Hazafias kalandregény? Misztikus történelmi regény? Mágikus útirajz? Vagy valami ilyesmi. Vagy ezekből egy. Vagy ezek keveréke. Izé. De olyan jófajta.
Én is ilyen gyerek voltam. Fehér bőrömön virító szeplőimmel kilógtam a sorból. Kötélre sem tudtam mászni és egyszer majd bele fúltam az uszoda vizébe. Másságom érthetetlen, de ...
A római kém kiváló marketingje arra volt jó, hogy nagyobbat csalódjon az olvasó. Az első száz oldalon komolyan fontolgattam, hogy feladom, aztán végülis nem esett ...
Kertész Imre 2011-ben megjelent Mentés másként című regénye a napló mint műfaj keretei között osztja meg velünk reflexióit a világról. A napló irodalmi kategóriaként ...
A leleményes Hugo Cabret című könyv valahol a mese, a regény és a képregény között található, és legfontosabb hozománya, hogy megszerettetheti a gyerekekkel a (néma)filmeket.
Larousse, mi már csak így emlegetjük otthon főzés alkalmával, vagy ha puszta kíváncsiságból felmerül bennünk egy gasztronómiai kérdés. Elsőre mindenképpen a súlyával kell megbirkóznunk, de a könyv egy életre szól. Ismerkedés a főzéssel és profizmus a konyhában. Mindkettő esetében társra lelünk a Larousse gasztronómiai lexikonban.
4000 szócikk, 2500 recept mind használható, kipróbált, bevált és igényesen megírt. 1700 fotó; diasorozat a tésztagyúrásról vagy a fontosabb tengeri halfajtákról. Részletes, ugyanakkor tömör, érthető leírásokat kapunk a konyhai praktikáktól kezdve az alapanyagokig. A lexikon legújabb magyar fordítását 2010-ben adták ki, amely a korábbiakhoz képest kiegészült a modern technikákkal, eszközökkel és új eljárási módokkal. A színes ínycsiklandozó fényképek pedig körbejárják a betűket, ízeket bontanak a lapokon.
Horváth Ilona után az új generáció már Larousse-ból főz. Ne becsüljük le a hazai szakácskönyveket sem, egészen remek korai darabokkal is találkozhatunk már (például Czifray István 1829-ből származó szakácskönyvével). Egyesekben még a hódokból készült finomságokról is olvashatunk, de már akkor is remekül főzték a tyúkhúslevest; érdemes tehát ükanyáinktól, - apáinktól tanulnunk.
A francia konyha lexikonja, a Larousse 1938-ban jelent meg először, kivonata volt az akkori szakácsművészet alapvető praktikáinak, mesterfogásainak. Nehéz elgondolni, hogy a 21. század gasztronómia-imádatának ilyen korán komoly előzményére bukkanjunk. A szakácskönyv elnevezés nem írja körül a műfajt, amelyet a Larousse képvisel, és hasonló átfogó jellegű kiadvánnyal is ritkán találkozni. Az első francia remek a húsokról született a 14. században egy Taillevent álnéven író szerzőtől. Azóta több évszázados tudás halmozódott fel, ami ugyanúgy megérdemel egy lexikont, mint például az irodalom. A francia konyha hatása manapság is rendkívül erős, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a Larousse népszerűsége. Bár a 10 kilós könyv 24900 forintba kerül, de valóban életre szóló olvasmány.
A Geopen Kiadó gondozásában megjelent kötet tehát nem csak recepteket tartalmaz, a különböző országok konyháiról is kapunk történeti kitekintőt. A magyar konyha történetét a honfoglalástól vezeti fel, s e szavakkal zárja:
„A magyar konyha, mint története is mutatja, gyűjtőfogalom, metafora, másoktól megkülönböztető etnoidentifikációs jegy. Jellemzői a történeti fúziókban s az itáliai, török, osztrák és francia konyha hatásának összefüggéseiben érthetőek meg.”(491)
Néprajz, történet- és kultúratudomány is működik a szövegekben. Megtudhatjuk, mit és hogy ettek a különböző történelmi korokban, sokat mesél a különböző korok emberéről, életmódjáról és életkörülményeiről, valamint a kultúrák találkozásáról is. A Larousse egy komoly lexikon, súlya ellenére is remekül használható a hétköznapokban.
Nagyon jó ez a könyv.