják, szembemegy Luciferrel is, ha kell. A Nova maga az élet.”

Az idézetek a könyvből származnak.

Kálmán Gábor
Nova
Kalligram Kiadó, 2011
134 oldal
2100 Ft.

Hozzászólás ehhez:

Misztikus és profán közösségrajz

Milyen nap van ma?