Könyv-jelző

Rabok legyünk vagy szabadok

Hazafias kalandregény? Misztikus történelmi regény? Mágikus útirajz? Vagy valami ilyesmi. Vagy ezekből egy. Vagy ezek keveréke. Izé. De olyan jófajta.

De kicsoda Szágundelli?

 Én is ilyen gyerek voltam. Fehér bőrömön virító szeplőimmel kilógtam a sorból. Kötélre sem tudtam mászni és egyszer majd bele fúltam az uszoda vizébe. Másságom érthetetlen, de ...

A római kém - könyvkritika

Címkék: könyv könyvkritika

A római kém kiváló marketingje arra volt jó, hogy nagyobbat csalódjon az olvasó. Az első száz oldalon komolyan fontolgattam, hogy feladom, aztán végülis nem esett ...

Mentés másként

Címkék: könyv könyvkritika

Kertész Imre 2011-ben megjelent Mentés másként című regénye a napló mint műfaj keretei között osztja meg velünk reflexióit a világról. A napló irodalmi kategóriaként ...

Némafilmről gyerekeknek

Címkék: könyv könyvkritika

A leleményes Hugo Cabret című könyv valahol a mese, a regény és a képregény között található, és legfontosabb hozománya, hogy megszerettetheti a gyerekekkel a (néma)filmeket.

Üzenet a múltból

Körkép 2010 - Huszonkét mai magyar író kisprózája - könyvkritika

2010-08-26 14:05:01 Szelle Ákos

Körkép 2010 – ez áll a borítón, többször is megnéztem. Nem nyúltam mellé, nem anyámék könyvespolcáról emeltem le a ’86-os verziót, ez tényleg az a kötet, amit ma, 2010-ben kívánnak átnyújtani a kedves olvasónak. Lapozom, nézem, olvasom, a borítón a nevek szép hullámos stílusban görbülnek; ez már tényleg az új évezred. Huszonkét mai magyar író – még ezt is elolvasom a nagyon zöld kötet elején, a hangsúly a main van, mert ez a 271 oldal sok minden, csak nem mai.

Pedig vannak itt fiatal szerzők is – ezt onnan lehet tudni, hogy ha rájuk „gúglizunk”, saját honlapjukba ütközünk – de mindhiába, senkinek semmi mondanivalója arról, amiben élünk, ami körülvesz, amit tapasztalunk, urambocsá, hogy milyen az élet így 2010 táján Magyarországon. Szomorú ez, mert a kispróza igazán alkalmas pillanatfelvételek, hangulatszilánkok, történetforgácsok megjelenítésére – ami ebben a kötetben meg is történik, csak huszonöt évvel ezelőtti történetekkel és stílusban.

Aki mégis megpróbál valamit megragadni a mából, az pedig inkább ne tenné. Ambrus Judit rettentő hatásvadász írásában kikacsint a „fiatal” generációra, amikor olyanokat ír, hogy „dzsoggingolt át az agyán”, de ezzel csak azt éri el, hogy az ember még egyszer rápillant a borítóra: biztos nem a 100xSzép-et fogom a kezemben? Haragi Andrea Érik a gyümölcs Debrecenben című hétoldalasa szintén aktuális kérdést feszeget: hol jobb élni, vidéken, vagy Pesten? Teszi mindezt egy debreceni útikalauz formájában, maximálisan érdektelenül.

Ezen két irományon kívül a többi tényleg gond nélkül belesimulna a rendszerváltás előtti kiadásokba – ami nem jelenti azt, hogy nincs köztük értékes írás. Bodor Ádám Márquez-t idéző, vérfertőzés körül bonyolódó műve például igazán erős, ahogy Centauri Ophir című álomszerű víziója is kimagasló (halkan jegyzem meg: névvel, fényképpel se lenne rosszabb, és ez az irritáló elvonultság se teszi jobbá). Cserna-Szabó András létösszegző kisprózája kapcsán akár a Nagy Lebowski is beugorhat az embernek – a tematika legalábbis hasonló. A kötet legjobb írása egyben a legvitathatóbb is; Király Levente már-már szadisztikus művében az elbeszélőt brutálisan megkínozzák, aki mindezt egyes szám első személyben közvetíti az olvasónak. Igazán ragyogó ötlet a belső szubjektív és a valós idő közti különbség érzékeltetése. Hogy mindez öncélú polgárpukkasztás, vagy zseniális koncepció, azt mindenki döntse el maga.

A maradék jó néhány mű azonban – pár kivételtől eltekintve – magán hordozza a magyar próza minden hibáját; idejétmúlt, lábszagú, egymásnak üzengetős. Ami igazán fájó, hogy köztük is sok a fiatal szerző, akik továbbra is a szocializmus betonszürke, álmosan semmilyen, csendesen elrothadó világáról akarnak beszélni. Mások még idáig se jutottak el, és a 19. század prűd, modoros stílusában kívánnak szólni a nagyérdeműhez. A harmadik csoport pedig változatlanul irodalomelméleti kurzusnak tekinti a szépirodalmat; hyper- és metatextek garmadájából a semmi köszön vissza.

A Körkép 2010 tökéletesen alkalmas arra, hogy az ember képet kapjon napjaink hazai irodalmáról. Az már más kérdés, hogy ez a kép nem valami szép, inkább olyan, mint a kert végében felejtett, rohadó Trabant. Az ember néha vet rá egy pillantást, eszébe jut, milyen szépnek látta régen, de tudja, hogy a világ már elmúlt felette. Csak a trabi szegény, ő nem tudja, ő még mindig álomautónak hiszi magát.


Boldizsár Ildikó - Sárközy Bence: Körkép 2010
Huszonkét mai magyar író kisprózája
Kiadó: Magvető
Kiadás éve: 2010
Kötés: keménytáblás
Oldalszám: 280
Bolti ár: 2 890 Ft.

Hozzászólás ehhez:

Körkép 2010 - könyvkritika

Milyen nap van ma?

  • 1. extr 2010-08-28 11:49:34

    recenzensnek ezeket a szerzőket tényleg gugliznia kell?! a kötetet valóban olvasta? kortárs irodalommal szokott foglalkozni? nem maradna a filmkritikáknál? vagy átnyergelne a szociográfiákra inkább? ajjaj

  • 2. Szelle Ákos 2010-08-28 12:18:40

    Kedves extr!rnrnA válaszaim:rnIróniát tetszik-e érteni? Igen. Igen. Nem. Nem.rnrnAmúgy a kötetről is van valami véleménye, vagy csak rólam?rnrnrn

A Nemzeti Kulturális alap támogatásával: