Kikötő Online

Tornyok, meg bolondok

Felelevenedni látszanak a XIX. századi hagyományok, újra divat versben elbeszélni. Ott van rögtön Térey János Paulusa, vagy a lassan mindenki által ismert mese, a Túl a maszat hegyen Varró Dani tollából, és sorolhatnánk tovább. A verselés egy másik (nagy)mestere, Schein Gábor is hasonlót hoz létre a nemrég megjelent Bolondok tornya című verses elbeszélésében.

Nehezen emészthető, bonyolult könyv a Bolondok tornya. Több szövegsík egymásba játszása a sodró lendületű mű, ahol a költői hang oly’ zavarba ejtően szövi az események fonalát, hogy az már-már követhetetlenné válik. Még a gyakorlott olvasó figyelmét is próbára teszi a három (néhol négy vagy öt) elbeszélő.
A történetet Robert Nador, az Ausztráliában élő, magyar származású ideggyógyász kezdi azzal, hogy megszólítja, felidézi a 18.századi olasz festőt, Bernardo Bellottot, ismertebb művésznevén Canalettot. Kettejük dialógusát egészíti ki – hol hasznos, hol kevésbé hasznos információkkal – a lábjegyzet, azaz maga az elbeszélő, aki megtalálta és most közzé teszi Robert Nador verses elbeszélését. Hármójukon kívül néha fel-felbukkan egy angyal vagy a CNN tudósítóvá “lefokozott” Johann David Michaelis.

Canaletto: Pirnai piactér

Canaletto és Robert Nador Ádám és Lucifer hasonló időutazását dolgozza fel a történet. A 18.századi Pirnából, pontosan Canaletto egyik leghíresebb képéről, a Pirnai piactérről indulnak hőseink a jövőbe. Útközben tesznek néhány kitérőt Zürichbe, majd ismét Pirnába, amíg el nem jutnak céljukig, a mai Bécs “tornyaiig”. Útjukat különféle kitérők tarkítják, láthatjuk Bob nagyapjának húgát, Nádor Pannit, akit Pirnában gyilkoltak meg. Tudósok és gondolkodók tucatja sorakozik fel előttünk, Nitshe professzor, Horst Schumann vagy Joann Georg Hamann.
Canaletto és Bob útját végigkíséri a két bolondokháza, a pirnai Sonnenstein és a bécsi Narrenturm, tornyaik az egész mű során ott magasodnak a szereplőink felett, kérdéseket és válaszokat adva nekik, hol fenyegetnek, majd máskor magukba zárják őket.
Az elbeszélés folyamatos, összefonódó szálakból épül fel, az egyes fejezetek helyszínei (a pirnai és bécsi idegszanatórium), a képzőművészeti alkotások (Canaletto festményei, különösen a Pirnai piactér és a camera obscura lehetőségei) és a megfejtésre váró számrejtvények minden korban újra, és újra megjelennek, így ívelve végig a könyvön.
A szöveg a verses regény hagyományait követve ötvöződik a modern költészet nyelvhasználatával. Hasonlóan keveredik a művön belül a valóság, és az elbeszélés fiktív volta, mint álomszerű képek röpködnek a különböző korok és a hozzá tartozó városok látványai. Nézőpontok váltakozása lesz a mű, ahol egyaránt bele lehet helyezkedni Canaletto, Bob vagy a lábjegyzetben megjelenő elbeszélő helyébe, de magán a cselekményen kívül maradva is nyomon lehet követni a pszichiátria történetét, amelyben szintén a nézőpontok váltakozása az egyik legjellemzőbb folyamat.
A sodró lendületű szöveget azok élvezhetik leginkább, akik képesek az elmélyült olvasásra, a jelek értelmezésének bonyolult játékára vevőnek bizonyulnak, és élvezettel olvassák a napjaink nyelvi kultúrájából merítő poénokat, szóvicceket.

Schein Gábor: Bolondok tornya
Jelenkor Kiadó, 2008

Értékelés:

Hozzászólás ehhez:

Tornyok, meg bolondok