Könyv-jelző
Rabok legyünk vagy szabadok
Hazafias kalandregény? Misztikus történelmi regény? Mágikus útirajz? Vagy valami ilyesmi. Vagy ezekből egy. Vagy ezek keveréke. Izé. De olyan jófajta.
De kicsoda Szágundelli?
Én is ilyen gyerek voltam. Fehér bőrömön virító szeplőimmel kilógtam a sorból. Kötélre sem tudtam mászni és egyszer majd bele fúltam az uszoda vizébe. Másságom érthetetlen, de ...
A római kém - könyvkritika
A római kém kiváló marketingje arra volt jó, hogy nagyobbat csalódjon az olvasó. Az első száz oldalon komolyan fontolgattam, hogy feladom, aztán végülis nem esett ...
Mentés másként
Kertész Imre 2011-ben megjelent Mentés másként című regénye a napló mint műfaj keretei között osztja meg velünk reflexióit a világról. A napló irodalmi kategóriaként ...
Némafilmről gyerekeknek
A leleményes Hugo Cabret című könyv valahol a mese, a regény és a képregény között található, és legfontosabb hozománya, hogy megszerettetheti a gyerekekkel a (néma)filmeket.
Steven Saylor: Birodalom - könyvkritika
2011-12-22 14:55:06Elkezdődik Róma császárkori története. Saylor korábbi, Róma című történelmi regényében bemutatta, hogyan alakult ki a Tiberis völgyében, a hét dombon, Remus és Romulus népéből az ókori világ legmeghatározóbb birodalma. Most megtudhatjuk, hogy a császárkori Rómában hogyan zajlott az élet, miként távolodtak, aztán rögzültek a Rómától legtávolabbi határok Hadrianus korára.
Saylort szerettük a Gordianus sorozatért, de még jobban megszerettük a Rómával. Most nem sikerült neki emelni a tétet. A Birodalom olvasmányos, érdekes, de kicsit talán eltolódtak a súlypontok a szórakoztató irodalom irányába. Fontos, letagadhatatlan, és történelemformáló tények a császárkor, de talán leginkább a császári udvar erkölcseire, szexuális szokásaira vagy a halál látványának élvezetére vonatkozó ismeretek, de nem lehetnek kizárólagosak.
A tudás, amit Saylor ebben a könyvben is felhalmozott, elképesztő. Aprólékos, minden részletre kiterjedő, a művészettől az irodalmon, az építészeten át a vallási kultuszokig mindenbe egy villanásnyi bepillantást nyerhetünk. De. Regénynek valahogyan túl egyszerű. Például az a jelenet kicsit erőltetett, amikor éppen a Vezúvról beszélgetnek, és éppen akkor megérkezik a hamufelhő Róma fölé. Túl sok az ilyen egyszerű, tanmese-szerű történet. Az olvasó rögtön rájön, hogy a szerelmi viszonyba keveredő Vesta-szűz miért hozza szóba az elhagyott sziklára kitett gyerekeket, aztán utazik el hónapokra. Csak éppen főhősünknek nem esik le, hogy itt az ő gyerekéről is szó van, aki aztán majd bő egy évtized múlva visszatér a történetbe. De muszáj egy gyereket találni, hiszen a Róma alapításától kezdve a Pinariusok birtokában levő fascinumot egy Pinariusnak kell örökölnie. A fascinum időközben keresztény szimbólummá kopott, így okozva bonyodalmat a Traianus koráig erősen üldözött kereszténységhez tartozás vádjával-tényével.
A „legőrültebb” császárok mindennapjaiba is bevezetnek minket a Pinariusok, akik öt generációja a száműzetéstől kezdve a közvetlen császári tanácsadói poszton keresztül, a kereszténység miatti tűzhalálon át sok mindent megtapasztalnak. Láthatunk köztük jósokat, szenátorokat, építészeket, élvezhetjük velük a Colosseum megnyitása alkalmából rendezett hatalmas játékokat, menekülhetünk velük a Rómát majdnem elpusztító tűzvész idején, szemtanúi lehetünk velük Róma építészeti arculatának ismétlődő átalakulásának, filozofálnak és verseket szavalnak, szobrokat faragnak és túlélnek. Rómaiak. Római emberek. Szerethetőek, valóságosak, hitelesek. Ezért szeretjük Saylort, így kell a történelemről mesélni. Maradandóbb és élvezetesebb, mint bármelyik interaktív történelemóra. Lesz folytatás?
Steven Saylor: Birodalom
Agave, 2011
469oldal
4480 Ft
Hozzászólás ehhez:
Steven Saylor: Birodalom - könyvkritika
A Nemzeti Kulturális alap támogatásával:
